Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-193

14 Az országgyűlés képviselőházának . zébe bátran odaadható újság. (Soltész János: Legalábbis ennyit el kell ismerni a hatóság­nak is!) A másik eset Dunántúlon, Baranyában tör­tént. Gömör-Kishonttól kezdve tehát egészen Baranyáig szerves egészet képez a független kisgazdapárt lapjának a hatóságok által való üldözése. Itt Zimányi Lajos előfizetésgyüj tőn­ket Ujpetre községben a villányi csendőrök le­fogták, a községházára vitték s a nála levő új­ságokat elvették. Igaz, hogy nem volt ott a Független Kisgazda kiadóhivatalának a pecsé­tes igazolványa, ezt koncedálom előre, mert tudom, hogy a t. államtitkár úr feleletének ez lesz az egyik érve velem szemben, de ha már a Független Kisgazda lapot és gyüjtőíveit vitte, mindenesetre nem kommunistaízü újságot vitt. Ha voltak nála iratok, amelyekkel iga­zolta, hogy ő kicsoda, akkor nem lett volna sza­bad úgy járni el, hogy egyszerűen lestoppol­ták, a kerületből kitiltották és bűnjelek gyanánt a Független Kisgazda január 31-i és február 7-i számát a harkányi csendőrörs »'őrizetbe vette «, amint erről a hivatalos igazolványt és jegyzéket a csendőrök becsületesen ki is állí­tották. (Czirják Antal: Mikor változtatnak már a baranyai közigazgatáson, államtitkár úr, mi­kor!) Gömör-Kishonttól Baranyáig, felülről le a Délvidékig... (Zaj. — Egy hang a jobbolda­lon: Majd visszasírnák még Borbély-Maczkyt! — Dinnyés Lajos: Nem sírom vissza, csak most sírok, hogy csendőrökkel kísértettek képviselő­ket!) Elnök: Csendet kérek, Dinnyés képviselő úr! (Dinnyés Lajos: Nem sírom vissza! — Zaj.) Dinnyés képviselő urat rendreutasítom. (Diny­nyés Lajos: Már sírni sem szabad? — Derült­ség.) Kun Béla: Gömör-Kishonttól kezdve Bara­nyáig folyik a független kisgazdapárt hivata­los lapja megrendelési aláírásának a megaka­dályozása, tehát közvetve a mi párthíveinknek az üldözése. Azért hoztam ide ezt a konkrét esetet, hogy megfelelő orvoslást ós elégtételt kérjek a belügyminiszter úrtól és utasítás ki­adását, hogy a jövőre nézve az ilyen elítélendő esetek elkerültessenek. Méltóztassanak figye­lembe venni, t. Képviselőház, hogy a Független Kisgazda lap erősen nemzeti irányú polgári lap. Agrártömegek megszervezése a célja. Igaz, hogy ellenzéki alapon, de a rendnek és a kon­szolidációnak jegyében. Ezt nem lehet letagadni. Nem felforgató szándékú, t. belügyi államtit­kár úr! Követeljük, hogy a kisemberek vállaira ne rakjanak túlontúl nagy terheket, — írja a Független Kisgazda is — de az adómorál meg­tartását is követeljük. Tiltakozunk a kisembe­rek túlterhelése ellen, de nem izgatunk az adó­fizetés ellen, mint ahogyan a vidéki pasák s közigazgatási téren túlhatalommal rendelkező egyének ránk akarják sütni. Mi tiszteletet adunk és adatunk a tekintélyeknek, a tekintélyi elv respektálásának alapján állunk és áll ez az újság, ele viszont ez nem jelent meghunyászko­dást és meglapulást — nyíltan megmondjuk — a hatalom uraival szemben akkor, amikor lelki­ismereti szabadságunk megvédéséről, a függet­len véleménynyilvánítás jogának gyakorlásá­ról van szó, mert ez csak léhűtő lakájokhoz ille­nék, de szabad hazában szabad polgárok mód­jára élni akaró és tudó emberekhez nem illik. Méltóztassanak hát ennek a két lapelkob­zásnak és az embereinkkel való törvényellenes, rossz, megbélyegző elbánásnak egész hátterét látni. Méltóztassék a mi megütközésünket és felháborodásunkat