Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

78 Âz országgyűlés képviselőházának 175. városok erre a részesedésre sem számíthatnak. Ez pedig minimum 100.000—120.000 pengő ki­esést jelent a városok költségvetésében. Ugyanígy vagyunk a borfogyasztási adó­val, amelyet 1933-ban imperative 50%-kai csök­kentettek. (Felkiáltások jobb felől: Ez helyes intézkedés volt. — Esztergályos János: De nem kárpótolták semmivel sem a városokat! — Zaj. — Esztergályos János közbeszólj Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, maradjon csendben. vitéz Shvoy Kálmán: Elismerem, hogy ez helyes intézkedés volt, hiszen a borfogyasztási adó csökkentése a termelők megsegítését szol­gálta és én nem is ezt teszem vita tárgyává, amikor azonban én elveszem a várostól a bor­fogyasztási adó 50 százalékát, akkor ehelyett kárpótolnom kell valamivel. Akármivel is, de valamivel kárpótolni kellett volna a városokat, akár valamilyen italadóval, mondjuk, a reg­geli kávéra, vagy az uzsonnakávéra kivetett adóval, be kellett volna hozni valami adót, amiből a városok az elmaradt bevételért valahogy kárpótlást találtak volna. Mert mit jelent ez? Azt jelenti, hogy például Szeged városának bevétele 704.424 pengőről 384.000 pen­gőre csökkent, ami 359.000 pengő kiesést jelent. (Kun Béla: Az én városom még siralmasa,bban néz ki.) Minden ilyen adóbevételi csökkenést a pótadók emelésével kellett a városoknak pó­tolniok. Ezt a tények is bizonyítják, mert a borfogyasztási adó csökkentésétől kezdve a pót­adók mindenhol lényegesen emelkedtek. A hevételek csökkentésével szemben áll azonban a kiadási tételek imperativ emelése. Itt csak a tiszti főorvosok államosítására gon­dolok, vagyis arra, hogy az állam fizeti ezután a tiszti főorvosokat. A városi költségvetések­ben a folyó évhen már imperative bizonyos hozzájárulás lesz beállítva a tiszti főorvosok fizetésének fedezésére, Szeged városára például 26.000 pengő esik ilyen címen. Ugyanígy vagyunk a rendőrségi díjakkal, a rendőrségi hozzájárulással. Azt tudomásul veszem és a városok is beletörődtek már abba, hogy a rendőrségi hozzájárulást, amelyek pe­dig a városokra igen súlyos terhet jelentenek, fizetniök kell. Eddig nem fizették ezt, most azonban bizonyos fizetési feltételek mellett fi­zetniök kell. (Kun Béla: Ez sem járjal) De kérdezem, hogy ha ilyen nagy összeggel járul­nak hozzá a városok a rendőrség fenntartásá­hoz, ha a költségvetésben a rendőrségre évente annyi pénz van felvéve (Esztergályos Jánoís: Százezrek!), akkor miért kell a .rendőrügyeleti díjat mindenhol külön megfizetni? (Kun Béla: Miért kell külön megadóztatni a városokat?) T. Ház! Ha Szeged határában, tehát a vá­ros tanyai területén egész kis összejövetelt ren­deznek, rendőri ügyeleti díj címén 10—20—30 pengőket kell fizetni, ezzel szemben a várossal határos Dorozsma községben, ahol csendőrség teljesít szolgálatot, ilyen címen semmit sem kell fizetni. Nem tudom, mi értelme van annak a mai állapotnak, hogy a csendőr ingyen kö­teles ellátni ugyanazt a szolgálatot, amelyért a rendőrségnek a kasszájába különdíjakat kell befizetni. (Helyeslés a baloldalon. — Esztergá­lyos János: Kulturális célt szolgáló gyűlések tartásáért is rendőri díjakat szednek!) Nem tudom, mi történik ezekkel a rendőrségi dí­jakkal, de úgy gondolom, hogy az ezen címeken befizetett pénzek kiteszik azt az összeget, ame­lyet a városok amúgy, is