Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. 201. lyen kép viselethez jutnak a 'munkások, az alsóbb birtokosok ós a nagyobb birtokosok. Nem mondóim, hogy ez a bizottság amúgy jelentéktelen, de hatáskörénél fogva jelentéktelen, amit a legtöbb szónok elismert, hiszen alig-alig hívják össze amezőgazdasági bizottságot, nem hallgatják meg a véleményét. Más volna a helyzet, ha ezt a bizottságot meghallgatnák legalább a komolyabb kérdéseknél, például a földreform és a kimotzdítások kérdéseinél, ahol tényleg csak a jegyzők álláspontja dominált eddig mindig. Azoktól vették el a földet, akiknél a jegyző javasolta az elvételt és azoknak adták oda, akiknek a jegyző akarta, hogy odaladassainialk. Ha az ilyen kérdésekbe vagy az adózási kérdésekbe a, bizottságnak beleszólási joga lenne,, meglenne az érdeklődés; a választásoknál. (Felkiáltások jobbfelől: Nem ide tartozik!) Éppen azért, mert nincs meg a (hatásköre, a jogköre, nincs meg az, érdeklődés sem a választások iránt, és ezért neon is tudom megérteni, «niért van szükség hat csoportra. Ha három csoport lenne, abogyan, én- javasoltam, 1-től 10 bőidig, 10-től 100 bőidig és 100 holdon felül, 'akkor a dolog nem lenne olyan bonyolult és nagyobb lenne az érdeklődés, a. választások iránt. Marsöhall állatmtiitkár úr azt a kijelentést tette,, hogy a kamaráknál és* a mezőgazdasági bizottságoknál csendes munka folyik, amely elég eredményes. Ezt elismerem én is, helyeslem ezt a működést, ellenben, mint mondottam, a kamaráknak a legnagyobb bajuk az, hogy nincs hatáskörük. Ha olyan hatáskörük volna, mint például az osztrák kamaráknak, amit az egyik túloldali képviselőtársaim is elismert, mondván,, hogy ott a gazdának mindenét értékesítik és a gazdának mindent beszereznek, amire szüksége van, akkor igenis meglenne a gazdatársadalom körében a nagyobb elismerés és a nagyobb tisztelet a mezőgazdasági kamarák és a mezőgazdasági bizottságok iránt. Az államtitkár úr azt is szóvátette, hogy én kifogásoltam a kamarai vezetőségek kormánypárti voltát. Ez tényleg fenn áll, bármennyire méltóztatik is tagadni, mert minden kamarai vezetőség választásánál az al főszempont, hogy a vezetők kormánypártiak legyenek. {Ellenmondások jobbfelől.) Ez azonban semmiesetre sincs ellentétben azzal az állítással, amelyet én kockáztattam meg, (Bárczay János: A mi kamaránknál írmagja sincs a kormánypártnak, mind ellenzéki!) hogy ott ellenzéki felszólalásokat vagy felterjesztéseket tesznek. Hiszen a Házban is elég gyakran tapasztaljuk, hogy a kormánypárti képviselők a gazdasági kérdések tárgyalásánál éppen olyan radikális követeléseket hangoztatnak, mint mi ellenzéki képviselők. (Vitéz Árpád; Helyes, hogy egyszer elismerik!) Ha gazdasági kérdésről van szó, abszolúte nem számít, hogy ki melyik párthoz tartozik, éppen azért nem tudom helyeselni azt az eljárást, bogy a kamarai vezetőség választásába igenis beleviszik a politikát és ott mellőzni szándékoznak az ellenzéki képviselőket. (Vitéz Árpád: Nálunk megfordítva van! — Bárczay János: Nálunk írmagja sincs a kormánypártnak!) Ez talán lehet egyes helyeken. de az ország legtöbb vidékén az á helyzet, hogy igenis cisak kormánypárti érzésű emberek kerülnek a kamarai vezetőségbe s a mezőgazdasági bizottságok vezetőségébe. (Vitéz