Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-185

Az országgyűlés képviselőházának 18 tartom azt, hogy ia kubikos társadalom részére mentől több munkaalkalmat nyújtsunk. A kor­mány is tudatában van annak, hogy a munka­alkalmak teremtése a legfontosabb feladat. Ami a munkabéreik betartását illeti, emlí­tettem, hogy azokban az iparágakban, ame­lyekben sor került a minimalizálásra, nem zár­kózunk el, sőt következetesen végrehajtjuk a földmunkások, tehát a kubikosok munkabér­megállapítását, a közszállítások alkalmával pedig az eddigi rendszer szerint a legszigo­rúbban ^ ellenőrizzük a kikötött munkabérek •betartását. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Andaházi-Kasnya Béla: Mélyen t. Képvi­selőház! Sajnálom, hogy az igen t. miniszter úr közt és közöttem egy lényeges kérdésben eltérés van. A miniszter úr igen helyesen azt mondotta, hogy a munkabérek meg vannak állapítva és hasonló elbírálás céljából az építő­ipari munkások: körébe lehet sorolni a kubiko­soknak ezt a részét is. Sajnos, más tapasztala­taim vannak. Bemutatok a t. Háznak egy pa­naszos levelet, a kubikosok ebben felpanaszol­ják, hogy hivatalos fővárosi munkáknál, ame­lyeket Klauber és Vajda vállalkozók kaptak meg s amely munkáknál a vállalkozók 36 fillért tartoznának fizetni munkásaiknak, a fizetési lista tanúsága szerint csak 23 fillért fizetnek a kubikosoknak azon a címen, hogy azok nem tar­tóznak az építő ipari munkások körébe. (Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter: Ez visszaélés, fel kell jelenteni őket!) A másik dolog, amit meg akarok említeni az, hogy itt van kezeim között egy gödör cé­dula, amelyben maga a vállalkozó ismeri el. hogy a békésszentandrási munkáknál a meg­állapodás értelmében 30 fillér órabért tartozik fizetni s a bizonyítékok szerint 9 és félóra napi munka után átlagban csak 1.60—1.62 pengőt fizet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ebbő) a 16 filléres órabérből még levonják az Oti.­járulékot; az 504 pengőből 33 pengő 31 fillért levonnak Oti.-járulékra, mert még ezzel is meg van terhelve a bér. Az az ismételt kérésem, igen t. miniszter úr, méltóztassék precizirozni, milyen elbírálás alá vonják a kubikosokat, szakmunkások-e, vagy nem, mert ha napszámosoknak bírálják el őket, akkor ilyen feltételek mellett is fel lehet őket venni. A kubikosok azonban azt ál­lítják magukról, hogy ők szakmunkások. Tény­íeg igaz is, hogy a kubikosok szakmunkások, mert a rigolirozástól kezdve a terepmérésig annyira otthon vannak mindenben, hogy sze­rintem egy jó kubikos t többet ér. mint_ egy rossz mérnök. (Derültség. — Br, Berg Miksa: Ebben van valami!) Ez az egyik megjegyzésem, mélyen t. mi­niszter úr. A másik a miniszter úrnak arra a felvilágosítására vonatkozik, melyet válaszá­ban volt szíves megadni, hogy tudniillik a bé­késszentandrási munkálatoknál a közszállítási szabályzat szellemében 'kellett eljárni. Azt hi­szem, itt alapjában el van hibázva az egész kérdés. Méltóztassék visszaemlékezni arra, ftogy a megelőző országgyűlésen azt a bizonyos ötmillió pengőt ez a Ház a költségvetésben azzal a céllal szavazta meg, hogy a tiszántúli általános nyomor enyhítésére bizonyos mun­kákat végeztetnek azon a vidéken, hogy így az ott lakó emberek életviszonyait elviselhetővé tegyék. A cél tehát, amelyért annakidején ezt 5. ülése 1937 február 17-én, szerdán. 387 az Ötmillió pengőt megszavaztuk ezekre a vízi­munkálatokra és gátépítésekre, az volt, hogy ezeken az embereken segítsünk s nem pedig az, hogy a vállalkozóknak biztosítsunk nyerész­kedési lehetőséget. Elhiszem, hogy a szabályzat szerint, tehát törvényesen és a jog szellemében történt a munkák kiadása, de hogy szociális szemDontból nem volt helyesés nem szolgába azt a célt, amelyre annakidején az országgyű­lés megszavazta ezt az összeget, azt merem állítani. Az ellenőrzés köztudomás szerint a föld­mívelésügyi minisztérium hatásköre alá tar­zik. Beszéltem tehát az államtitkár úrral ezek­ről a dolgokról, ő kilátásba is helyezte, hogy ezeket kivizsgáltatja, le is küldött va­lakit, kivizsgálták a dolgokat; meg kell azon­ban jegyeznem, hogy az ellenőrző közeg a ku­bikosságig már nem jutott el, csak a napszá­mosokig és amikor azt az információt kapta, hogy azok tényleg 30 fillért kapnak óránkint, akkor nyugodtan hazament. Egy kérésem van, ha már a dolog megtör­tént és ha a szállítási szabályzat értelmében, tehát jogszerűen történt a munkák kiadása. Arra kérem az igen t. miniszter urat, hogy a magasabb szociális szempontokat szem előtt tartva, méltóztassék odahatni, hogy ezek a nyomorult, szegény emberek becsületes, ve­rejtékes munkájukért megkapják azt a bért, amelyet tényleg meg is érdemelnek. Egyébként látva és tudva az igen t. kor­mányzat jóindulatát, a választ köszönettel tu­domásul veszem. (Helyeslés ) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az ipar­ügyi miniszter úrnak a miniszterelnök úr s a földmívelésügyi miniszter úr nevében adott vá­laszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a vá­laszt tudomásul veszi. Következik Némethy Vilmos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz az erdők határfái által beárnyékolt s így terméketlenné tett szomszédos kisgazdaterüle­tek védelme, illetőleg kártalanítása tárgyában. Tudja-e a miniszter úr, hogy egyes kisebb zalai községek (pl. Szilvágy, Kerkaszentmi­hályfalva, Szentmargitfalva stb.) kisgazdáinak az uradalmi erdőkkel határos szántói teljesen hasznavehetetlenné válnak azáltaL hogy az uradalmak erdőterületeiket egész a mesgye­vonalig beerdősíthetik és \ a 20—30 méter ma­gasra növő erdei fenyő- és bükkerdők azután idővel a kisgazdaszántókat úgy beárnyékolják, hogy azoknak hozamuk egyáltalában nincsen, de adóterhük a régi mérvben fennmarad*? Tudja-e a miniszter úr, hogy ez ellen ma a kisgazdáknak sem erdőigazgatási úton, sem magánjogi úton nincsen jogorvoslati lehető­ségük 1 ! Hajlandó-e a miniszter úr ezen szomszéd­jogot sértő erdőgazdasági rendelkezéseket leg­alább a közutakra nézve fentálló 14 méteres szabad terület kiterjedéséig korlátozni, vagy ha ez nem lenne pillanatnyilag lehetséges, haj­landó-e adott esetekben a kisgazdák jogosult panaszait kivizsgáltatni és az erdőbirtokos uradalmakat a kisgazdákkal szembeni méltá­nyos eljárásra bírni?« 55*

Next

/
Oldalképek
Tartalom