Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-196
Az országgyűlés képviselőházának 19 t kérdésiben nem történt semmi. Hogy ez menynyibe szükséges, azt tudja minden gazda. Ez, a magas vámtarifa megdrágítja a mezőgazdasági termelést egyrészt -azáltal, hogy a magyar mezőgazdaság miniden iparcikket drágán vásárol, másrészt pedig a mezőgazdasági exportot rontja. Természetes, hogy ha valamelyik külföldi ipari állam nem tud Magyarországra iparcikkeket exportálni, akkor a mi mezőgazdasági produktumaink 'bevitele elé nehézségeket gördít. Hogy milyen hihetetlen magas díjtételek vannak ebiben a vámtarifában, arra nézve egypár adatot kívánok felolvasni. Csakis olyan tételeket fogok megemlíteni, .melyek a mezőgazdaság termelésének legfontosabb szükségletei. Például az eke és ekealkatrészek vámtétele az 'érték 34'5 százaléka, plusz 8 százalek vasipari váltság. A marhalánc vámja^ 160 százalék, plusz 12 százalék vasipari váltság, a trágyavilla vámja 71*4 százalék, plusz 11 százalék vasipari váltság, ugyanígy a táblaüveget 60 százalók vám terheli, plusz 9 százalék üvegipari váltság. így van ez a hordóknál is. Ha ezek a vámtételek továbbra is megmaradnak, a magyar mezőgazdaság versenyképességét a nálunk olcsóbban termelő mezőgazdasági államokkal szemben nem fogjuk tudni fenntartani. Ugyanakikor az az érdekes, hogy a napilapokban állandóan a magyar mezőgazdaságot támadják azzal, hogy a magyar mező gazdaság drágít. Örömmel hallottam itt a múlt héten a Háziban, hogy nem a (magyar mezőgazdaság drágít, haneim a főváros vámtételei magasaik ós azért jutnak a fogyasztóhoz drágán a magyair mezőgazdaság produktumai. Hogy ezek az újságcikkek mennyire nem helytállók, azt az indexszámokból is meg lehet állapítani. Az ujságOk cikkírói sajnos, nem vesznek fáradságot arra, hogy megnézzék ezeket. A Gazdaságkutató Intézet indexszámai szerint az 1913-as nagykereskedelmi árakat véve alapul, tehát száznak, 1933-ban a mezőgazdasági indexszám 61'5 volt, ugyanakkor az iparé 105, az árdifferencia tehát 40'5 százalék volt. 1933ban már ez az árdifferencia lecsökkent a mezőgazdaság javára 31 százalékra, sajnos, éppen most, midőn azt vetik a f mezőgazdaság szemlére, hogy a mezőgazdaság drágít, az agrárolló ismét kinyílt. 1936-ban a mezőgazdaság indexszáma 75*4 volt, ugyanakkor az iparé 117*3. Tehát az árdifferencia ismét felszökött 41 '9-re. Folyó év januárjában a mezőgazdaság indexszáma felszökött 83-ra, de nyomon követte ezt az ipari 'indexszám, amely ismét 124-re szökött fel. Az agrárolló nyílása tehát ismét 41 százalék. A magyar mezőgazdiaság feltétlenül elvárja, hogy ez az agrárolló bizonyos mértékben (becsukódjék, mert ennek hiányában a magyar mezőgazdaság nem tud jövedelmezően termelni és a világpiacon elveszti versenyképességét. T. Ház! Ennek a javaslatnak tárgyalásánál köszönetet kell mondanom a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságának azért, hogy a folyó gazdasági évben, a folyó költségvetésben ta ímezőgazdasági kamarák népies ismeretterjesztő előadásaira 20.000 pengőt irányzott elő. Köszönetet mondok ezért a miniszter úrnak és remélem, hogy a jövőben módjában lesz ezt fokozni is. Legyen meggyőződve a felől, hogy ez jó befektetés, mert ez a gazdatársadaloniban a szaktudást emeli, — de örülök ennek azért is — mert az első eset, r hogy a földimívelésügyii kormányzat a kamarák intézményét pénzügyileg is alátámasztja, segíti, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII, ! . ülése 1937 március 9-én, kedden. 