Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-192
Az országgyűlés képviselőházának 19 2 abban, hogy a 'hitelesítést végziő személy elé j bejuthasson, hanem sokkal egyszerűbben: ma- j gát a hitelesítést végző személyt tartóztatják le vagy akadályozzák meg abban, hogy munkáját | elvégezhesse. Már az általános vita során el- j mondott beszédemben hivatkoztam arra, hogy ' amikor például az én petícióm esetében a köz- j igazgatási bíróságihoz egész tömeg hamis okira- | tot nyújtott be az ellenfél azért, hogy a bírósá- I got ezzel félrevezesse, 'királyi közjegyzőt vit- j tünk ki, hoigy közokiratot vegyen fel az illető \ személyekről, ákiíknek a hamisított nyilatkoza- j tai a közigazgatási bíróság előtt szerepeltek. \ Erre egyszerűen az történt, ihogy a csendőrség a kir. közjegyzőt szuronyok közt elvitte és megakadályozta abban, hogy a közokiratokat felvehesse. Ez tényleg megtörtént, annakidején a lapolk is megírták. Arranézve is kellene tehát büntető' rendelkezést bevenni a javaslatba, hogy az ilyen viszszaéléseknek is elejét vegyük. A jiavaslatszerint a hitelesítéseket végezheti a községi elöljáróság is. Tudjuk, hogy a községi elöljáróság a választások alatt rendszerint csaik a hivatalos jelöltek részére ér rá, hogy azoknak az ajánlásait hitelesítse. A járásbíróság ugyancsak végezhet hitelesítéséket. De megtörtént _ már, hogy a választási biztos nem volt hajlandó elhinni azt, hogy például az a képviselőjelölt, aki tizenöt éven keresztül előtte tárgyalt* mint magyar ügyvéd: valóban magyar állampolgár. Megtörténhetik az is, hogy a választási biztos sem ér rá. Viszont, ha az illető képviselőjelölt királyi, közjegyzőlhöz akar menni, akkor a királyi közjegyzőt elviszik valahova, egy 10 va.gy 20 kilométerre fekvő 1 tanyára, egy állítólagos halálos beteghez végrendeletet felvenni vagy . egyszerűen a királyi közjegyzőt tartóztat ja^ le a csendőrség valami bűncselekmény gyanúja miatt. Megvan tehát a lehetősége annak, hogy egyszerűen ezáltal akadályozzák meg az ajánlások hitelesítését. T. Képviselőház! Azért vagyok bátor a t. Ház figyelmét felhívni mindezekre az eshetőségekre, — amely eshetőségeknek számát ki sem lehetne meríteni,, de elég, ha néhány ilyen példára utalok — mert tudjuk, hogy a mai eldurvult választási rendszer mellett ezekét a hézagokat és kibúvókat ki szokták használni és min- ! dig akadnak olyan egyének, akik elkövetik eze- ! ket a visszaéléseket az egyik jelölt érdekében illetőleg attól a céltól vezéreltetve, hogy ezáltal maguknak is bizonyos előnyöket biztosítsanak, például & közhivatali pályán, amint ez a múltban is tapasztalható volt. Tisztelettel kérem tehát az itt előadottak figyelembevételével a 7. §-nak módosítását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a 7. §-hoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólni senki; nem kíván, a vitát bezárom. A belügyi államtitkár urat illeti a. szóMikecz Ödön belügyminisztériumi államtitkár: T. Ház! Soltész János képviselőtársam azt az indítványt vetette fel, ho.gy a 7. § 2. sorában fogházbüntetés' helyett börtönbüntetést állapítson meg a törvény. Tisztelettel kérem. méltóztassanak ezt a módosító javaslatot elvetni, mert kétéyig terjedhető fogházbüntetés enneik a cselekménynek a súlyával teljesen arányiban áll. (Meizler Károly: Ez csak elmélet!) Ugyancsak felvetette azt az indítványt t. , ^ képviselőtársam, hogy annak biztosítása céljából, hogy az ajánlók az- ajánlás céljára kijelölt ' ülése 1937 március 2-án, kedden. 