Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-196

Az országgyűlés képviselőházának 19 < Faksz.-házak törlesztési részleténél 'kaptak az illetők; tudniillik a szétküldött értesítések szerint az a helyzet, hogy akiinek ezelőtt félévienként 55 pengőt kellett fizetnie, annak 60 féléves' .részlet mellett fizetnie kell majd 59 pengő és néhány fillért. (Kun Béla: Kutyába sem vették a kamarák véleményét!) Nem vették figyelejmlbe és nem teljesítettek semimit sem azokból a (kívánságokból, 'amelyeket a kamarák a kormány elé terjesztettek, pedig a (kamaráknak az értékesítés- terén, a mezőgazdasági szociálpolitika terén >is_ nagyon értékes kívánságaik voltak. A kamarák — tudomásom; szerint valamennyi kamara — követelték például a mezőgazdiasági munkásságnak szociálpolitikai biztosítását. Követelték, hogy betegségi és örieigségi biztosítása legyen a mezőgazdasági munkásságnak is. A kormány miért nem 'honorálta ezt a kívánságot? Hiszen ez a kívánság a nagybirtokosoknak jelenlétében jött létre. (Meskó Rudolf: A gazdasági Cselédek el vannak látva!) Igaz, hogy voltak a nagybirtokosok részéről 'bizonyos aggodalmak is ezzel a kívánsággal szemben, de azt kétségtelenül eli kell ismerni, hogy a végén a kamarák ebben a kérdésben állástfoglaltak. T. Képviselőház! Ki viseli vájjon majd <a felelősséget azért, ha ezentúl a (kamarákba tömörült kisbirtokosok és mezőgazdasági munkások — látva, hogy ők háttérbe vannak szorulva — elvesztik a kedvüket^ a komoly munkától, inert annak nem lesz még annyi értelme sem, mint amennyi eddig volt? Ki viseli a felelősséget azért, hogy a mezőgazdasági kamarák csak tanácskozó ós dadogó testületek legyenek? (Törley Bálint: Most is azok!) összejönnek majd tanácskozásra is, mint ahogyan működésük elején történt. Egy-két órás tanácskozás után leültek a fdhérasztalhoz és megint csak megdicsérték egymást, azután pedig hazamentek. Ki vállalja ezért a felelősséget, különösen a mai súlyos időkben, amikor arra volna szükség, hogy segítségére legyenek a mezőgazdasági érdekképviseleti szerveiknek. Mert (hiszen mi' a helyzet? Az a helyzet, — aggódva kell tapasztalnunk, t. Képviselőház — hogy a körülöttünk fekvő államok is elhagynak, megelőznek bennünket mezőgazdasági vonatkozásokban és mentől inkább tartózkodóak leszünk mi Magyarországon, annál inkább elhagynak bennünket. Minél kevésbbé lesz az a mi igyekezetünlk, hogy a mezőgazdasági munkásságtól kezdve a mezőgazdasági népességnek minden rétegét komoly és nagy munkába kapcsoljuk bele, annál inkább elhagynak bennünket azok az országok ós sorra, rendre veszélyeztetik a mi mezőgazdasági kivitelünket. Ha a baromfikivitelnél emelkedésit tapasztalhatunk, egy pár év tmulva már olvasható, hogy Jugoszlávia vagy más; államok szintén bekapcsolódnak a kivitelbe és igyekeznek a mi piacainkat elhódítani. Ezek rendkívül komoly jelenségek s éppen Magyarországon erre figyelemmel is erősíteni kellene a mezőgazdasági kamarákat. Különösképpen erősíteni kellene azért, mert hiszen a mezőgazdáiknak, a szabad szervezetei, a gazdasági egyesületek a r

