Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. nyére, a kamarák gondolataira, azt bizonyítja alz is, hogy a földmívelésügyi miniszter úr elnöklete alatt havonta egyszer úgynevezett kamarai értekezleteket tartunk. Éppen moá, március 16-án lesz a legközelebbi kamarai értekezlet, amikor is maga a földmívelésügyi miniszter úr ül le a kalmarai elnökökkel és igazgatókkal, hogy velük a vidék problémáit órák hosszat megtárgyalja. Azt hiszem, ez a kamarai gondolat meleg elismerése és annak a gondolatnak a képviselete, amelyre .a képviselő úr célzott, hogy tudniillik a földmívelésügyi kormányzat és a kamarai szervezett között a viszony minél közvetlenebbé tétessék. Hunyadi-Vas Gergely t. képviselőtársam szintén elismeréssel nyilatkozott a kamarák munkásságáról. Rendkívül örülök az ő felszólalásának, mert az ő felszólalása azt (bizonyítja, hogy rendkívül jól értette meg azt a tendenciát, amely éhben a javaslatban inkorponálva van. Talán a rideg paragrafusok az első pillanatra nem mutatják, de a háttériben ott van az a szellem, amely bennünket ennek a javaslatnak az előterjesztésére bírt. (Hunyadi-Vas Gergely: És a módosítást*?) Azt természetesen a magam részéről elfogadom. Plósz Ilstván igen t. képviselőtársam azt mondta, hogy ha vannak hiányok a kamarák működésében, azért még nem kell a kamarai szervezetet elítélni. Erről a kérdésről (beszéltein; azt hiszem, azt a felfogást, amelyet ő képvisel, a maigam részéről is az előbb kifejtettem. f Említette azt, hogy a kamarák hevételei közt aránytalanságok vannak; főleg, azt hiszem, a miskolci kamarára méltóztatott utalni. (Vitéz Árpád: Nagyon szegény!) Méltóztasísék megengedni, hogy ezt a kérdést a legmelegelbb kivizsgálás tárgyává tegyük. Nem tudok most konkrét választ adni arra, hogyan oldjuk meg ezt a kérdést, de méltóztassanak meggyőződve lenni, hog*y a miskolci kamara nehéz anyagi helyzetét a földmívelésügyi kormányzat ismeri és keresni fogjuk a módot és az eszközt arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk. (Vitéz Árpád: Helyes!) Lázár igen t. képviselőtársam a> mezőgazdasági bizottságok választásáról beszélt, hogy a választás során nem tudjuk a földmívelő nép érdeklődését kellő módon felkelteni, mert a választás technikája olyan, hogy az nem felel meg — ha jól értettem, ezt fejtette ki a képviselő úr — a választók igényeinek és főleg annak az érdeklődésnek, amelyet ezek a választók szeretnének a kamarai választások iránt tanúsítani. Szívesen helyezem kilátásba, hogy gondoskodni fogunk arról, hogy a választás technikájának megfelelő beállításával — és ez kormányrendelettel is megtörténhetik — lehetőséget adjunk arra, hogy azok, akik komolyan részt akarnak venni a mezőgazdasági bizottság választásában, ahhoz kellő idővel rendelkezzenek és a kellő tájékoztatást tőlünk meg is kaphassák. Mélyen t. Ház! Ezekben voltam bátor nagyon röviden összefoglalni a törvény vezető szempontjait és ezekben voltam bátor röviden válaszolni — azt hiszem, mindenkinek válaszoltam —- azokra a felszólalásokra, amelyek itt elhangzottak. Végül még csak azt akarom leszögezni a földmívelésügyi miniszter úr nevében is, hogy nekünk nem az volt a célunk, hogy a Corpus Juris-ba egy újabb törvényt iktassunk be, hanem az, amit beszédem elején is említettem: hogy a magyar önkormányzati ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. 199 gondolatot előbbrevigyük, kiépítsük és megerősítsük, még pedig megerősítsük abban a szellemben, amelyet mi, a földmívelésügyi kormányzat, a magyar föld szeretetéből veszünk, a magyar földmíves- és gazdatársadalom munkájának megbecsüléséből és abból az elismerésből, amellyel mi az agrárfrontot úgy tekintjük, hogy az agrárfront megerősítése Magyarországon a nemzeti front megerősítése. (Ügy van! Ügy vem! Élénk taps a jobboldalon.) Ezzel a. lelkiséggel van tele ez a javaslat és ezzel a lelkiséggel kérem a t. Házat, méltóztassák a javaslatot elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e áz imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a bizottság szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a bizottság szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Bejelentem, hogy az előadó úr akadályozva van a megjelenésben és ezért a házszabályok 186. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően vitéz Szalay László képviselő urat kértem fel az előadói tiszt ellátására. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad- Felolvassa az 1. §-t): Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Mindnyájan nagy érdeklődéssel és elismeréssel hallgattuk az államtitkár úr felszólalását és a magam részéről is teljes mértékben osztom azokat az elveket, melyeket előadott, főképpen azt, hogy a (mezőgazdasági kamarák a gazdasági önkormányzat megvalósítása végett hozattak létre és hogy a mezőgazdasági bizottságokban és kamarákban lehet megalapozni a reális gazdasági tevékenységed Tényleg úgy áll a dolog, hogy a mezőgazdasági bizottságoknak kell a gazdák parlamentjének lenniök. Ezekből az elvekiből kiindulva azt hiszem, hogy indítványomat, melyet az 1. §-hoz benyujtottam, a mélyen t. államtitkár úr felszólalásának logikus következményeként magáévá fogja tenni és a mélyen t. Ház is el fogja ezt fogadni. Indítványom az, hogy az 1. §-ba olyan rendelkezés vétessék he, amely a községi mezőgazdasági bizottságok felállítását 'mindén nagyközségiben és minden körjegyzőség területén kötelezőleg előírja. (Felkiáltások jobb felől: Megvan!) Ha valóiban akarjuk a gazdák önkormányzatának kiépítését és a gazdaparlamentet meg akarjuk valósítani, akkor a mélyen t. államtitkár úr szavainak megfelelően, valóban a vidéken kell kezdeni ezeknek a bizottságoknak a megalakítását. Az alaptörvényben csak a lehetőség van megadva e bizottságoik megalakítására és én éppen azért teszem .; ezt az indítványomat, hogy a törvény módosításával kötelező legyen a községi mezőgazdasági bizottságok megalakítása minden nagyközségben és minden körjegyzőség területén. Ne függ-