Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. Napirend szerint következik a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920:XVI1I. te. kiegészítéséről és módosításáról benyújtott törvényjavaslat részletes vitájának folytatása, (írom. 295, 301, sz.) Soron van az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. vitéz Szalay László előadó: Van szerencsém a következő módosítvány iránt javaslatot előlerjeszteni. Az 5. % egészíttessék ki az alábbi szövegű új bekezdéssel (olvassa): »Ha valamely községben községi mezőgazdasági bizottság alakítását a vármegye alispánja a kamara megkeresésére sem rendeli el, a kamara az elrendelés érdekében az Országos Mezőgazdasági Kamara útján a földmívelésügyi miniszterhez folyamodhatok*. Tisztelettel van szerencsém indokolásként előterjeszteni azt, hogy módot kellene adni arra, hogy iha a törvényhatóság és a kerületi kamara között nincs egyetértés valamely községi mezőgazdasági bizottság 'megalakításának a szükségességéit illetőleg, a kérdést a földmívelésügyi miniszter 'bírálja el. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nelm kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Marsehall Ferenc fölmíveléstigyi államtitkár: T. Képviselőház! Az előadó úr által beterjesztett módosító indítványt a magam részéről elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást 'befejezettnek .nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 5. §-t eredeti szövegéiben elfogadni, szemiben az előadó úr indítványával, igen vagy nemi (Nem!) A Ház tehát az 5. §-t az előadó úr módosító indítványával fogadja el. Következik a 6. §. Kérem! a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni ! Vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a 6—7, §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 8. §-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Vitéz Szalay László előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a 8. § 1. bekezdéséhez a következő niódositványt előterjeszteni. A 8. § 1. 'bekezdése a következőképpen fejeztessék be (olvassa): », továbbá a kamara területén székelő vármegyei és törvényhatósági jogú városi m. kir. gazdasági felügyelőségek vezetői.« Javasolom! továbbá, hogy ugyané szakasz 2. bekezdésének utolsóelőtti sorában, úgyszintén a harjmadik bekezdésének 18- és 19. sorában a »meg"hallgatásával« szó helyébe mindkét helyen a »javaslatára« szó tétessék. Indokolásul van szerencsém előterjeszteni, hogy abban a kérdésben,, hogy a földmívelésügyi miniszter a kamarába való tagküldésre, illetőleg kiküldöttek választására milyen egyesületeket (szövetkezeteket) jogosítson fel, célszerűinek látszik nem pusztán a kamara meghallgatását biztosítani, hanem azt is, hogy a feljogosítás a kamara javaslataira történjék. Indoíkolt a kamara területén székelő vármegyei ós törvényhatósági jogú városi m. kir. gazdasági felügyelőségek vezetőinek is rendes tagsági jogot biztosítani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 ülése 1937 március 12-én, pénteken. 207 Vitéz Kenyeres János jegyző: Meizler Károly! Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó! Meizler Károly: T. Képviselőház! A 8. §-hoz bátor voltam indítványt tenni arra, hogy hivatalból rendes tagjai legyenek a mezőgazdasági kamarának a kamara területén megválasztott országgyűlési képviselők is. (Csoór Lajos: Nagyon helyes!) Indítványomban éppen az vezetett, hogy láttam, hogy a javaslat vitája itt a képviselőházban érdeklődést nem kelt, s nagyobbrészt azok szólalnak fel a javaslathoz, akiknek a kamarákkal valamiféle kapcsolataik voltak a múltban és akik megismerték a kamarák működését. Ebből okszerűen az következik, hogy ha ezután több képviselő lesz a kamarák tagja s ezek nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kamarák működése iránt, akkor nagyobb lesz majd az érdeklődésük itt a képviselőházban is az elkövetkezendő reform iránt, amelyet mi várunk a mezőgazdasági érdekképviseletre vonatkozólag. Várjuk a reform reformját rövidesen, amikor már remélhetőleg sokkal népesebb üléstermet fog a reform itt találni. Meg kell állapítanom, hogy szomorú eltolódás van a közönség, illetőleg a képviselőház érdeklődése terén a politikai és személyes kérdések felé. Kétségtelenül így van. De ebben nemcsak a képviselőház hibás, hanem hibás a magyar közvélemény is, amely hasonlóképpen inkább reagál a politikai és személyi kérdésekre. Hibás ebben többé-kevésbbé a sajtó is, mert láttuk például azt, hogy tegnap Marsehall államtitkár úrnak itt elhangzott nagyon szép, szakszerű, (Kun Béla: Igazán szép volt!) igazán komoly beszédét a sajtó bizony nagyon kevéssé említette meg (Kun Béla: Az nem szenzáció!); ehelyett azt láttuk, hogy Széchenyi György grófnak a kékkeresztről való privát vélekedését hozza ki a sajtó. (Kun Béla: Az a kékkereszt belügye!) Éppen ezért mondom. Ez egy privát ügy és ezzel igazán nem kellene a sajtónak annyit foglalkoznia. Azt látjuk továbbá, hogy Kémeri-Nagy Imre letartóztatásával foglalkozik a sajtó, ahelyett, hogy az államtitkár úr szakszerű beszédét hozta volna részletesebben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Kétségtelen dolog, hogy nem a puccshírek — amelyek úgyis a fantázia játékai — kell, hogy legyenek a magyar közérdeklődés homlokterében, hanem az ilyen szakszerű problémák, mint amilyenekkel a Ház most foglalkozik. A falu tekintetében úgyis az a közvélemény, hogy inkább az ünnepi falut, a gyöngyösbokrétás falut ismerik, de nem ismerik a dolgozó falut. így van ez, valljuk be. Akárhány képviselőtársunk, aki vá-» rosi mentalitású, talán akkor ment először hosszabb időre falura, amikor megválasztották. Ilyen képviselőtársainknak tényleg szükségük volna arra, hogy a mezőgazdasági kamarákban megismerjék és tanulmányozzák választókerületük problémáit. Nem állítom, hogy ha ezt az indítványomat a Ház elfogadja, akkor minden ország; gyűlési képviselővel nyerne a mezőgazdasági kamara, azt azonban állítom, hogy igenis minden képviselő nyerne a mezőgazdasági kamarai tagsággal. (Csoór Lajos: Úgy van!) Helyesnek és fontosnak tartom ezt az indítványomat, mert a törvényjavaslat 8. §-a a kamarák tagjaiként felsorakoztat egy csomó személyt, — így a törvényhatóságok első tisztás*