Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-193
Az országgyűlés képviselőházának 11 és közoktatási, mint pedig az üzemi igazgatásnak úgyszólván egész területére kiterjednek. (Müller Antal: Szegény SipŐcz fájó szívvel ment el!) Ezek közül az intézkedések közül is azonban részletesebben talán csak azoknak az ismertetésével fogom az igen t. Ház szíves figyelmét igénybevenni, amelyeknek a hatása a szanálás szempontjából számottevőbb pénzügyi eredményekben jelentkezett. Ezek a határozatok, illetve rendeletek a következők: A közigazgatási alkalmazottak státusrendezése, a közoktatási alkalmazottak létszámának megállapítása és a községi kisdedóvóknál alkalmazott napibéres dajkák illetményeinek szabályozása, a közoktatási alkalmazottak működési, közelebbről kültelki pótlékának szabályozása, az alkalmazottak gáz- és villanyfogyasztási egységárkedvezményének újabb szabályozása. (Peyer Károly: Igen, levonása! — Propper Sándor: Csökkentése! Nevezzük nevén a gyermeket!) Kellett is kérem, (Farkas István: Persze, hogy kellett!) továbbá a székesfővárosi közkórházak prosecturáinál alkalmazott alorvosi állások részben való átszervezése, Budapest székesfőváros elektromosműveinél, gázműveinél és vízműveinél a havi fizetéssel javadalmazott állások számának és az ott alkalmazottak illetményeinek a megállapítása, a székesfővárosi házinyomda alkalmazottai részére üzemi állások rendszeresítése, (Petrovácz Gyula: Óriási!) ezek létszámának és javadalmazásának megállapítása; (Peyer Károly: Két portás!) a székesfőváros egyes üzemeinél a nyugellátások rendezésével kapcsolatban szükséges intézkedések, az önálló vagyonkezelésű intézményeknél és részvénytársaságoknál alkalmazottak illetményeit terhelő adók viselése, az üzemi alkalmazottak természetbeni járandóságainak újabb szabályozása, a Bszkrt. és az üzem kezelésébe tartozó többi közlekedési vállalatok vasútüzemi alkalmazottai létszámának, illetményeinek és ellátási díjainak újabb megállapítása (Müller Antal: Szegény kis kalauzok és kocsivezetők!) és végül a főpolgármester határozata az üzemek és részvénytársaságok gazdaságosabbá tételére. Ezekből a most felsorolt határozatokból és rendeletekből látható tehát, t. Képviselőház, hogy a szanálási eljárás végeredményben kiterjedt a közigazgatásnak úgyszólván minden fontosabb ágazatára és a székesfőváros tulajdonában, illetőleg kezelésében levő összes üzemekre is. Ami most már az egyes intézkedéseket illeti, elsősorban is foglalkozni kívánok a közigazgatási alkalmazottak státusrendezésének az ügyével. Ezt a státusrendezést annak ellenére, hogy a fővárosra nézve nem megtakarítást, hanem ellenkezőleg mintegy évi 280.000 pengő többletkiadást fog jelenteni, (Petrovácz Gyula: Ez sem stimmel, csak 148,000!) a szanálás keretében feltótlenül végre kellett hajtani, mert tűrhetetlen volt az az állapot, hogy a közigazgatásnál a végleges alkalmazásban levő tisztviselők 53%-ával szemben 47%-ot tett ki az ideiglenes alkalmazottaknak a száma. (Müller Antal: Ez igaz! Ez helyes!) Ez az állapot sem a közigazgatás általános érdekeinek nem felelt meg, sem pedig az ideiglenes alkalmazottak érdekei szempontjából' nem volt megfelelő és kielégítő, mert hiszen ilyen létszámviszonyok mellett ezek az ideiglenes alkalmazottak még csak nem is gondolhattak soha arra, hogy valaha is bekerülhessenek a végleges státusba; már pedig, t. Ház, a közszolgálat szempontjából eredményes, minden tekintetben kielégítő 3. ülése 193? március 3-án, szerdán. 