587 községbe vagy helyiségbe bejuthassanak, ennek megakadályozása ikülön bűnoselekménykétppen minősíttessék. En ennek a módosításniak is elvetését indítványozom. A jelenleg érvényben lévő 1925:XXXVI. te. 143.-148.-ig terjedő szakaszai kielégítő szigorúsággal büntetik azt, aki a választókat a (választójog szabad gyakorlásában 'akár cselekménnyel, aíkár mulasztással akadályozza. Az ajánlás szintén a választójog gyakorlásához tartozó cselekmény, amelynek jogtalan megakadályozása — cselekménnyel avagy mulasztássial — már az alaptörvény szerint büntetés alá esik. (Meizler Károly: Egy ítéletet kérünk, egy szigorú ítéletet!) T. Képviselőtársam, ha ítélet nincs, ez nyilván azt mutatja, hoigy nem történt feljelentés, vagy a bíróság nem állapította meg, hogy bűncselekmény történt. A SAabadságvesztés j büntetésniek pénzbüntetésre való átváltoztatását illető módosításra vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy ez büntetőjogi rendszerünkkel teljesen ellenkező volna és semmi okot sem látok arra, hogy specialis törvényben módosítsuik a büntetőtörvénykönyv és a büntetőnovellák sorozatos büntető rendszerét. Méltóztatnak tudni, — (valószínűleg úgy Soltész fcép vis elő társam, (mint Meizler képviselőtársam is — hogy a bíróság a biüntetőtörvénykönyv 91. vagy 92. 4-át csaik a szakaszban meghatározott előfeltételek mellett alkalmazhatja. Nem hiszem, hoigy felszólalásuknak az lett volna a tendenciája, hogy a bíróságnak ezt a szabad mérlegelési jogát korlátozzák, amikor a bírót a törvény, mégpedig egyedül a törvény köti. Éppen ezért kérem, méltóztassanak az e címen benyújtott módosítást is elvetni. * Ami azt az indítványt illeti, hogy választójogi büntetőügyekben általános amnesztia iránt előterjesztés nem telhető, ez alkotmányjogunk egész rends?erével 'ellentétes és megokolatlan lenne. Azt hiszem, szükségtelen indokolnom, miért kérem ennek az indítványnaík elutasítását. Kérem, méltóztassanak ezeknek az indítványoknak elvetésével a szakaszt változatlan szövegében elfogadni. Elnök: Kérdem a t. Házat, iméltóztatnak-e a 7. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Soltész János és Meizler Károly képviselő urak módosító indítványával? (Igen!) Á Ház a 7. §-t eredeti szövegezésében fogadta el. Következik a 8. $. Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ez EL SZfl** kasz a törvény végrehajtására vonatkozik. Sajnálattal kell látnom, hogy azokat a szerény módosításokat, amelyeket Meizler Károly. Soltész János és Vázsonyi János t. képviselőtársaink benyújtottak, nem fogadta el a kormány. Most már csak egyetlenegy vigasztalásunk lehet, ha ezt a törvényt, amelyet szerettünk volna tökéletesebbé tenni, a kormány becsületesen fogja végrehajtani. Én tehát bátor vagyok a t. kormány figyelmét felhívni arra. hogy amikor majd a végrehajtási utasításokat kiadja igyekezzék azoknak a visszaéléseknek gátat vetni, mely visszaélésekre a törvény rendelkezései különben módot adnának. Nem célozzák a törvény rendelkezései ezeket a visszaéléseket, éppen ezért van könnyű helyzetben a kormány, hogy a végrehajtási utasításokkal a törvény helyesebb végrehajtását biztosítsa. Végre is van egy szép alaptörvényünk, az 1827:111. te, amely azt mondja, hogy az ország boldogsága a törvények pontos tisz84*
