Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-196

106 Az országgyűlés képviselőházának 196. ülése 1937 március 9-én, kedden. kisbirtokos semmi 'körülmények között sem lehet. Ezen kívül van imég egy feltétlen alkalmasság a kamarai elnököknél, az, hogy kormánypártiak legyenek. (Törley Bálint: Miért? Mirbach 'báró nem az! — Szecsey István: A kivétel megerősíti a szabályt!) Ez csak megerősíti a szabályt. De nagybirtokos. (Törley Bálint: Csak középbártokos!) A kormánypártea a legjobb az, ha mind a kettő: kormánypárti is, és nagybirtokos ás. Nem áll tehát iaar, hogy a nagybirtokosoknak nincs elég (befolyásuk a kamaráikra. Túlontúl is nagy (befolyásuk van, amit számokkal is igazolná fogok. Kamarai reformra tehát tényleg szükség volna, ide olyan reformra, amely változás és éppen azoknak a rétegeknek a Javát szolgálná, amely rétegek, társadalmi osztályok nagy többségben vannak éhben az országban. Miért nem arra gonidíol a t. törvényhozó, a törvényjavaslat (készítője, hogy a mezőgazdasági munkásokat, a (munkások kategóriáját juttassa nagyobb képviselethez, vagy a kisbirtokosoknak létesítsenek egy újabb kategóriát. Erre azonban nem gondolnak, sőt a javaslat indokolásában el is szólja magát a törvényjavaslat készítője és őszintén 'bevallja, hogy igazán tartani lehetett attól, hogy a három alsó ^tagozat, a* érdekképviseletek által delegáltak' irévón túlsúlyba jut a kamaránál. A törvényjavaslat készítője tehát azért iktatja he a » nagyibirtok kategóriáját, egy újabb csoportot, nehogy az alsó tagozatok túlsúlyba kerüljenek. Az alsó tagozatokban, im'int azt valamiennyien tudjuk, a mezőgazdasági munkások alkotják az első csioportot, a 'második csoport a 10 holdig terjed, a harmadik

1 csoport pedig a 10—30 holdas kisbirtokosok. Ezek túlsúlyától féltik a kamarát, a helyett, hogy örülnének néki, hogy éppen ezen rétegek résziéről is komoly, 'nagy' érdeklődés nyilvánul ímeg a mezőgazdasági bizottságok munkája, iránt és komoly, nagy érdeklődés, őszinte, meleg érdeklődés nyilvánul meg a mezőgazdasági kamara niunkája iránt is. Ezeknek a rétegeknek tehát háttérbe kell szorulni ok, amit a törvényjavaslat indokolása is megmond. Hogy a kamarának hatáskört kellene adni, ezt még Teleki gróf képviselőtársunk is elismerte, Láng Lénárd t. képviselőtársam pedig egyenesen követelte azt, mint ahogyan én is követelem, hogy a kamara részére nagyobb hatáskört biztosítsanak. De a kamarákat semmibe se veszik, különösen a kormányha.taloim részéről. A kamara javaslatokat hoz, a kamara törvényjavaslatokat készít, a kamara kívánságokat terjeszt a kormány elé a szakminiszter útján, de ezek egyáltalán nem találnak meghallgatásra. (Kun Béla: Sok esetiben meg sem kérdezik a mezőgazdasági kamarák véleményét! — Rakovszky Tibor: Mezőgazdasági sóhivataJok! — Mózes Sándor: A felterjesztéseiket ne>m fogadják el, ez a legnagyobb sérelem!) Ez az előttünk fekvő törvénv.iavaslat nem juttat majd a kamarának nagyobb hatáskört, pedig hangsúlyozom, erre igen nagy szükség lett volna. (Meskó Rudolf: Véleményező testületek!) A törvényjavaslat indokolása úgy igyekszik feltüntetni azt a körülményt, hogy egy újabb csoportot létesítettek, hogy ez demokratikus intézkedés. A javaslat indokolása azt mondja, hogy a kamara demokratikus tagozódását ez megerősíti. Kénytelen vagyok tehát megvizsgálni,^ hogyan is pállunk a demokratikus tagozódással a mezőgazdasági kamaráiknál. (Propper Sándor: Egy tehén, egy liba!) Vajkon azzal, hogy egy új csoportot beiktatnak és azzal, hogy a mezőgazdasági munkásokhoz a három holdig odateszik a törpebirtokosok egy részét is, demokratikusabbá válik-e a kamara'? A rendelkezésre álló statisztikai adatokból megállapítottam, hogy a 3 katasztrális holdig terjedő első csoport 614.960 választót fog felölelni. A imásodük csoport imár csak 310.000-.ret

