Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

72 Az országgyűlés képviselőházának 175. egyetlen hibát mondjak, ott van az Erzsébethídnak szerencsétlen elhelyezése. Senki sem tudja megmagyarázni azt, hogy a hid miért tolódott el. Egyszer azt mondják, hogy a régi városháza miatt, azután később mégis ugyanoda építették fel a piaristák házát. Nem akarom kritizálni a Közmunkák Tanácsát, de a Közmunkák Tanácsának is ajánlatos volna elfogadni mások véleményét is és ha méltóztatik megnézni a Fórum építkezésének a tervét és ezzel kapcsolatban a Madách-útnak lehetetlen irányba szaladó megoldását, akkor az igen t. iparügyi miniszter úr maga fog tiltakozni az ellen, hogy ez a kérdés lekerüljön .a napirendről. Szívesen megszavazom ebből a városrendezési törvényjavaslatból mindazt, ami ezt a célt szolgálja. Sajnálattal jelentettem be beszédem elején, hogy éppen a belügyminiszter úrnak túlságos hatalmi gesztusai miatt nem vagyok abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatot elfogadjam, a javaslat részletes tárgyalásánál azonban készséggel elfogadok majd minden szakszerű módosítást, különösen azokat, amelyeket Petrovácz igen t. képviselő úr terjesztett elő. Tisztelt Ház! Nagyon szeretném, ha az iparügyi miniszter úr megfontolná azokat az aggályokat, amelyeket a vidék terjeszt elő a főváros^ építkezése tárgyában. Nekünk nem megoldás az, ha több mint 50 millió pengője van a fővárosnak abból a pénzből, amelynek csak egy hányada jutott a fővárosi munkáskezekből, az iparos-kasszákból az Oti. pénztárába. Meg kell állítanunk azt a folyamatot, hogy ezek a pénzek majd kizárólag a főváros tulajdonába kerüljenek, ugyanakkor, amikor a .a vidék elsorvad éppen ezek miatt az Oti.pénzek miatt. Az a gazdálkodás, amelyet a főváros folytat, bennünket sem elégít ki, de legkevésbbé a vidéket. A másik anyagi lehetőség, amely a városrendezést alátámasztaná, a telekértékadó és a betterment. A telekértékadó tekintetében szétágazók a vélemények. Magam is azon a nézeten vagyok, hogy ha a telekértékadó esetleges bevezetésével egyidejűleg a pénzügyminiszter úr más házadót nem épít le, igazságtalan volna az új adót behozni, annál is inkább, mert a példák is azt bizonyítják, hogy nem mindig helyes ennek az alkalmazása. Debrecen pl., amely' elkészített egy ilyen telekértékadó-szabályrendeletet, nem képes azt végrehajtani, éppen annak hiányosságai' miatt. A betterment azonban, amely azt jelenti, hogy a telek értékének emelkedését megfogjuk akkor, amikor ingatlancsere történik, feltétlenül igazságos és szerintem ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a városfejlesztés kérdését anyagilag alátámaszszuk. Egy igen előkelő mérnöki (társaságban hallottaim a mapolklbian éppen Harrer dr. úir részéről, hogy Nagy-Budapest fejlődésének szinte az 'alapja az értéikieanelkedési adónak, a bettarímentnek bevezteése. Hoepfner Guido felsőházi tag úr elveti a tele'kértékadót, de a betterrauentet üdvözli és rámutat arra, hogy a csehek miár 1922 óta 5—50% 4g terjedő kulcsokkal alkalmazzák a 'bettermentet igen nagy sikerrel. Nem engedhetjük meg magunknak azt a lu-, xust, hogy ezt a fontos és szerintem ai legigazságosabb adót káikapcsoljuk és amint azt (már annakidején a bizottságban kértem, itt is megdtsanétlem a kérdést, hogy a betteranentet ne-, csak MvetäieiSiSe egy város, hatnem. egyenesen el ülése 1937 január 28-án, csütörtökön. kel rendelni, iiogy tartozók: a városrendezési költségeket főleg ebből aiz alapiból biztosítani. Miután ez a legigazságosabb adónem, inkább az egyéb jövedelmeket írja le az illető város, pl. csökkentse a pótadót, vagy pedig vegye vissza a Speyer-kölcsönötket, semanántlbogy a mai ^ igazságtalan állapotot tartsa fenn. