Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-193

Az országgyűlés képviselőházának 19, előtt. Nem lehet közömbös annak az asszonynak sorsa, akin dk a lakásában azt látjuk, hogy a Marx-kép mellett ott van a szentkép, az ajtóbejárat mellett ott van a szenteltvíztartó és a rózsafüzér, akit tehát még vallástalansággal istentelenséggel sem lehet vádolni. Valamenynyien jó keresztények és a maguk számára keresztény elbánást követelnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,,) Ezek az asszonyok nem egykésék. Abban az egykés Baranyában a bányatelepen négy gyermek az átlag. (Horváth Zoltán: Nem lehet ezt rendőri kérdésként kezelni! -r Zaj.) Ha tehát ezek a 'bányatelepeik javítják egész Baranyának rossz gyermekátlagát, akkor annál inkább segítségükre kell sietni azzal, hogy a gyermek, ha megszületik, el) ne pusztuljon. (Általános helyeslés. — Nagy EmM a terembe lép. — Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — — Rassay Károly: Csak tovább, ide a régi oldalra! — Mozgás.) Ne keressük, kinek mi a meggyőződése, (Égy hang jobbfelől; Most már ne beszéljünk erről, hanem cselekedjünk!) ne keressük, kinek mi a politikai hitvallása. Ebben az egész kérdésben csak egyetlenegy szempont van és ez az, hogy mi az igazság, az igazság pedig az, hogy aki megszületett, annak joga van élni (Ügy van! Ügy van! Taps a jobb- és baloldalon.) és az élethez való jogot az élethez váló lehetőségek biztosításával kell megadni. (Altalános élénk helyeslés és taps. — Horváth Zoltán: Kormánybiztost azonnal! — Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Molnár Imre képviselő úr kíván a napirendhez hozzászólni. Molnár Imre: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Őszintén sajnálom, hogy azokból az elvi okokból, amelyeket Brogli József t. képviselőtársam az előbb kifejtett, nem járulhatok hozzá a szociáldemokrata képviselőtársaim részéről előterjesztett napirendi indítványhoz. Őszintén sajnálom ezt azért, mert ebben a pécsi bányaügyben a magam részéről is nem pártkérdést, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) (nem üzemi kérdést, nem politikai kérdést, hanem nemzeti kérdést látok. (Általános helyeslés és taps.) Ezt a nemzeti kérdést a magam részéről olyannak ítélem, de azt hiszem, az egész képviselőház egyértelműleg olyannak ítéli, mint amely sürgős és radikális rendezésre szorul, (Ügy van! Ügy van!) Méltóztassék azonban megengedni azt is, hogy megmondjam, a Peyer képviselőtársain által előterjesztett napirendi indítványban foglaltakat nem tartom olyanoknak, amelyek alkalmasak lennének ebben az időpontban parlamenti tárgyalásra. (Propper Sándor: Sajnos, nincs más eszközünk!) Maga a képviselőház nem alkalmas szerv munkabérmegállapításra, mert hiszen a képviselőház, általában a törvényhozás konstruálja azokat : a szerveket, amelyek a munkahérmegállapításra r illetékesek, — akár hatósági, akár érdekképviseleti szervek — de egyrészt magában a képviselőházban és a kérdés nem alkalmas tárgyalásra, másrészt pedig mindaddig, amíg a kormány a maga részéről az ebben az ügyben megkezdett és eréllyel folytatott vizsgálatot be nem fejezte és jelentését ide he nem terjesztette, azt hiszem, ennek a kérdésnek a tárgyalására az időpont nem alkalmas. Ebből az okból a magam részéről az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Helyeslés jobbfelől és középen.) Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e napirendi indítványomat elfogadni? KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII, ?. ülése 1937 március 3-án, szerdán. 9 (Igen!) Az elnöki napirendi indítványt elfogadottnak jelentem ki. Következnek az interpellációk. Az első Osoór Lajos képviselő úr ^ interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat az interpelláció szövegének felolvasására. Veres Zoltán jegyző (olvassa): interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a lisztforgalmi adóváltság behajtásának kirívó eseteiről. Miután a m. kir. pénzügyminiszter úr olymódon nyilatkozott, hogy az összkormány meg fogja vizsgálni a lisztforgalmi" adó eltörlése tekintetében a képviselőházban elhangzott kívánságokat és javaslatokat s ennek folytán a kormányzat terveiről egy későbbi időpontban lesz. módja tájékozást nyújtani, kérdezem:^ hajlandó-e a pénzügyminiszter úr addig is megszüntetni azokat a kirívó és kíméletlen eljárásokat, melyek a lisztforgalmi adóváltság érvényesítése körül vidéken tapasztalhatók? Hajlandó-e sürgősen utasítani az alárendelt hatóságokat és közegeket, hogy az érvényben lévő 6200/1933. számú rendelet 95. §-ában foglalt méltányosságot valóban gyakorolják is?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr a mnlt hetekben elmondott interpelláció kapósán kijelentette azt, hogy a lisztforgalmi adó eltörlése tekintetében a kormányzattal való megbeszéléseik után intézkedést fog foganatosítani. Ezt a kérdést azért hozom még egyszer a mélyen t. Képviselőház és a pénzügyminiszter úr elé, mert ezzel kapcsolatban vannak olyan sajnálatos jelenségek, amelyek feltétlenül szükségessé teszik, hogy ez a kérdés mielőbb rendeztessék. A lis'ztforgalmi adó behajtása körül olyan súlyos jelenségek mutatkoznak, amelyeik ugyanúgy pusztítják a magyar életet, mint ahogy azt előbb, a napirendi vita során elhangzott felszólalásokból láttuk, hogy bizonyos intézkedések pusztítják a magyar életet- Különböző jellegzetes dolgokat leszek bátor előadni, azért, hogy méltóztassanak belőlük megítélni, hogy mennyire szükség van a lisztforgalmi adó eltörlésére. (Br. Berg Miksa: Hol van a kormány?) Elmondom a következő esetet, amely nem egyedülálló, hanem általánosan megismétlődő eset. Egy kisiparos, egy cipész az általa készített csizmáért másfél métermázsa búzát kapott. Elment a malomba „ hogy megőröltesse vámőrlésben. Vámőrlésben nem volt szabad a búzáját megőröltetnie és ezért 8 pengő 90 fillér őrlési díjat követeltek tőle, büntetéssel együtt. Erre azt mondta: le fogom fizetni. A lefizetésig a megőrölt lisztet beszállították a Hangya raktárába és ott elraktározták. A cipész három napig nem hírt hozzájutni a liszthez, három napig nem volt kenyér a háznál. Akkor előkerítette a 8 pengő 90 fillért, lefizette és elvitte az egy métermázsa lisztet a raktárból. Amint elszállítja, a malomellenőr azonnal utánaküldi a csendőrt, visszaviteti a lisztet és azt mondja, hogy még 31 pengő külön büntetés s jár; de ez nem elég, hanem feljelenti még a járásbíróságnál is lefoglalt dolognak elsikkasztása és elvitele miatt- Itt újra megbüntetik 30 pengőre. Végeredményben tehát ez a cipész az általa szolgáltatott csizmáért, amelynek az anyagát hitelbe szerezte meg, másfél métermázsa búzát kapott, ebből egy métermázsa lisztje lett, fizetett érte összesen 90 pengő büntetést, (Jenes 2