Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-193
12 Az országgyűlés képviselőházának 1 seket? — Peyer Károly: A milliós lakásépítést pedig szintén három év alatt írták le. Nemzeti vagyont kaptak itt!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak megengedni, hogy egyelőre én fejezzem be. A megoldások tekintetében — mint említettem— sok terv fekszik az illetékesek előtt. A nehézségektől megriadni nem szabad. (Czirják Antal: Ezt Csatáry úrnak mondja!) Nem kívánok ma a vállalatok hasznáról vagy, mint sokszor mondják. »deficitjóről« szólani, de amikor a munkásság a létminimum alatt dolgozik, amikor ma már a létminimum egy vieux jeu a társadalmi problémákban, s ennél jóval magasabb jövedelmet kell biztosítani a munkásságnak, és -amikor a miniszterelnök úr, nagyon helyesen, a szélsőségek ellen beszélt, akkor méltóztassanak megengedni, hogy felhívjam a figyelmet arra a szélsőségre is, amelyet a magyar plutokrácia jelent. Ha pedig a szélsőségeket az egyik oldalon meg akarjuk szüntetni, akkor, azt hiszem, teljes igazsággal kérhetjük, hogy a másik loídalon, fent is szüntessek meg a szélsőségeket. (Czirják Antal: Ezt nem kérni, hanem követelni kell! — Zaj.) Elnök (csenget): A képviselő úr beszédideje lejárt. Baross Endre: Meg vagyok róla győződve, hogy ez. a kérésünk nem marad teljesítetlenül és interpellációmat ebben a reményben zárom, (Taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Mikecz államtitkár úr kíván válaszolni. Mikecz Ödön államtitkár: T. Ház! (Halljuk! Hulljuk!) A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök úr névéiben a következőikiben van szerencsém Baross Endre t. képviselőtársaim interpellációjára válaszolni. A bányamunkások nyugbérbiztosítását korábban a bánya-társpénztárak látták el. Az 1925 .-XXXIV. tc. J ben adott felhatalmazás alapján az 1926. évi 4400-ias és iaz 1928. évi 61.000-cs népjóléti miniszteri rendeletek az Országos Társadalombiztosító Intézet hatáskörébe és munkakörélbe utalták ennek a kérdésnek elintézését ós a bányanyugbérbiztosítás központi szervévé az Országos Társadalombiztosító Intézetet tették, amely intézet átvette a bánya társpénzitárak korábbi tartalékalapjait. E tartalékalapok értéke akkor a korona romlása következtében gyakorlatilag iái semmivel volt, egyenlő. A r társadalombiztosítási intézet a nyugbérfizetési kötelezettségeknek csak nagy nehézségekkel tud eleget^ tenni, mert az Oti. keretében lefolytatott fbányanyugbérbiztosítás lényegében a kirovó és felosztó rendszerre volt alapítva, tehát a folyó Ibe vételekből : kell fedezni a folyó kiadásokat, amely kiadások meghaladják bizonyos mértékben a folyó bevételeiket, úgy, hogy még a 9 és félmilliós tartalékalap jövedelmének egy részét is igénybe kell venni a, folyó kiadásokra. Ez a rendszer, amely mellett ezeknek a járadékoknak beszedése és kifizetése történik, lényegileg nem nyújt módot tartalékalapok képzésére és így kétségtelen, hogy mivel a váromán yfedezeti módszer nem érvényesül az Oti. keretében, a hányanyugbér-biztosítás rendszere pénzügyileg nem kifogástalan. Kétségtelen az is, hogy a bányamunkások éppen e rendszer következtében nem kapják meg azokat a járulékokat, amelyeket az 1928 : XL. te. más ipari munkáskategóriákra vonatkozólag az öregségi biztosítás tekintetében megad, S. ülése 1937 március 3-án, szerdán. így például, míg más kategóriáknál a várakozási idő 200, illetőleg 400 hét, a bányanyugbérbiztosításnál a várakozási idő 10 esztendő, tehát 520 hét; továbbá amíg az öregségi biztosítás más ágazatainál gyermekpótlékot rendszeresítettek, addig ez a bányanyugbér-biztosításná] ninos meg ós a várakozási idő betöltése után a nyugdíjjogosult hozzátartozói a biztosított elhalálozása után az elhalt által befizetett járulékok 90%-át megkapják, míg a bányanyugbérbiztosításnál ilyen visszatérítés nincsen. Más vonatkozásban azonban azt mondhatjuk, hogy viszont a bányanyugbér-biztosítás nyújt kedvezőbb lehetőséget a biztosítottaknak, így elsősorban a korhatár tekintetében, mert míg az általános biztosítás öregségi biztosítási ágazatánál a korhatár 65 év, addig a bányanyughér-Mztosításnál 60 év, míg továbbá az általános biztosítási ágazatnál az özvegy csak 65. életéve eltelte után kap öregségi hiztosítást, addig a bányanyugbér-biztosításnál, ha már megnyílt az igénye, bármely korban megkapja a járulákot; míg továbbá az általános biztosításnál rokkantsági járulékot a jogosult csak akkor kap, ha 66 "6 %-os rokkant, addig a bányanyugbér-biztosításnál az 50%-ot meghaladó rokkantságnál megnyílik az igény. Ezek között az eltérések között a legjelentősebb kétségtelenül az, amely a várakozási idő hosszabh tartalmában nyilatkozik meg, hogy tudniillik 4 esztendő helyett 10 esztendős várakozási idő van meghatározva. Igen t. Ház! Ezek a körülmények az előhbi kormányokban is és a jelenlegi; kormányban is megérlelték azt a szándékot, hogy a bányanyugbér-biztosítás mielőbb megreformáltassék (Taps és helyeslés jobb felől. — Peyer Károly: Ideje lenne!) és pedig olyképpen, hogy az 1928. évi XL. tc-ben meghatározott rendszerhez közelíttessék a bányanyugbér-biztosítás módja és ennek keretében f az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás terén a bányamunkásokra is kiterjesztessenek azok a megoldások, amelyek más ipari kategóriákra vonatkozólag fennállanak. Hangsúlyoznom kell azonhan, hogy ennek a megoldásnak súlyos pénzügyi kihatásai vannak, amelyek alapos megfontolást igényelnek. Ebben a tekintetben ezidoszerint a kormány kebelében tárgyalások vannak folyamatban ós amint ezek a tárgyalások eredményes befejezést nyernek, a kormány nem fog késni, (hogy ezt a bányamunkásságra, a hazai termelés és a nemzet egyeteme szempontjából oly fontos munkáskategóriára igen nagyjelentőségű reformot a t. Ház elé hozza. i Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a, viszonválasz joga., Baross Endre: Igen t. Ház! A választ teljes bizalommal, Örömmel és megnyugvással veszem tudomásul. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a helügyi államtitkár úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a iválaszt tudomásul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy a sorrendben 3. és 4. számú interpellációt az interpellálni kívánó képviselő úr törölte. A sorrendiben ötödik interpelláció következik: Kun Béla képviselő úr interpellációja a belügyminiszter tirhoz a »Független Kisgazda« című politikai hetilapnak terjesztése, illetve eiőfizetésgyüjtésének karhatalommal való megakadályozása tárgyában.