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nincs pénz a kölcsönök visszafizetésiére!) Minden esetre expressiis verbis ki kellene mondaná, hagy a !betterment-et lalkadlmiazzáJk. Bátor vagyok egy példára hivaitikoami, még pedig vidéki példára, elvégre a városrendezés nem csupán fővárosi kérdés, r hanem a vidéki városokat is érdeklő ügy. Pécs város elkészítette a maga városrendezési terveit, .ami 120.000 pengőbe került. Ezt 6 éven át fizeitâ 20.000 pengős részletekben, ami tulajdonképpen 2.5%-os pótadónak felel (meg. Kérdem, nem volna-e ágazságosalblb, ha a város ezt a kiadását a ibetterment-<ből fedezné? Ugyanennek a városnak kellős közepén terpeszkedik egy 14 holdas rét. A tulajdonosa tudja, hogy ő minden percben gazdagodik. Adóvallomásában a. telektulajdonos 30 pengőben jelöli meg a telek négyszögölének értékét, az adóhivatal 50 pengőben állapítja ezt meg, a helyzet mégis az, hogy az egész környéken 120—150 pengő az értéke a telek négyszögölének. Kérdezem, nem volna-e igazságos ilyen esetekben alkalmazni a betterment-et? Amikor a dúsgazdag milliomos valamely város egész fejlődését akadályozza meg s adóvallomásában ugyan alacsonyan jelöli meg telkének értékét, de amidőn áruba bocsátja a telkét, annak megkéri a lehető legmagasabb árát, akkor adómorál szempontjából is a legigazságosabb volna a betterment bevezetése és annak törvényben való kimondása, hogy az ilyen telek pedig annyiért vásárolható meg, amennyire a telektulajdonos saját adóvallomásában értékelte. Ugyancsak Pécsett történt, hogy egy útépítéssel kapcsolatban az 110 pengős telek ára 18 pengőre ugrott fel. Kérdem, nem igazságos-e, hogy ilyen esetekben a város ne egryéb jövedelmekhez nyúljon, hanem a bettermenthez? (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Eddig nem volt joga, most joga lesz hozzá!) Örömmel veszem, hogy a miniszter úr megváltoztatta véleményét, mert az imént azt méltóztatott mondani, hogy van a városnak egyéb jövedelme is. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A törvényjavaslat mondja, hogy ehhez a jövedelemforráshoz hozzányúlhat.) En azt kívánom, mondja ki a javaslat, hogy hozzá kell nyúlnia és kivétel nélkül vegye le a város az ilyen értéknek legalább 50%-át, mert hiszen az értékemelkedés nem a telektulajdonos érdeme, hanem még a legnyomorultabb kültelki kis háztulajdonosé is. Tisztelt Ház! A tárgyalás alatt iévŐ^ javaslattal kapcsolatban ezeket a szerény kívánságaimat voltam bátor előterjeszteni és ^ most méltóztassék megengedni, hogy arra kérjem a t. iparügyi miniszter urat, kegyeskedjék figyelmére méltatni azokat a módosításokat, amelyeket a törvényjavaslathoz összegyüiíöttem. Ezek a következők. Azl.§a) pontjával kapcsolatban az a kérésem, méltóztassék a szövegbe beiktatni, hogy (olvassa): »...ia városias kialakításra szánt terület a meglévő, ú. n. városmaggal közvetlenül és szervesen összefüggő terület lehet.« Annyira világos a kérésem, hogy ennek bővebb indokolásába nem kívánok bocsátkozni.