105 Mielőtt befejezném beszédemet, arra kéirném a miniszter urat, vegye igényibe a kamarák munkáját minél többet, bízza meg őket egyes speciális feladatok elvégzésiével és legyen meggyőződve a felől, hogy a kamarákIban mindig az egyetemes magyar (gazdatársadalom érdekeiért önzetlenül dolgozó (munkatársakat fog találni. Mivel ez a javaslat a gazdaszolidarítás eszméjét szolgálja és a 'mezőgazdasági kamarai intézmény hatékonyságát fejleszti, azt ^ általánosságiban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés u jobboldalon és a középen. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Kép viselőház! Az előttem szólott gróf Teleki képviselőtársam beszéde elején említette a magyar lakivitelt és elragadtatással szólott arról, hogy a lókivitel •most más kezekbe kerül. A szövetkezetről is beszélnek ennél a kérdésnél és mindenesetre válaszképpen tartozóim kijelenteni, hogy mi a szövetkezeteknek azt a formáját, amely először központokat alakít és azután igyekszik esetleg a vidéken az érdekeltek körében a szálakat kiépíteni, vagy nem is gondol a szálak kiépítésére, egyáltalában nienu tartjuk helyesnek és azt hiszem, megkockáztathatom azt a kijelentést, (hogy a lényeg nem változik ilyen esetben, legfeljebb csak az örv lesz más. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Pedig az volna a fontos, hogy a kivitelnél tényleg azoknak legyen végre már hasznuk, bevételük, akik a terményeket előállítják. (Ügy van! Ügy van-) Eddig azonban sajnos, azt tapasztaltuk, bogy akár kereskedelem, akár egykézrendszer van, mindig a termelő az, akit becsapnak és megkárioisítaniak. A javaslat előadója és Teleki gróf képviselőtársam is úgy tüntették fel ezt a javaslatot, mint amelyik talán a tényleges birtokelosztásnak megfelel és az előadó úr és képviselőtársam is azt állította, hogy a hatoduk kúria beállítása szükséges és javít a helyzeten. Mindjárt beszédem elején 'megvizsgálom ebből a szempontból a kérdést. Magam- is szükségesnek tartom a mezőgazdasági érdekképviseletekről alkotott kamarai törvény reformját. Helyes, hogy a törvényt bizonyos idő után igyekeznek megváltoztatni, de én azt kérdezem, vájjon reformnak lehet-e egyáltalában nevezni azt, bioigy az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegileg nem tesz semmi mást, mint hogy besoroz még egy kúriát a nagybirtokosok részére & azonkívül lehetőséget nyújt a kamaráknál a gazdatisztek képviseletére 1 ? Mert tulajdonképpen ez a lényege az előttünk fekvő javaslatnak. Azonkívül kapunk még néhány törvénysziakaszt, de semmi egyéb nem történik', pedig szükség volna arra, hogy a kamarák az eddigi helyzettel szemben éppen azért, .mert bebizonyították, hogy életképesiek és szükség van rájuk, fokozottabb mértékben rendelkezzenek hatáskörrel. Ez a törvényjavaslat azonban inkább elszed a kamaráktól hatásköröket és az a körülmény is a hatáskörök csorbítása mellett szól, hogy a nagybirtok javára változtatják meg a kúraális beosztást. Mi szükség van érrel Azt gondolhatná valaki, hogy nem volt elég befolyása a nagybirtoknak a kamarában? Talán úgyis tüntetik fel ezt a kérdést. De kérdezenn, lehet-e másvalaki kamarai elnök, mint egy nagybirtokos, legfeljebb egy középbirtckos r (Baross Endre: Ha megválasztják, lehet.) de 15
