Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-198
200 Az országgyűlés képviselőházának 19 jön ezeknek a 'bizottságoknak a megalakítása sem az alispánnak, sem a kamaráknak, sem a földmívelésügyi miniszternek a tetszésétől, vagy jóváhagyásától, (hanem maga a törvény írja elő, hogy ezeknek a legalsóbb és legfontosabb szerveknek, amelyeken felépül az egész mezőgazdasági önkormányzati érdekképviselet, az egész gazdasági önkormányzat, meg kell alakulni ok. Ugyancsak az 1. §-hoz van egy másik indítványom, amelyben azt kérem, hogy a gazdiasági cselédek szavazati joga maradjon meg akkor, ha legfeljebb egy esztendeig nem voltak munkában, más munkavállalóknál, a gazdasági napszámosoknál pedig három hónap helyett hat hónapban legyen megállapítva az a munka nélkül töltött idő, amely alatt szavazati joguk még (megmarad. Mélyen t. Képviselőház! A javaslat t. i. ebben a vonatkozásban úgy szód, hogy a gazdasági cseléd elveszti községi mezőgazdasági bizottsági szavazati jogát, ha több, mint egy hónapig munka nélkül volt. Nagyon jól tudjuk, hogy ha egy gazdasági cseléd nem szegődik el egy esztendőben a eselódfogadás idején, akkor a legnagyobb valószínűség szerint egy álló esztendeig nem tud majd elhelyezkedni. Nem lehet tehát egy hónapban meghatározni azt az időt, amely után már elveszti szavazati jogát. A gazdasági cselédek munkaideje éves periódusokra oszlik, az egy hónap tehát annyira rövid idő, hogy ezzel éppen a gazdasági cselédeket, a legszélesebb mezőgazdasági munkásréteget sújtanánk a legjobban a választásnál. Ez szerintem csak tévedésből kerülhetett a javaslatba. Hiszen a gazdatisztek is egy évig állhatnak foglalkozás r nélkül, már pedig a gazdatiszti szolgálati vi' szony a magasabb kategóriában ugyanúgy egyéves periódusokra oszlük, mint a gazdasági cselédeknél. Teljesen logikus tehát ennek alapján is az, hogy a gazdasági cselédeknél is egy hónap helyett egy esztendőben állapítsuk meg ezt az időt. A többi munkavállalókra, a mezőgazdasági napszámosokra és munkásokra nézve a javaslat azt mondja, hogy ha legfeljebb három hónapig nem foglalkoznak mezőgazdasági munkával,- akkor a választójogot még megtartják. Kérem, hogy ezt az időszakot legalább hat hónapra méltóztassék felemelni. Ennek észszerű magyarázata az, hogy a gazdasági munkálatok a téli időben legtöbbször szünetelnek, a gazdasági munkásnak novembertől márciusig nincs munkája, ha tehát három hónapot állapítunk meg, mint olyan időt, ameddig munka nélkül lehet, anélkül, hogy elveszítené szavazati jogát, akkor előfordulhat az, hogy az a mezőgazdasági munkás, aki télen nem munkálkodott, mert télen nem kapott napszámot, vagy nem volt szerződésben, egyszerűen elveszíti mezőgazdasági bizottsági választójogát. Feltételezem, hogy a törvényjavaslatnak nem az a célzata, hogy ezt az első kategóriát, a munkásokat kizárja a mezőgazdasági bizottságban való érvényesülésből, bár amikor a munkáskategóriát három holdig kiterjesztjük, könnyen lehetne ezt a gyanút táplálni. Mondom, én nem tételezem fel, ki akarnám azonban zárni annak lehetőségét, hogy bármikép is megakadályozzák azt, hogy a mezőgazdasági munkásokat kizárják a választási lehetőségből azért, mert három hónapig nem voltak mezőgazdasági munkában. Kérem a mélyen t. államtitkár urat, hogy ezt a három hónapot hat hónapra méltóztassék felemelni. Ezek voltak az 1. §-hoz szóló indítványaim. '. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. Elnök: Kíván valaki még a szakaszhoz hozzászólni! (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr óhajt szólni! Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Azon okból kifolyólag is, amelyet az általános vita végén mondottam, (természetesen méltányolnom kell azt a felfogást, amelyet Csoór igen t. képviselő úr most a mezőgazdasági bizottságokra nézve itt kifejtett. Ha módosító indítványát mégsem fogadom el, ez csak azért nem válik számomra lehetővé, mert esetenként meg kell vizsgálni, vájjon a bizottság megalakítására a helyi viszonyok megérettek-e már és fennforognak-e a szükséges előfeltételek, ahhoz, hogy ezek a mezőgazdasági bizottságok ott tényleg komoly működést fejthessenek ki. Ugyanebben a (Szellemben terjesztett elő módosító indítványt az általános vita során Hunyadi-Vas Gergely igen t. képviselőtársam. Azt hiszem az ő szövegében talán szerencsésebben, de ugyanaz a gondolat jut kifejezésre, amelyet Csoór igen t. képviselő úr előadni szíves volt. Ezért a magam részéről Csoór t. képviselőtársamat arra kérném, hogy ezt a módosító indítványát méltóztassék visszavonni, minthogy ugyanezt a törekvést szolgálja Hunyadi-Vas Gergely t. képviselőtársam indítványa is, amelyet az 5. §-nál a magam részéről természetesen el fogok fogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást .befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, miéltóztatik-e azi 1. §-t eredeti szövégéiben, szemben Csoór Lajos képviselő úr indítványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az 1. §-t eredeti szövegében fogadta el. Kóreirn a jegyző urat, szíveskedjék a 2. §-t felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a 2. §-t.) Elnök: Láng Lénárd képviselő úr követkej zik szólásra! Láng Lénárd: T. Képviselőház! Az előttünk : fekvő törvényjavaslat tárgyalása, alkalmával a legtöbb szónok szembeszállott az én, éppen a ; 2. v-szal kapcsolatban tett megjegyzéseimmel. Különösen Csikvándi Ernő képviselőtársam nemcsak szembeszállott velem, hanem azt _is állította, hogy nem is értek ehhez a törvényjavaslathoz. Ezt tőle mégsem vártam volna, mivel ő vármegyémnek egyik képviselője, akinek már alkalma volt engem imiegisimernd és nagyon jól tudja, ihogy nemi szólok ho7izá lOilyan, törvényjai vaslathoz, vagy olyan tárgyhoz, amelyhez abszo| lúte nem értekA képviselő úr azt állította, hogy abszolúte nem értek ehhez a javaslathoz. (Csikvándi Ernő: Én mondottam 1 ? Szó sincs róla!) A hivatalos Értesítőben benne van. (Csikvándi Ernő: Nem is láttam,! Nem is vagyok mezőgazdasági .kamarai tag!) Tessék végigolvasni. Ennek ellenére igenis, fenntartom, hogy nem helyeslem azt,, ami a 2. §-han le van szegezve, hogy tudniillik hat csoportban választanak mezőgazdasági bizottsági és kamarai tagokat. Amikor ilyen ; bizottságok .választásáról van szó, mint a mezőgazdasági bizottságok, amelyeiknek tényleg igen csekély hatáskörük van, érthetetlen előttem, miétrt van itt szükség hat csoportra; hiszen vannak a községekben sokkal jelenékenyeibb választások is, mint például a községi képviselőtestületeké, ahol. csak egy-egy csoportban választanak és ennek ellenére a legtöbb he-
