Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-199
208 Az országgyűlés képviselőházának 199 viselőit, továbbá a vitézi törzsszékek kiküldötteit — akik talán nincsenek is annyira kapcsolatban a mezőgazdasággal. -Lehetséges, nogy Kapcsolatban vannak, és ezért nem is nenezmenyezem, nogy a törvényjavaslat felsorakoztatja őket; olkosnak helyesnek tartam, nogy ezek is bent vannak, nem tartom azonban nelyesnek, nogy például egy képviselőtársam, akinek 40, vagy öü községe van, földmívelo lakossággal, ne legyen tagja a mezőgazdasági kamarának. Azt mondhatná valaki erre, hogy be lehet választani azt a képviselőt a mezőgazdasági kamarába, (ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Jiz tetszetősen hangzik, méltóztassék azonban megnézni a 3. §-t. (Lótay Ernő: Hiszen be lenét választani!) Talán tessék elolvasni a javaslatot, t. Képviselőtársam! (Létay Ernő: Ugyan kérem, ön még túlíiatal ahhoz, hogy nekem ilyen tanácsot adjon. Persze, hogy elolvastam!) Elnök: Méltóztassék folytatni beszédét, képviselő úr! Meizler Károly: Felolvasom a 3. §-t. Igen t. képviselőtársam azt állította, hogy meg lehet választani a képviselőt, én azonban azt állítom, hogy nem lehet megválasztani minden képviselőt. (Létay Ernő: Persze, hogy nem lehet minden képviselőt megválasztani!) Tessék egy kis türelemmel lenni. Azt mondja a 3. §, hogy a községi mezőgazdasági bizottság tagjává nem lehet megválasztani azt, akinek jövedelme nem ered nagyobb részben mezőgazdasági foglalkozásból. (Helyeslés jobbfelőL) Hogy ez mennyire nem helyes,, arra felhozok egy példát. Mondjuk egy tudós egyetemi tanárnak van négy, vagy öt hold birtoka. Ö e paragrafus alapján természetesen nem lehet tagja a mezőgazdasági kamarának (Csik\ándi Ernő: De kültag lehet! — Kun Béla: Lehet örökös tag!), ugyanakkor azonban kocsisa, akinek perspektívája legfeljebb csikójának a farkáig, vagy jobb esetben csikójának a füléig terjed, tagja lehet a kamarának. Szóval MZ M Czettler Jenő, aki a mezőgazdasági politikát adja elő az egyetemen, akinek szőlője van itt Vác mellett, ennél a paragrafusnál fogva nem lehet tagja a mezőgazdasági kamarának, szűk látókörű kocsisa azonban tagja lehet. (Mozgás.) Az az egyetemi tanár, aki 'átfogja az egész magyar birtokpolitikát, sőt átfogja esetleg az egész világ birtokpolitikáját és járatos az összes mezőgazdasági kérdésekben, nem lehet tagja a kamarának, ugyanakkor azonban kocsisa tagja lehet. (Csikvándi Ernő: Kültag lehet, ha nem is képviselő!) Kültag lehet, azt megengedem, de a kocsisa rendes tag lehet. Azt hiszem', ez nem olyan kérdés, •amelyet nekünk ^ilyen közJbeszólásdkkal tankítva kellene megtárgyalnunk; azt gondolom, hogy ez sokkal nyugodtabb atmoszférát kíván. Mi nem azt -kíván juk ezzel, hogy 'mindem kép viselő, aki nem érdeklődik a mezőigazdasági kamarák dolga iránt, a kamarának tagja legyen, de aki akarna ós szeretne tagja lenni,, az tagja, lehessen. Ne •méltóztassék ellenséges gondolatinak venni ezt a más foglalkozású képviselőkikel szemben. Méltóztassék megnézni, hogy az ipar és kereskedeleim milyeai szí vesén látja a képviselőket foglalkozásra való tekintet nélkül; méltóztatnak tudni, hogy a kartelek' és bankok igazgatóságában mennyien vannak. (Kun Béla: Egy képviselőnek sem lenne szabad a nagyvállalatokhoz igazgatósági és felügyelőhizottságá tagnak menni!) A 'mezőgazdasági kamara sokkal