Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-174
46 Az országgyűlés képviselőházának ÎÏ kedett. Híres asztalosiparosaink munka nélkül állanak. Ha a (külföldi áru áremelkedésének osak híre jön el ide, az itt rafctároin lévő minden asztalosam 20—25 százalékkal drájgul. A miniszter úr figyelmébe ajánlom a debreceni fíafeartelt, amelyre a budapesti asztalos ipartestület is felhívta figyelmelmiet. Ez az egész tiszántúli asztalosipart ibelhálózta. Az országos árakmát mindig drágábban ad el, és még most is 20—30 százalékkial drágább, mint a nemrégiben felemelt országos ár. Egy éve kériik az asztalosok, ^ hoigy a debreceni fakartel árait vizsgálják át, eddig: azonlban intézkedés neon történt, A villanyisaerelési ciikkek. árai január 18-tól 20-^-35 százalékkal emelkedtek. A kokartel 25 százalékkal emelt ia. legutótbbi háromnegyed^ év alatt, ezt pedig három nagy vállalat és néhány kisebb kőbánya di-ktálta. Most, anaiikor elhatározta a Ház bölcsessége, 'hogy az országban az utakat megjavíttatja, mert mindenütt kelleneik rendesebb, joíblb utak, az utakra szánt naigy áldozatok legnagyobb részét a kőkartel teszi zsebre. De itt van az építőipari cikkeiknek a drágasága, imiár pedig az építőipar a legtöbb szaíkmiát foglalkoztatja. Most egy ikiiis^ építkezési kedv van. amelyet az adówientesslég m fokoz. A kartel itt is nagyon ihanmrosain munkához látott és nagyon erősen drágított. Nem mondok nagyon sóikat. A téglának az árát — amely tégla magyar földből készül, és amelynél a munkabér nem emelkedett s a iszénárak. sem emelkedtek — mégis 'milyen mértékben merték emeli, ami ellen Budapest polgármestere, Szendy Károly is felterjesztéssel fordult a kormányhoz, akadályozza meg az építőipar cikkeinek dragulását. T. Ház! Nézzük a téglaárakat. Ha valaki szeptemberben lekötött közönséges kismer etií falazó téglát az építkezés színhelyére szállítva, ennek a falazótéglának az ára — ezer darabonként — szeptemberben 30 pengő volt, ma pedig 39 pengő, tehát 30%-kai emelkedett a falazótégla ára. A kettős méretű Ultrasejt-tégla ára szeptemberben 63.30 pengő volt, ezidőszerint pedig 82 pengő. A ( hatcentiméteres vastagságú üreges válaszfaltégla ára szeptemberben 8.1.76 pengő volt, ma pedig 105 pengő. A 10 centiméter vastagságú üreges válaszfaltégla ára szeptemberben 163.50 pengő volt, ezidőszerint pedig 210 pengő az ára. Mindezeknél 30%-os a? emelkedés. A födémtégla ára m 2-ként 2.^0 pengő volt szeptember hó folyamán, ezidőszerint pedig a legolcsóbb ár 3.25 pengő, ami 18%-os emelkedésnek felel meg. Szóval emelkedés tapasztalható az egész vonalon. A faanyagoknál ugyancsak ez a helyzet. A zsaluzó deszka ára m 3-ként a szeptemberi 58 pengőről 67 pengőre, a faragott fa ára 48 pengőről 57 pengőre emelkedett, az emelkedés tehát 15%-os. A zárléc ára 68 pengőről 74 pengőre, a fürészelt fa ára 73 pengőről 79 pengőre, a gömbfa ára 40 pengőről 44 pengőre emelkedett. (vitéz br. Roszner Iván közbeszól.) T. Ház! Közbeszóló t. képviselőtársam is igazolja, hogy indokolatlan ez a magas áremelés, (vitéz br. Roszner István: Teljesen indokolatlan!) Előttem szóló Éber Antal t. képviselőtársam is azt mondotta, hogy lehetetlenség, hogy Magyarországon ilyen magas faárak lef yenek, mert ezzel lehetetlenné teszik az építezést. A Nemzeti Újság 1937 január 14-i számába dr. Bálás Károly egyetemi tanár vezércikket írt. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek a 4. ülése 1937 január £7-én, szerdán. vezércikknek a gondolatmenetét két-három mondatban ismertessem. (Olvassa:) »Kétségtelen dolog«, — mondja Bálás Károly — »hogy ismét drágulási folyamattal állunk szemben. Éppen ezért nem elég fatalizmussal nézni ezt a jelenséget. Közérdekű feiladat és kormányzati kötelesség szembeszállni vele ott, ahol lehet, ahol szociális érdekek sürgetik a segítséget és közbelépést és elsősorban addig, amíg nem késő. Az emberi haszonlesés^ ugyanis minden alkailmat megragad a drágításra. A drágítási folyamat korántsem áll meg az indokolt és szükségszerű határok között, hanem továbbrohan, sokaknak jogtalan kárára és kevesebbeknek jogtalan előnyére.« Kérdi a továbbiakban Bálás Károly, hogy mi a közérdek a drágulási kérdésben. Én is ezt a kérdést vetem fel. »Elsősorban itt is a minél több embernek az érdeke« — mondja Bálás Károly — »tehát a közérdek védelmében igenis fel kell venni ellenük a harcot.« T. Ház! Darányi Kálmánt az egész parlament szívélyesen fogadta a bemutatkozásánál és bizalommal volt és van működése iránt. Ez a bizalom azonban csak addig tart, amíg azt látjuk, hogy a kormány erős kézzel mer a kényes és fontos kérdésekhez hozzányúlni és nem engedi a százak érdekét a milliók érdekei fölé helyezni. A napilapok és a közgazdasági lapok száz és száz cikkben foglalkoznak a drágaság kérdésével. A drágaság tehát olyan jelenség, amely felett nem hunyhat szemet a parlament. Bizonyítja ezt LZ ci tény is, hogy a mai interpellációs napon rajtam ikívül még három képviselőtársam jegyzett be interpellációt ugyanebben a kérdésben. Ezzel a kérdéssel tehát foglalkozni kell. Igazságos, egészséges gazdasági helyzetet ,kell teremteni. Drákói szigorral kell lesújtani az árdrágítókra és példát kell statuálni. Viszont ha az Árvizsgáló Bizottság azt állapítja meg, hogy jogos az , árak emelése. akkor legyen bátorsága a kormánynak az élettel arányba hozni a keresetet, a munkabéreket. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék befejezni beszédét. Müller Antal: Rögtön befejezem. Tessék a közalkalmazottak járandóságait a drágaság arányában visszaállítani, azokat úgyis ideiglenesn csökkentették. A legbiztosabb amtibolsevista propaganda az előrelátó és megértő szociális intézkedés. Ebben a kérdésben is ezt várom a kormánytól. (Taps a baloldalon.) Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! Tisztelettel kérem. méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy Müller Antal képviselő úr interpellációjára válaszomat Farkas István képviselő úr hasonló tárgyú interpellációjának elmondása után adhassam meg. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház ehhez hozzájárul Következik Meizler Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a háborúról szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek érvénytelenítése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a kormánynak arróL hogy a M. Kir. Közigazgatási Bíróság egy konkrét
