Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-193

Az országgyűlés képviselőházának 19 Kérem az. interpelláció szövegének felolvasását. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció ia t. belügyminiszter úrhoz. Hajlandó-e a t. belügyiminiszter úr sürgősen intézkedni, hiogy a »Független Kisigazda« című politikai hetilapnak terjesztése, illetve előfizetósgyüjtése az egész országban zavartalanul történhessék s a közigazgatási hatóságok utasíttassanak, hogy a terjesztést, illetve előfizetésgyüjtest csendőri karhatalom igénybevételével a jövőben ne akadályozzak meg? Itt csak két konkrét esetet említek. A putnoki járásban Sipos József előfizetés-gyűjtőnket Trds községben a csendőrök előállították, a Ragály községben levő őrsre elhurcolták s ott becsukták. Azután a közigazgatási hatóság koldulás miatt három napra ítélte, a területről egy évre kitiltotta. Elvették tőle iratait s elkobozták a »Független Kisgazda« újság megrendelőinek névsorát, azokat is behivatták a bíró lakására s ott kihallgatási vexálásnak vetették őket alá. A villányi járásban a csendőrök Zimányi Lajos előfizetés-gyűjtőnket Ujpetrén előállították és

1 a községházára hurcolták s a Kisgazdapárt újságját tőle elkolbiozták. Erről a csendőrök hivatalos jegyzéket is adtak ki, ami birtokunkban van, így a törvényellenes eset letagadhatatlan. Ez a két konkrét eset is bizonyítja, hogy Borsod—Gömör—Kiishonttól egészen Baranyáig tervszerűen megakadályoztatik az országos engedéllyel bíró »Független Kisgazdia« című újságnak a nép szélesebb rétegeinél való terjesztése. Budapest, 1937 március 2. Kun Béla «. k.« Elnök: Kun Béla képviselő urat illeti a szó! Kun Béla: T. Képviselőház! Amikor az első hírt kaptam arról, hogy a Független Kisgazdapárt politikai hetilapját, amely szintén »Független Kisgazda« nevet viselj a hatóságok tiem éppen megfelelő elbánásban részesítik és terjesztését megakadályozzák, először azt hittem, hogy csak valami , közigazgatási idegeskedésről és bravúroskodásról van szó. Amikor azonban az interpellációm anyagát képező adatokat kézhez kaptam és láttam, hogy az erőszakoskodásnak egész halmazatát követték el a hatósági közegek a mi lapunk terjesztésével szemben s amikor tudomást vettem arról, hogy a lapnak előfizetőket gyűjtő nagyon derék, becsületes polgári egyéneket egyszerűen lefülelték, lecsukták, koldulás címén előzetesen elítélték, majd az illető községnek és vármegyének területéről kiutasították, akkor rá kellett jönnöm arra, hogy itt nemcsak sporadikus esetekkel van dolgunk, hanem ezek láncszemei annak a velünk szemben elkövetett hatósági önkényeskedésnek, amelyet a t. belügyminisztérium akarva, nem akarva eltűr. A világért sem mondom azt, hogy ezek az esetek felsőbb utasításra történnek, de ha ez nem így van, — amint hogy az orvoslást már egyszer megígérte nékünk a t. belügyi államtitkár úr -akkor miért nem tud rendelkezni az alattvalóival, azok miért értik félre a belügyminisztériumnak a múlttal szemben megváltozott és a szabadságjogok felé törekvő intencióit vagy miért hánynak fittyet — hogy magyar szóval éljek — ezeknek az intencióknak a vidéken? El fogom mondani, hogy miről van szó és méltóztassanak belőle a konzekvenciát levonni. Mert azt fel nem tehetem, hogy a kormány kétszínű játékot űzne velünk. Hajlíthatatlan S. ülése 19$7 március 3-án, szerdán. 