szé. ülése 1937 március 12-én, pénteken. leséblb valiami. A földmíves lakosságinak érdeke volna, hogy akárhány képviselőtársunk, aki nem ismeri ezeket a problémákat, megismerje őket. (Csikvándi Ernő: Most sem ismerik!) Csilkvándi igen t. képviselőtársamnak mindez nem érdeke, Csikvándi képviselőtársamnak az a helyes, hogy üres Ház előtt tárgyaljuk az ilyen szakkérdéseket. (Csikvándi Ernő: En itt vaigyök mindig!) Ezzel el lehet érni azt, hogy kirekesztünk európai látókörű ^embereket a mezőigazdasági kamarából és a mezőgazdasági kamaránál hizonyos szűk látókört honosítunk meg. Eme van lehetőség, arra azonban, amit indítványom céloz, nincs lehetőség. Tisztelettel aitalok arra, hogy ez a magyar törvényhozásiban nem volna speciális és egyedülálló eset. A törvényhatósági bizottságba is bekerülhet a képviselő, arra való tekintet nélkül, hogy a törvényhatóság területén lakik-e vagy sem. (Csikvándi Ernő: Az megint más!) Más, de mégis hasonló gondolat. Ha egy fővárosi emiher lemehet Szolnokra és Jász-NagyKun-Szolnok vármegye törvényihatóságii hizottságának tagja lehet anélkül, — (mint éppen Antal István t. képviselőtársam is — hogy ezáltal azt mondhatnák,- hogy Jász-Nagy-KunSzolnok megyét nem képviselheti a megyénél, mert fővárosi mentalitású ember, (Csikvándi Ernő: Ez 'érdekképviselet!) ez ugyanaz a gondolatkör, éppen ezért tisztelettel kérem indítványoan elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Vitéz Kenyeres János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos .képviselő urat illeti a szó! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Kissé ominózus dolog, hogy saját ügyünket pártoljuk, mégis kénytelen vagyok Meizler igen t. képviselőtársam indítványához csatlakozni és kérni a mélyen t. államtitkár urat, hogy ezt az egyszerű módosítást elfogadni méltóztassék. A mezőgazdasági kamarák eddig is nagyon igyekeztek arra. hogy bennünket üléseikre meghívjanak. Számtalan alkalommal kaptunk meghívást, hogy vegyünk ott részt és ismerjük meg a kamarák működését. (Kun Béla: tJgy van! Nem negligálták a képviselőket!) Maguk a kamarák súlyt helyeztek arra, hogy úgy az igazgató-választmányi üléseken, mint a közgyűléseken a képviselők megjelenjenek. (Kun Béla: Az más dolog, hogy a képviselők nem mentek el!) Hol elmentünk, hol nem mentünk el; ennek az oka az volt, hogy az ember az olyan testületben, ahol nincs jogköre, hanem csak hívatlan vagy félig hívott vendégként szerepel, nem szívesen jelenik meg, mert nem tudja, hogy felszólalásával vagy indítványával valami konkrét eredményt él tud-e érni. Enmek a rendelkezésnek a törvénybeiktatása tehát a most folyó gyakorlatnak a törvényesítése és jogalappal való ellátása lenne és szükséges volna a mezőgazdasági kultúra fejlesztése érdekében is úgy, amint azt Meizler t. képviselőtársam elmondotta. Ha a kamaráknak ez a kívánságuk, akkor azt hiszem, a törvényhozás nem zárkózhatik el ennek megvalósítása elől, mert a kamarák konstrukcióján annak a néhány képviselőnek a jelenléte változtatni nem fog, a kamarák mezőgazdasági érdekképviseleti és Önkormányzati jellege változatlanul meg fog maradni, viszont a mezőgazdasági érdekképviseletek és kamarák több lehetőséget fognak adni arra, hogy a politikai tényezők, akik végre mégis csak intézik az ország dolgát, a mezőgazdasági kérdésekkel közvetlenül a gyakorlati életből nyerjenek tapasztalatokat.