is megérteni, hiszen ezt a la­03. ütése 1937 március 3-án, szerdán. pot annakidején Gaal Gastonnak, ia mi halha­tatlan emlékű vezérünknek égisze alatt indítot­tuk el vidéki hódító útjára- Most is Gaall Gas­ton nevét viseli ez a lap homlokán. A lap hom­lokán ott van egy másik férfiúnak: Eckhardt Tibornak neve, aki pártvezérünk és akinek neve ma már tagadhatatlanul élő fogalom a néptömegek milliói előtt s akivel a választójogi kérdések tekintetében, tehát a jogegyenlőség és a népszabadság országának megalapozása és az^ arra való törekvés tekintetében a t. kor­mány, a t. miniszterelnök úr, aki jelenleg bel­ügyminiszter úr is, harmóniában van., T. Képviselőház! Mindezeknek elmondásá­hoz még csak azt teszem hozzá, hogy a lap szerkesztője és kiadója, Szakács Andor 9 éven át volt képviselőtársunk, a magyar újságírás­nak régi érdemes munkása,, a kitűnő tollú pub­licista s a lap (belső munkatársai között ott van Rakovszky Tibor képviselőtársunk (Éljenzés balfelől.) ott van Nagy Ferenc,, az Országos Független Kisgazdapárt főtitkára is, akinek mindig rendre, törvénytiszteletre intő, de a mellett a jogos kisgazdákö vetéléseket soha el nem hallgató és az el nem odázható agrárkibon­takozást sürgető cikkeit az újságoknak, főleg a Pesti Hírlapnak hasábjain olvassák t. túl­oldali képviselőtársaim is. Vájjon mi lehet ezek elmondása után az oka annak, hogy a vidéki közigazgatási hatóságok mégis úgy cselekszenek velünk szemben, mint ahogy elmondottam. Osakis önző pártszempont, önző pártféltékenykedés, vagy pedig a zsarno­koskodásnak rossz szelleme, amelyet a magyar közigazgatásinak életmenetéből és mezejéről a mostani, a régihez képest, mint mondják, sok­ban megváltozott kormányrendszer sem tudott teljesen elűzni. (Soltész János: Szomorú esete­ket tudunk más téren is!) T. Képviselőház! Ügy gondolom ezek után, hogy a t. belügymi­niszter úrnak kötelessége sürgősen cselekedni, nekünk elégtételt szolgáltatni, az üldözéseket pártlapunkkal szemben betiltani és olyan uta­sítást adni a vidékre, amelyből meg fogják ér­teni résziben a szolgabírák, résziben a falusi bírók és a karhatalmi közegek is, akiket ez a két hatóság szokott igénybe venni, hogy a joggal, a törvénnyel, a szabadsággal és a kor­mány intencióval szemhen eljárni jelenthet a vidéken rosszul, vagy jól szított, — saját párt­érdekük szempontjából talán jól szított — pa­lotaforradalmat, de ez nem jelenti annak az igaz­ságnak szolgálatát, amelyre pedig mindannyian kötelezve vagyunk. (Helyeslés és taps a bal­oldalon.) Elnök: A belügyi államtitkár úr kíván vála­szolni. ! Mikecz Ödön államtitkár: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy Kun Béla igen t. képviselőtársam interpellációjára válaszol­jak. A (képviselő úr kiét esetet tett szóvá. Az egyik a putnoki járásban történt, a másik a villányi járásban és ezekből azt a következte­tést vonta le, hogy itt Nógrádtól Baranyáig folyik a Független Kisgazda című lap üldö­zése. En ebiből a két tényből nem ezt állapítoim meg, mert itt két sporadikus esetről van szó, ha ezeket közelebbről méltóztatik megvizs­gálni, azt hiszem, nem lehet teljes egészében ugyanazokat a következtetéseket levonni, mint amilyeneket igen t. képviselőtársam levont. (Dinnyés Lajos: A Függetlenséget miért nem kobozzák el? Csak egyetlen egyszer!) Hasonló panaszok jönnek, én több ilyen esetről tudok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom