Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-192
588 Az országgyűlés képviselőházának . teletbentartásán és sérthetetlenségén nyugszik és ha akár a királynak, akár az ország karainak jogaiból, tehát az ország jogaiból is valami elvétetik, a törvényeknek és az országos törvényes rendszernek százados gyakorlat által megszilárdított szerkezete romba dől. Ha tehát már van törvény, tessék ezt a törvényt tisztességesen végrehajtani, mert hiszen a múlt, régi törvénnyel szemben főkifogásunk az volt, hogy nem hajtották végre tisztességesen, ellenkezőleg, lábra kaptak vele szemben a visszaélések, melyek a leggyülöletesebbek, a legundokabbak voltak, amelyeket valósággal úri sportnak ismertek el. Legyen vége ennek az úri sportnak. Ha a t. kormány most már felismerte, hogy a régi törvény rossz és azzal szemben az erkö.lcsi állapotokon, az erkölcsi atmoszférán is javítani akar, akkor legalább ennek a törvénynek keretében tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Vessen véget a végrehajtási utasításban annak, hogy a jelölteknek már az ajánlási ívekért is küzdeniök kelljen. Nem az aláírások hitelesítéséért, hanem már az ajánlási ívek hitelesítéséért is küzdeni kell. A végrehajtási utasításban lehet gondoskodni arról, hogy a jelöltek egyenlő esélyekkel, egyenlő időben kapják meg ezeket a hitelesített ajánlási íveket és azok minden jelöltnek rendelkezésére álljanak. Ugyancsak a végrehajtási utasításban sokat lehetne tenni abban a tekintetben, hogy a hitelesítő helyekhez minden jelölt hozzáférhessen, illetve bármely hitelesítő tényezőről legyen szó, az ne legyen meggátolható funkciójának teljesítésében. Főkép arra kérem a t. kormányt, szíveskedjék majd a végrehajtási utasításokban gondoskodni arról, hogy hivatalos hirdetményben, sajtó útjait, mégpedig elegendő számban tétessenek közzé azok a listák, amely listákon azok szerepelnek, akik a törvény szerint már szavazati joggal nem bírnak, mert aláírásuk folytán leszavazottaknak tekintendők. A törvény csak aziránt intézkedik, hogy a benyújtott ajánlási íven törölteket kell értesíteni, hogy nekik van szavazati joguk, mert aláírásuk töröltetett, de a törvény nem rendelkezik arról, hogy ha valakinek a szavazata felszabadaujt, annak folytán, mert visszalépett a jelölt, akinek az ajánlási íveit aláírta, ha a pötválasztásból kimaradt egy jelölt, hogy értesítsék azokat az aláírókat, akiknek a szavazatuk ilyen módon felszabadult. Külön nem intézkedik a törvény a tekintetben sem, hogy értesítsék azokat az aláírókat, akiknek ajánlási íveit be sem nyújtották a választási biztoshoz. Mindezek bizonytalanságban . maradnának, mert hiszen nem tudják, hogy melyik ívet nyújtotta be a jelölt, tekintettel arra, hogy egy jelölt akár száz ívet is összeszedhet, akár százszor is összeszedheti a 150 aláírót. Most_ tudják az illetők, hogy aláírtak, de nem tudják azt r hogy az ő ívüket benyujtották-e,^ vagy sem. Szerintem tehát nem ilyen negatíve kell megoldani a kérdést, mint a törvény fogja, amely kimondja, hogy csak a törölteket értesíti, hiszen a legtöbb ív nem is kerül a választási hU tos elé. Pozitíve kell megoldani ezt a kérdést úgy, hogy a végrehajtási utasítás szerint a választási biztos tegye majd közzé azoknak névsorát, akik már leszavazottaknak tekintendők, amely hivatalos hirdetményből azután mindenki megtudhatja, hogy kell-e még szavazni mennie, vagy nem kell. Ez tiszta munka. Ugyanezt kell megcsinálni a pótválasztásokból kimaradt jelölt és a visszalépő jelölt