13 ellenzéki álláspontuk dacára, a választójogi ! kérdés tekintetében a titkos választójogot akar| ván mi is és amint mondja, a t. miniszterelnök úr is, az egész kormány és a t. túloldal is, ebben a kérdésben hajlandók vagyunk a harmóniát keresni ós megtalálni. A t. túloldalnak vagy pedig a t. kormánynak befolyásolása alatt álló és működő hatósági közegek miért zavarják hát meg ezt a harmóniát és miért dobnak meg bennünket éles kővel! Ezt szó nélkül eltűrnünk lehetetlenség, épp úgy, mint ahogy a jogos kritikát más vonatkozásban sem hallgatjuk el a kormány egyes ténykedéseivel szemben. Csak két esetet hozok ide állításaim bizonyítására. A múlt év decemberében, amikor Grömör-K'ishont vármegyéiben Sipos József szervezőnk Tris községben felkereste a jobbmódú gazdákat, hogy azokat a »Független Kisgazda« előfizetőink táborába gyűjtse és útjára elkísérte a községnek egy tekintélyes közismert gazdálkodója, akiről nem lehetett feltenni, hogy valami szélsőséges agitációknak vagy pedig esetleg kommunista tanoknak akar propagálója vagy sereghajtója lenni, a mi emberünknél, Sipos Józsefnél levő iratokat, utazási szelvényeket, amelyekkel igazolta magát, elkobozták tőle. A bíró, aki őt előállította, azt hangoztatta, hogy a községben idegeneket házalni és koldulni nem enged, menjen át vele egy másik községbe és ott igazolja magát. A mi emberünk erre nem volt hajlandó s akkor a bíró odahivatta a csendőröket és a mi emberünket Tarczali Ferenc jóravaló gazda házától a lakására, vagyis a bíró saját lakására hurcoltatta. Ott elvették tőle az iratokat, a megrendelők névsorát, s a megrendelőket is behívatták a bíró lakására és vexatúra alá fogták őket, miért merték aláírni a Független Kisgazdát megrendelő ívet. Este 9 óráig tartott e munka, onnan akkor a csendőrök átkísérték emberünket a Ragály községben levő Örsre, ahol közönséges módon becsukták. Ugyanazon az éjszakán csendőrök érkeztek a többi községbe is, felzörgették a gazdákat, ahol korábban előfizetéseket gyűjtött a mi emberünk, azokat is mind vallatóra fogták, tehát vexálták. Szombaton a putnoki főszolgabírói hivatalba vitték a mi emberünket, ahol a szolgabíró őt háromnapi elzárásra ítélte koldulás miatt s a kerületből egy évre kitiltotta. Szóhoz sem engedték jutni, azonnal a fogdába kísérték, ahol a hároim napot vele leültették, napi ellátásul adván neki félkiló kenyeret és három liter vizet, így adván a közmondásnak igazságot, hogy: kenyéren és vizén is meg tud élni a lelkes ember. A büntetés kitöltése után pedig a faluból kizsuppolták. (Rakovszky Tibor: Bezzeg .koldult volna a Függetlenség céljára!) Ez a mi emberünk egy jóravaló 16 holdas kisgazdámjk a fia. Azt mondják a t. túloldalról, hogy nemcsak mi vagyunk a kisgazdapárt, hanem a kisgazdaérdekeknek propagálói vannak a túloldalon is és megbecsülik a föld megművelőit, a kisgazdákat és földmíveseket úgy, amint megbecsüljük őket mi. A jelen esetben tehát ennek a kisgazdatársadalomnak, amelynek jobb sorsáért a t. túloldalról is hii tet tesznek, nem arculcsapását jelenti-e az, hogy egy kisgazdafiút ilyen vexatúrának tesz| nek ki? Utána pedig elítélik, bűnözött előéletű lesz csak azért, mert merte terjeszteni^ a I Független Kisgazda lapot, amely úgy polgári szempontból, mint általános magyar hazafias ' szempontból teljesen megbízható és a nép ke-