Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

Az országgyűlés képviselőházának 175. AB 1. § b) pontjainál' kapcsolatban tisztelettel kérem, méltóztassék figyelemmel lenni a következő kérésemre (olvassa): »... az általanos^ és részletes re idézési tervek egyidőben állapi tandók meg, mert az utcák szélessége — ami végeredményben a legfontosabb részlete a fejlesztési tervnek — csak a két terv birtokában fixírozható a legcélszerűbben.« Ugyanezen szaka JZ c) pontjához kiegészítésképpen a következők figyelembevételét kérném (olvassa): » .. .teleknyilvántartással együtt terv (építési tervek) nyilvántartásáról is gondoskodni kell.« A városkép kiépítése szempontjából nagyon fontos az, hogy ha valaki házat tervez, tudjon róla, hogy mik a város további elgondolásai és tervei. A 3. § 1. f) pontjával kapcsolatban tisztelettel kérem, méltóztassék figyelembe venni a következőket (olvassa): »Az 1. f) pont 5. sorának második mondata, mint a vidéki városok autonómiájára felettébb sérelmes, töröltessék és helyette h) pont gyanánt a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »A Fővárosi Közmunkák . Tanácsának hatáskörét városrendezési, éplítési, közlekedési és. lakáspolitikai tekintetben az 1870 :X. tc.-ben foglaltaknak megfelelően Budapest környékére terjessze ki oly mértékben, amely szükségessé teszi az autonómiák közti intézményes együttműkörést. (Petrovácz Gyula: Ez még a vidéki városokra sem áll!) En nem a vidéki városokra, hanem csak a pestkörnyéki városokra gondolok. Az 5. § harmadik bekezdése szerint az ott felsorolt közművek létesítésének költségeihez a közület legfeljebb 50%-kai járulhat hozzá. Igen t. miniszter úr! Ha a közműveket mindenütt az érdekelt telektulajdonosok tartoznak megépíteni az olyan nagy adót, olyan nagy terhet jelent részükre, hogy amiatt nem igen fog városfejlesztés kialakulni a vidéki városokban. A 11. § szerint, ha a telekátalakítás közérdekből rendeltetett el, úgy a kártalanítási összeget a városnak kell előlegeznie. Erre talán lesz is megfelelő alap, ha a bettermentet helyesen alkalmazzák. A 15. § szerint a kisajátított területnek általában 50%-ig terjedő részéig kártérítés jár a 24. §-ban megállapított bettermentből, mely utóbbit az érdekelt telektulajdonosok »a halványodás« mértékében tartoznak dotálni.^ T. i. ha egy városrész kiépül, ez nemcsak azt érinti, akinek az ingatlana mellett közvetlenül kiépül például egy út, hanem ez a kérdés érdekli azokat is, akik távolabb vannak, mondjuk, a második vagy hairmadik szomszédban levő telektulajdonosokat is. Méltányos, igazságos és jogos tehát, hogy a halványodás arányában ezek is hozzájáruljanak a hettermentalap dotálásához. Kérem, hogy a 18. Vban szereplő »közérdek« kitétel pontosan meghatároztassék. Kérem, ifoogy a kiadandó rendelet tervezetét hozzászólás végett; — tekintettel az 1886. évi XXI. tc.-re is — a vidéki városok polgármestereinek és a műszaki érdekképviseleteknek megküldjék. Nem határozhatunk mi országosan építésrendőri vagy városszaibályozási ügyekben anélkül, hogy előzően az illetékes városokat meg ne kérdeznők. Hiszen minden városban mások és mások a terepviszonyok, vagy ha; sonló körülmények, amelyek mind szükségessé teszik az illető városok meghallgatását. A 23. §-ra vonatkozóan azt kérem,^ hogy ennek a §-nak az építőipar gyakorlására voülése 1937 január 28-án, csütörtökön. 73 natkozó határozatai a szerzett jogokat ne érintsék. A 24. § második bekezdése helyett a következő szöveg fevételét kérem (olvassa): »Az egyes területeken végrehajtott nagyobb szabályozási, rendezési műveletek alapján az eladáskor, illetőleg átíráskor jelentkező ingatlanértékemelkedés egyharmada erejéig igénybeveendő a rendezés költségeihez való hozzájárulás céljából. Jogi személyek ingatlanainál az értékemelkedés 30 évenként állapítandó meg.« A 7. bekezdésbe felveendő a következő szöveg (olvassa): »Es e kivetendő adók és illetékek a többi városi jövedelmektől elkülönítve külön alapként kezelendők«. A 25. § negyedik bekezdésében törlendő a »belügyminiszter« jszó; javaslom, hogy az iparügyi miniszterhez lehessen felülvizsgálati kérelemmel élni. T. i. teljesen abszurdnak tartom azt, hogy a felülvizsgálati kérelmet a legfelsőbb fokon a belügyminiszter bírálja el, amikor kimondottan technikai és mérnöki kérdé

: sekről van szó és amikor ezekre a kérdésekre hivatalos szakértői szervünk az iparügyi minisztérium. A mérnöki hivatal vezetője minden esetben az iparügyi miniszterhez fordulhasson felülvizsgálati kérelmével. Indítványozom, hogy a belügyminiszter helyett mindenkor az iparügyi miniszter intézkedjék, illetve a 3. § szerinti esetben az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, a 4. § második bekezdése esetiben az iparügyi miniszter az említett mértékben, a 4. § harmadik bekezdése szerinti esetben az ipairügyi miniszter a belügyminiszter meghallgatása után, a 18. § második bekezdése esetében a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértőleg, a 22. ^ első, második és harmadik bekezdése esetében az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, a 26. és 27. §-ok esetében pedig az iparügyi miniszter és a belügyminiszter. A 26. § nevezetesen vonatkozik a hites mérnöki intézményre, ahol elsősorban a belügyminiszter ad a hites mérnököknek jogosítványt s azután az iparügyi miniszter. Itt szintén szakkérdésről van szó, ezért ezt a jogot elsősorban a belügyminiszternek kívánom juttatni. r Ezekben voltam bátor a mi álláspontunkat, nagyjában — különösen szociális szempontok tekintetében és legelsősor.ban természetesen a belügyminisztérium hatalmának kiterjesztése tekintetében — s az aggályainkat előadni. Mint hogy olyan megfelelő változtatásokra, amelyek minket is teljes mértékben .megnyugtatnának, kilátás nincs, a törvényjavaslatot sajnálatomra, általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A képviselő úr módosító indítványokat kívánt előterjeszteni az előbbi szavaiban? (Czirják Antal: Igen!) A házszabályok 150. §-a értelmében ezeket az általános vita megkezdése előtt kellett volna beterjeszteni. Az^ általános vita megkezdése után ennek már helye nincs. Szólásra következik vitéz Svoy Kálmán! vitéz Shvoy Kálmán: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat egy nagy hézagot pótol. Ha talán nem is felel meg minden kívánalomnak, amelyet a törvényjavaslattal szemben több oldalról felállítanak, az én nézetem az, hogy a városok érdekében az a fontos, hogy ez a törvény minél előbb életbe lépjen. (Ügy van! a jobboldalon.) Elismerem. n*