ajánlóira né^ve, hogy tudniillik elegendő számban kibo92. ülése 1937 március 2-án, kedden. csátott, vagy sajtó útján közzétett hivatalos hirdetményben közölje velük a választási biztos azt, hogy mi a valóságos helyzet. Különben káosz lesz, különben módot adunk arra, hogy száz és száz választót félrevezessenek a tekintetben, hogy vájjon jogaikat még gyakorolhatják-e vagy nem gyakorolhatják. Ismétlem, teljesen tisztázza a kérdést az, ha a választási biztos elegendő számban szétosztott vagy sajtó útján közzétett hivatalos hirdetményben tájékoztatja a választókat. Hogy ilyen rendelkezést a végrehajtási utasításban tehessen a kormány, azt nem zárják ki a javaslat rendelkezései, hiszen a törvény helyes végrehajtása érdekében szabad többet tenni, in melius, annal, amit a törvény elrendel, csak jogfosztásra ne vezessen ez. Az azonban a jogok respektálása, a jogok kiterjesztése, ha megtesszük azt.Jb.ogy a választókat még a törvény által megkívánt mértéken túl is tájékoztatjuk. Ennélfogva kérem a t. kormányt, méltóztassék majd a végrehajtási utasításban proyidealüi mindezekre a kérdésekre nézve. Egyébként mivel az e szakaszhoz benyújtott módosításom összefüggésben áll azokkal a módosításokkal, amelyeket előzőleg magam is, azután jVieizler Károly, Soltész János és Vázsonyi János képviselőtársaim nyújtottak be és mivel ezek a módosítások nem fogadtattak el, így ez az abrogációs módosításom is tárgytalanná vált és így azt visszavonnom.. Elnök: Mojzes János képviselő urat illeti a szó. Mojzes János: T. Képviselőház! A 8. "5-nak van egy félreértésekre alkalmat adó, nem egészen szabatos és homályos rendelkezése. Nevezetesen azt mondja ez a szakasz, hogy az 1925. évi választójogi törvény 62. §-ának 4„ 5. és 15. bekezdése hatályát veszti, — ez helyénvaló is -~ a következőkben pedig azt mondja, hogy ugyanennek a szakasznak 9., 10., 14., 17. és 21. bekezdése pedig az egy országgyűlési képviselőt választó kerületekre vonatkozóan nem nyer alkalmazást. Ez a helyes törvénymagyarázat szerint természetszerűleg következik is a javaslatból, minthogy ez >a törvényjavaslat már úgyis tartalmaz megfelelő rendelkezéseket, mint amelyek az eredeti választójogi törvényben is foglaltatnak. De a javaslat ebben á szövegezésben kétféle értelmezésre is alkalmat adhat. A törvényjavaslat ugyanis azt mondja, hogy a választójogi törvény 62. §-ának például a 9. bekezdése az egy országgyűlési képviselőt választó kerületekre nem nyer alkalmazást, s ha megnézzük a törvényt, abban azt a rendelkezést látjuk, hogy minden választó csak egy ajánlásban vehet részt. Elismerem, hogy — ezen javaslat törvényerőre emelkedése után — nem szükséges a régi törvény e rendelkezésének további fenntartása az egy képviselőt választó kerületek ajánlásaira vonatkozólag is, ezt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy ahol egy képviselőt választanak, ott minden választó részt vehet esetleg több ajánlásban is, amikor ezt a törvényjavaslat kifejezetten eltiltja. Célszerű lenne tehát kifejezetten is megindokolni, hogy miért nem nyer alkalmazást az eredeti törvénynek a jelen törvényjavaslat emiitett 9., 10., 14.. 17. és 21. bekezdése. Azzal a szövegezéssel kellene tehát a javaslat szövegét kiegészíteni a 8. § 1. bekezdés befejezéseként, hogy »mivel a megfelelő rendelkezések ebbe a. törvénybe is felvétettek«. Ezt a kifejezést kellene hozzáfűzni vagy hozzátoldani a törvényjavaslatban foglalt szövegezéshez, hogy ezen homályosság vagy kétértelműség kiküszöböl-