3 és megnyugtató munkát csakis olyan tisztviselőtől lehet — nézetem szerint — elvárni és jogosan megkövetelni, aki a maga életlehetőségét és a maga jövendőjét egy biztos elhelyezkedésben nyugodtnak és biztosítottnak látja. T. Képviselőház! Megjegyezni kívánom, hogy a közigazgatási alkalmazottaknak a státusrendezése során a belügyi kormányzat különös gondot fordított arra, hogy egyrészt a székesfőváros közigazgatásának zavartalan továbbvitelének tekintetében zökikenés be ne következhessek, másrészt pedig, hogy a kisexisztenciák érdekeit érintő szociális szempontok 'kellőképpen érvényesüljenek (Propper Sándor: Ezt aztán eltalálták!) és különösen ebből az utóbbi szempontból (Propper Sándor: Koldusbotra juttatták őket!) a magasabb állásoknak a csökkentése mellett elsősorban a kezdő állások létesítésére fektette a belügyi kormányzat a fősúlyt. Végeredményben a végrehajtott státusrendezés azzal a megnyugtató eredménnyel járt, (Petrovácz Gyula: Kire megnyugtató? — Zaj a szélsőbaloldalon.) hogy ellentétben az edidigi 47 százalékos arányszámmal, ezentúl az ideiglenes alkalmazottak létszáma a tisztviselői összlétszámnak csak egyharmada lesz, míg viszont a sokak: által méltán és jogosan támadiott és kifogásolt úgynevezett ideiglenes hivatalnoki státus véglegesen meg fog szűnni. (Petrovácz Gyula: Most gyakornokok lesznek. Slussz! — Zaj.) De végleges státusban lévők és nem ideiglenes státusban. Ezek után a székesfővárosi közoktatásügyi alkalmazottak létszámviszonyainak rendezésére nézve kiadott intézkedések ismertetésére térve, nem kívánok itt részletesebben foglalkozni azokkal az okokkal és szempontokkal, amelyek -ezt a státusrendezést időszerűvé, hogy úgy fejezzem ki magam, elkerülhetetlenül szükségessé tették a székesfőváros anyagi érdekében, mert ebben a tekintetben a belügyminiszter úr jelentése részletes és minden tekintetben kimerítő felvilágosítást nyújt. Semmiesetre sem hagyhatom azonban megemlítés nélkül azt a fontos mozzanatot, hogy a belügyi kormányzat a tanszemélyzet létszámának csökkentésénél a főváros anyagi érdekeinek szem előtt tartása mellett nem feledkezett meg az általános közoktatásügyi érdekekről sem, sőt elsősorban ezeknek az érdekeknek megvédésére fektette a fősúlyt. Ezt különben bizonyítja az a körülmény, hogy a létszámleszállítás csak az ideiglenes közoktatásügyi alkalmazottakra terjed ki és ezen a téren is csak olyan mértékig megy, hogy a székesfőváros tanintézményeinek oktatószemélyzettel való ellátottsága a létszámleszállítás után is jóval fölötte marad annak a mértéknek, amellyel a hasonló jellegű állami tanintézmények rendelkeznek. T. Képviselőház! Az új létszámmegállapítás egyébként magától a fővárostól beszerzett, tehát a hitelesség és az összegszerűség szempontjából mindenesetre megbízhatóknak elfogadható adatok szerint évi 285.000 pengő megtakarítást eredményezett a székesfőváros háztartása javára. Elnök: Az előadó urat van szerencsém figyelmeztetni, hogy besizédidéje lejárt. Gergelyffy András előadó: Tisztelettel kérem beszédidőm negyedórával való meghoszszabbítását. (Felkiáltások; Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Méltóztassék folytatni. Gergelyffy András előadó: Viszont ugyan1*