Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-192

Az országgyűlés képviselőházának 192. ülése 1937 március 2-án, kedden. 58Ô tessék. Ez megtörténhetik akár ebben a törvényjavaslatban is, akár pedig a végrehajtási utasításban, de célszerűnek látnám kihangsúlyozását annak, hogy tulajdonképpen miért nem nyer alkalmazást; nem a miatt, mintha ezeknek a tiltó rendelkezéseknek a hatálya megszűnt volna, hanem csupán azért, mert ez a törvényjavaslat is átvette ezeket a rendelkezéseket. Hangsúlyozom, csak azért tartanám szükségesnek ezt kiemelni, neho°^ ebből például az ajánlások vagy a választások során bárki is téves következtetést vonhasson le, vagy pedig tévesen értelmezze a törvényt. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Kíván a 'belügyi államtitkár úr szólni 1 (Mikecz Ödön belügyi államtitkár: Nem!) . Minthogy az államtitkár úr sem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom é megállapítom, hogy miután Rupert Rezső képviselő úr módosító indítványát viszszavonta, a szakasz házsziabályszerű eílenindítvánnyal meg nem támadtatott és így azt elfogadottnak jelenteim ki. Ezzel ja Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik ia Hidas és Püspöknádasd, valamint Bonyhád és Nagymányok^ közötti ^ határrendezéssel kapcsolatos terület átcsatolásáról szóló belügyminiszteri jelantés tárgyalása. (írom. 299, 346. sz.) Meskó Rudolf képviselő urat, mint előadói illeti a szól Meskó Rudolf előadó: T. Képviselőház! A községi törvény rendelkezései olyképpen intézkednek, hogy egy. község területének egy másik vármegye területén levő község területéhez leendő átcsatolása csak törvényhozási úton történhetik meg. Ennek a törvényes rendelkezésnek tesznek most eleget Baranya • vármegye területén fekvő Hidas és Püspöknádasd, valamint Tolna vármegye területén fekvő Bonyhád és Nagymányotk községek. Püspöknádasd község a határába tartozó úgynevezett »Schweitzerhof dűlő« nevezetű területből 134 katasztrális hold és 119 négyszögöl terjedelmű területet enged át Bonyhád községnek ós pedig azért, mert ez a terület szoros összefüggésben van Bonyhád község beépített területével. Ezen a területen már igen siók ház épült, ez a terület legnagyobbrészt bonyhádi lakosok tulajdonát képezi és ez a terület Püspöknádasd községtől 12 kilométer távolságra fekszik. Ugyancsak ezen indoknál fogva enged át Hidas község, 59 ^katasztrális hold 294 négyszögöl kiterjedésű és ugyancsak a »Schweitzerhof-dülő«-vel közös határt képező területet, mert ez a terület Hidas községtől körülbelül 7 kilométer távolságra fekszik. Ezen összesen 193 katasztrális hold és 413 négyszögöl terület átcsatolását tehát úgy közigazgatási, mint közrendészeti és mezőgazda•sági szempontok kívánják. TJgyanakkojt* a tolnavármegyei Nagymányok község a határában fekvő 259 katasztrális hold és 282 négyszögöl területnek, az úgynevezett »Vadvízpusztá«-nak a báránya vármegyei Hidas községhez való átcsatolását határozta el. Az Ofb.-eljárás során ezt a területet 95^ hidasi lakosnak adták oda, mert az eljárás során erre a területre Nagymányokon földigénylő egyáltalán nem jelentkezett és mert ezt a területet Nagymányok községtől < a Mecsek-hegység nyúlványa olykép választja el, hogy különösen késő ősszel és télen Nagymányok községből ez a terület egyáltalán nem közelíthető meg, csak Hidas községen keresztül. Természeti adottság követeli tehát, hogy ez .a Nagymányok községtől körülbelül 7 kilométer távolságra fekvő terület átcsatoltassék. A közigazgatás egyszerűsítése, gyorsítása, pontossága, valamint a feleknek a hatóságokkal való könnyebb érintkezése és a szociális érdekek követelik tehát az átcsatolást. A községek háztartásában sem okoz semmi-. féle nehézséget ez az átcsatolás, mert kártalanításra egyetlenegy község sem tart igényt. Minthogy az érdekelt községek képviselőtestületei közös egyetértéssel, egyhangúlag mondották ki az átcsatolást, a községeknek erre vonatkozó határozatait pedig mind Baranya, mind Tolna vármegyék törvényhatósági bizottsága egyhangúlag jóváhagyta, ezek alapján a belügyminiszter az átcsatolást engedélyezte. Tisztelettel kérem, hogy a belügyminiszter úrnak ezt a bejelentését tudomásul venni és hasonló eljárás céljából a felsőházhoz áttenni szíveskedjék. (Helyeslés-) Elnök: Szólásra következik Mojzes János képviselő úr! Mojzes János: T. Képviselőház! Nagyon helyesnek tartom, hogy a belügyi kormányzat intézkedik olyan határrészek megváltoztatása tekintetében is, amelyek a megváltozott gazdasági viszonyok folytán ma már anakronizmusszámba mennek. Célszerűnek látnám azonban, hogy a belügyi kormányzat ne csak ilyen szórványos esetekben, hanem sűrűbben rendezze azokat a határrészeket, ahol ugyancsak célszerű lenne a más községekhez való átcsatolás. Ez különösen szükséges lenne a már lefolytatott földbirtokrendezési eljárással kapcsolatban. Megtörtént ugyanis, hogy egyes községeknek közvetlen közelébe nyúlott valamely uradalom, amely közigazgatásilag más község határához tartozott. Viszont nem azon községbeli lakosokat, amely községhez az uradalom közigazgatásilag tartozik, juttatták földhöz az uradalom területéből, hanem a szomszéd községbeli lakosokat, amely községnek közvetlen szomszédságába esett terület, amelyet földbirtokpolitikai célokra felhasználtak. Nem indokolt tehát, hogy ha például a földhözjuttatottak ki akarják fizetni adójukat vagy pedig birtokukkal kapcsolatban más ügyes-bajos dolguk van, amit az illetékes községi elöljáróságnak kellene elintéznie, akkor minduntalan a távolabbi községbe kelljen átmenniök, miáltal munkaidőt veszítenek , és sok esetben részükre az utazás igen tetemes kiadást is jelent. Nem hozok fel itt konkrét eseteket, úgy hiszem, az ország minden részében elég bőven előfordulnak hasonló esetek, amikor célszerűnek látszanék a határrészek rendezése. ' Ellenben még az 1930. év folyamán egy teljesen hasonló természetű kérelemmel fordult a belügyi kormányzathoz a Bács-Bodrog vármegyéhez tartozó Hercegszántó község lakosságának egy része, akik a mohácsi szigethez, illetve közigazgatásilag Mohácshoz tartozó Klágyapuszta és Pacsibara nevű határrészeken vettek ingatlanokat. Ezeknek a natárrészeknek területe 980 katasztrális hold. Klágyapuszta és Pacsibara, amelyeknek átcsatolását kérte Hercegszántó község elöljárósága, illetve azok a birtokosok, akiknek tulajdonai a most említett határrészekben levő ingatlanok, Hercegszántó