kisbirtokosok és törpebirtokosok szempontjából nem bírnak jelentőséggel. Az alsóbb rétegeket, a kisíbirtokosokat és törpebirtokosokat a szabad szervezetek nem tudták ebben az országban felölelni. Egészen más a helyzet, amelyet Dániáiban tapasztaltam. Ott szinte az utolsó szálig be vannak szervezve tekintet nélkül arra, hogy mekkora földterülettel rendelkeznek, — ezekbe a szabad szervezetekbe. A mezőgazdasági munülése 1937 március 9-én, kedden,. 107 káss ágról ne is beszéljünk olyan vonatkozásiban, hogy komoly gazdasági szabad szervezeteik lehetnek. A különféle kormányok következetesen megakadályozták Magyarországon, hogy mezőgazdasági munkásoknak komoly szabad szervezeteik lehessenek. Nincsenek szervezeteik és a mezőgazdasági munkások szinte kizárólag csak a mezőgazdasági kamarákon és mezőgazdasági bizottságokon keresztül hallatták jaj szavukat, ott mondhatták el fájdalmaikat és. most nekem (sajnálattal azt kell tapasztalnom, hogy ezzel a törvényjavaslattal — a későbbiek folyamán foglalkozom ezzel a kérdéssel — a kormányzat részéről az a szándék, hogy a mezőgazdasági munkásságnak és az alsó tagozatoknak kedvét szegjék a mezőgazdasági bizottságokban ós a kamarákban való munkától. Annak alátámasztására és kihangsúlyozására, hogy a [mezőgazdasági bizottságok részéről milyen komoly és szép munka indult meg, kell, hogy hivatkozzam városomra, ahol olyan derék ember került a mezőgazdasági bizottság élére, aki rendkívül nagyszerű- szervet csinált a mezőgazdasági 'bizottságból és — ezzel csak jellemezni' akarom, hogy 'hova elér a kezük azoknak, akik a komoly és becsületes munkának gáncsot szeretnek dobni. 1934-ben, a választások idején, talán nem utolsó sorban azért, mert Hódmezővásárhelyen fenyegette a kormányhatalom főispánját az, amit ő veszélynek tartott, hogy újra ez az ember, Kovács Jenő kerül a mezőgazdasági bizottság élére, megváltoztatták a választást szabályozó rendeletet az utolsó pillanatban, összefogtak ez ellen a gazda ellen és kiibuktatták őt a mezőgazdasági bizottságiból és így természetesen a bizottság elnöke se lehetett. A mezőgazdasági kamara — tartozom kijelenteni — talán hatáskörén túl is érdeklődést tanúsított a hódmezővásárhelyi- választás iránt és még sem leshetett ezt az értékes embert a mezőgazdasági bizottság számára megmenteni., Az én városomban mi lesz tehát a íhelyzet, ha még 'egy 'hatodik csoportot is kapunk? Az első csoportban lesz 4336 választó, a második csoportban csak 2078 lesz a szavazók számía az az előtti háromezer egynéhány száz szavazattal szemben. Ez a két első csoport, az első és a második csoport, adta eddig is a szavazatok báthaímad részét és. nem volt több joga, mint a negyedik és ötödik csoportnak, most pedig még kevesebb" joga lesz, mert hat csoport lévén, ez a két csoport márr nagyon erőteljesen háttéribe fog szoirulni. A harmadik csoportban lesz 1977 szavazó, a negyedikben 881 szavazó, az ötödik csoportban 118-an, a hatodikban pedig csak 4-en, akik automatikusan lesznek a mezőgazdasági bizottság tagjai. A harmadik csoporttal szemlben a hatodik csoportnak ötszázszorois értékű lesz a szavazata. (Meizler Károly: Hol van ez?) Hódmezővásárhelyen! Tehát itt Ötszázszoros értékük lesz a szavazatoknak, míg áz első csoporttal szemben 1084szeres lesz az értékük. Kérdem, mi szükség van egy ilyen mezőgazdasági városban arra, hogy négy nagyibirtokos, akiknek 500 holdon felül van a birtokuk és ebből egy a törvényhatóság, a város maga, amely amúgy is képviseletet kap a polgármester útján, — amit nem. ellenzék —• mégegy hatodik tagozatot alkosson a 'mezőgazdasági bizottságban. De nézzük meg ezeket a számokat más városokban. Szegeden egy — egyetlenegy — bir15*