Árpád: Nálunk gyönyörűen korteskedtek ellenünk a kamarában!) Nagy súlyt helyezek arra. hogy ilyen esetekben teljesen ki legyen kapcsolva a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. politika és tisztán a 'Szakértelem és szaktudás kerüljön előtér beKülönben, miután módosító javaslatot nem terjesztettem be s a szakaszt nem tudom elfogadni, tisztán csak állításom fenntartása miatt voltam kénytelen szólni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: A 2. § meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem' kii. Következik a 3. §. Kérem a jegyző • urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a 3. §-t). Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. i Csoór Lajos: T. Képviselőház! A 3* §-hoz azt indítványoztam, hogy a községi mezőgazdasági bizottságoknak necsak a tanítók, a jegyzők és a községi intelligencia legyenek a tagjai, hanem azok a nyugdíjasok is, akik gazdálkodással foglalkoznak, (Ellenmondások jobbfelől.) 'megválaszthatok legyenek tagoknak. Nagyon jól tudjuk azt, hogy állami tisztviselők, csendőrök, meg még talán magunk közül is öregségünkre többen kimegyünk, vagy kimennénk falura, egy kis tusculanumba és akarnánk ott mezőgazdasági tevékenységét kifejteni, gazdálkodással foglalkozni. tPlósz István: Csak mezőgazdák legyenek benne!) Azt hiszem, közérdekű dolog, ha a szellemi ve-? zetőség aránya lehetőleg emelkednék ezekben a mezőgazdasági bizottságokban és a tanítók mellett az állami és egyéb ilyen nyugdíjasok is megválaszthatok lennének mezőgazdasági bizottsági tagokká, feltéve természetesen, — ami magától értetődő és ami a törvényben benne is van — amennyiben gazdálkodással foglalkoznak. En tehát azt a szöveget vagyok bátor tisztelettel javasolni, hogy a 3. §2. bekezdésének apa szavai után, ahol föl van sorolva a korlátozás, amely szerint ezek és ezek nem lehetnek mezőgazdasági bizottsági tagok és ki van mondva, hogy ez nem vonatkozik, .okleveles niezőgazdákra, lelkészre, tanítóra, kántorra, 'még beszúrassék a »nyugdíjasra« szó is, amennyiben a nyugdíjasok is mezőgazdasággal foglalkoznak. Kérném indítványom elfogadását. ^ Elnök: Gyömörey Sándor képviselő úr következik szólásra. Gyömörey Sándor: T. Képviselőház! A 3. § megszorító rendelkezéseinél vannak bizonyos kivételek statuálva, éspedig a gazdasági tanárokra, továbbá 'az önállóan gazdálkodó, okieve-' les gazdára, lelkészre, tanítóra, kántorra. Ezekre a 'megszorítás nem áll. Mezőgazdasággal foglalkozik azonban ezek mellett nagyon sok nyugdíjas ember is, olyan ember, '. aki élete javakorában Ikerül ki a mezőgazdaságba és ott Isten kegyelméből 20—30 éven át is működik. Ezekből idővel pompás és szakértelmes gazdák lesznek. Vannak ezek között a nyugdíjasok között olyanok, akiknek a mezőgazdaságból eredő jövedelmük kevesebb, mint nyugdíj jövedelmük. Sértőnek találom azt, hogy ezekre a nyugdíjasokra ez a megszorító rendelkezés fennálljon, mert érdemes embereket üt el attól, hogy akár választhassanak, akár választhatók legyenek a mezőgazdasági kamarába. Ezért indítványoztam a 3. §-hoz új 3. bekezdésként a következő szöveget. (Olvasna): »Ugyancsak nem (alkalmazandó ez a megszorító rendelkezés a nyugellátásban részesülőkre,. ha nyugellátásuk összege meg is baladná a 27