megfizetnek a reiid­üíése 1937 január 28-an, csüioriökőit, őrség fenntartásához való hozzájárulás címén» Igazságos volna tehát a városok érdekében az» hogy vagy az egyiket, vagy a másikat enged­jék el. Ha színházban, moziban, futballmérkő­zésen szükség van rendőrre, akkor ez vagy a közrend fenntartása céljából szükséges és ez esetben ingyen kell ellátni a rendőri szolgá­latot, vagy pedig nem kell rendőr és ez esetben ne^ követeljék azt, hogy rendőrt kérjenek és még külön meg is fizessék. (Elénk helyeslés.) Legyünk azzal tisztában, hogy ezzel az álla­pottal az egész országban mindenki elégedet­len. Ne méltóztasssék engem féltreérteni. En itt ülök a kormánypárt oldalán, de kötelességem­nek tartom, hogy ezeket egész őszintén meg­mondjam és arra kérjem a belügyi és pénzügyi kormányt, foglalkozzék ezzel a kérdéssel és tör rölje el ezt az úgynevezett rendőri ügyeleti dí­jat, mert ezzel óriási szolgálatot tesz a városok közönségének. (Elénk helyeslés és taps.) Én tiltakozom az ellen, hogy egyedül csakis ellen­zéki képviselőnek lehessen jogában a vélemé­nyét szabadon elmondania. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azért mon­dom ezt, mert Meizler képviselőtársam integet felém, hogy menjek át az ellenzéki oldalra. Nem. Nem megyek át az ellenzéki oldalra, (Br. Berg Miksa: Befogadjuk szívesen!) mert én a kormánypárt oldalán is érzem azt a sza­badságomat, hogy véleményemnek nyíltan és szabadon kifejezést adjak, anélkül, Ihogy ellen­kezésbe jöjjek a kormányt támogató politikai felfogásommal. En nem támogatnám a kor­mányt akkor, ha nem adnék az érzéseimnek és felfogásomnak ibecsületesen és őszintén szabad kifejezést. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Ezzel be is fejezem felszólalásomat. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A városok nevében arra kérem a belügy­miniszter urat, az iparügyi és pénzügyminisz­ter urakat, hogy a városrendezési javaslat életbeléptetésével kapcsolatban méltóztassanak a városok teherbíró képességét figyelembe venni, mert ez a városrendezés egyik alapfelté­tele, hiszen nem lehet kívánni egy várostól, hogy rendezze a területeit, ha... (Zaj és fel­kiáltások a baloldalon: Hol a belügyminiszter? — Gr. Festetics Domonkos: A felsőházban! — Fábián Béla: Munkamegosztás? — Gr. Feste­tics Domonkos: Természetes!) ...ha anyagi helyzete azt nem engedi meg. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Kinek érdekét szol­gálja ez? Elsősorban a városokét!) Tisztelettel kérem a kormányt, méltóztassék tekintettel lenni*a városok teherbíró képességére és min­denkor megvizsgálni, van-e pénzük, vagy fede­zetük a városrendezési kiadásokra, amikor ma a helyzet az, hogy a városoknak a legtöbb eset­ben még arra sincs pénzük, hogy meglévő köz­tereiket, parkjaikat fenntartsák és fejlesszék. (Farkas István: Tudnának takarékoskodni más területen, ha akarnának!) En a törvényjavas­latot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobbolda­lon. A szónokot számosan üdvözlik.) ' Elnök: Szólásra- következik? ­Vásárhelyi Sándor jegyző: Esztergályos János! * , Esztergályos János: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — GiV Festetics Domonkos: Na most beszélj, János!) Készséggel állapítom meg, hogy előttem szólott képviselőtársam fel­szólalásának nagy részével teljesen azonosítom magam. Különösen 'beszédének utolsó részével

Next

/
Oldalképek
Tartalom