, a harmadik csoport 130.000-ret, a 30--100 holdig terjedő csoport már csak 49.000 ^ választót ölel fel, természetesen az egész országban, az ötödik csoport 5759-et. Ez a középbirtokosok csoportja, amelyről azt mondják, hogy nagyon nagy szükség van a mezőgazdasági kamarákban a középtbirtokosok intenzívebb bekpcsolására, és ezért osztották fel a 100 holdon felül levő kategóriákat két osoportra. Az 500 holdon felüli birtokos ok, a hatodik: csoport közül pedig már csak 1624 választó lesz az egész- országban. (Propper Sándor: Egy ló, egy liba, olyan a viszony!) Kicsit furcsán hat ez a demokrácia, hogy 378 béresnek van annyi joga, mint egy nagybirtokosnak és 80 kisibirtokosnak: lesz megint osiaík annyi joga e mellett a választási rendszer mellett, e mellett a demokrácia mellett, mondom, 80 kisbirtokosnak lesz a 10 és 30 holdas csoportban annyi joffa, mint egy grófnak, vagy pedig egy zsidó vallású nagybérlőnek. (Kun Béla: Itt vagyunk a fajvédelemnél!) Egészen különösen és furcsán hat ez a demokrácia, hogy hatalmas nagy rétegek annyi joggal rendelkeznek, félmillió földmunkás és. a törpebirtokos annyi joggal rendelkezik, mint 1600 nagybirtokos és

1 bérlő. Egészen különös és furcsa demokrácia ez. Az embernek a szíve megesik a szegény n agyibirtok oselkon, hogy mennyire siet a kormány a segítségükre a törvényjavaslattal, mert a kamarákban el voltak nyomva, a három alsó kategória veszélyeztette a létüket, ott nem tudtak szóhoz jutni és érdekeiket nem tudták kellőképpen .megvédeni, szükséges tehát- hogy az alsóbb tasrozatok rovására ők túlsúlyhoz, nagyobb hatalomhoz, nagyobb hatáskörhöz jussanak, legalább is a törvényjavaslat ezt szükségesnek tartja. (Buchinger Manó: Akié a föld, azé az ország!) T. Képviselőház! Ezekután én nyugodt lelkiismerettel megállapítom, hogy ezt az intézményt nem lehet demokratikus' intézménynek nevezni. (Meskó Rudolf: Mert kisemberek vannak benne?) Mint ahogy az indokolás is mondja, inkább csak azt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat, hogy az alsóbb tagozatoktól elvegyék a miunkához való eddigi kedvüket, amellyel részvettek úgy <a mezőgazdasági bizottságnak, mint a (mezőgazdasági kamaráknak a munikájában. Az alsóbb tagozatok

1 részéről igen komoly érdeklődés nyilvánult meg, ezért ezt a komoly érdeklődést nem így kellene honorálni, ahogyan honorálják. Az bizonyos és kétségtelen, hogy ezeknek a meglehetősen súlyos helyzetben levő rétegeknek részéről sokszor olyan kívánságok is felmerültek, amelyeknek igazságához nem férhet ^szó, de én koncedálom, hogy a kormányzat részére ezek az igazságok kellemetlenek voltak. Például, hogy egyet említsek, az adósságrendezések kérdésénél egészen •más volt a kamarák álláspontja, mint amilyen álláspontra helyezkedett végül a kormányzat, vagy az Ofb.-földek áramaik rendezésénél vagy a Faksz.^kölcsönÖik rendezésénél egészen más volt az álláspontja a kamarának, mint, amit azután végezetül például a