Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

44 Az országgyűlés képviselőházának 17 ter úr válaszolt is rá. Azóta ebben a kérdésben óriási nagy lépés történt. Amióta ez az interpelláció elhangzott, a drágaság; az egész vonalon emelkedett, amit a későbbiek folyamán leszek ibátor igazolni. (Propper Sándor: Jól dolgozik az árvizsgáló bizottság! — Farkas István: A kartelek dolgoznak! — Zaj.) Igaz, hogy a drágaság emelkedése világviszonylatban is fennáll. A külállamokban talán magyarázható ez egyrészt a devalváció következményeképpen, hiszen tudjuk, hogy nagy nemzetek devalválták valutájukat, tehát a devalváció maga után vonta az árak emelkedését; másrészt érthetetlen fegyverkezési láz fogta el az egész világot s így természetesen különösen a fegyverkezéshez szükséges nyersanyagok és félkészáruk értéke világviszonylatban is nagyon emelkedett. Harmadszor pedig a multévi rossz termés eredményeképpen általános áremelkedés mutatkozik. De nálunk e három, áremelőtényező közül egyiknek sincs szerepe. Hala Isten, [multévi termésünk annyira jó volt, hogy tudtunk exportálni is. De ugyanakkor, amikor azt olvassuk,, hogy az egész világon ez az áremelkedő tendencia mutatkozik, mindig megállapítják a közgazdasági lapok azt is, hogy a világgazdaságban nagy konjunktúra is ivan, tehát ott, ahol a konjunktúra emelkedik, ahol lépést tart a drágaság emelkedésével, a drágaság könnyebben elviselhető. A közgazdasági lapok például azt írják, hogy Angliában olyan konjunktúra van, amilyenre ieinberemlékezet óta nem volt példa. Sajnos, mi ezt nem érezzük, legfeljebb, ha objektívek akarunk ^lenni, talán csak egyetlen termelési osztály érzi ezt: az a gyáripar, amelyről bár elismertem, hogy nagyon szépen, nagyon örvendetesen fejlődött,, de nem győzöm hangsúlyozni, hoigy súlyos nemzeti ajándékot élvez, nagyon nagy áldozatot fizet a nemzet e gyáripar fejlesztéseért akkor, amikor itt a vámvédelem révén és az adókedvezmények és egyéb kedvezmények formájában a gyáripart támogatja. A későbbiekben kimutatom imajd, liogy ez a gyáripar'valamiképpen nem nagyon honorálja ezt, a nemzeti ajándékot, mert akkor, amikor csak egy kis alkalom kínálkozik, érezvén az ő egyeduralmát, az ő monopolisztikus helyzetét, bizoy az árak megállapításánál nagyon, de nagyon vastagon fog a ceruzája. T. Ház! A drágaság millió' exisztenciáját támadja, és ezek (között a cikkek között talán a legsúlyosabban megérzik a tömegek a kenyér drágaságát. Ez minden embert érint, de különösen érinti a iszegényeinbert, mert a népnek ez a fő tápláléka. A szegény ember kenyérből aránylag sokkal többet fogyaszt, mint a vagyonos ember, neki ez a főtápláléika, úgyhogy talán a napi eledelének a 80%-át a kenyér teszi ki, amikor egy gazdagabb embernél talán csak ;1—2%-át jelenti. T. Ház! Erdélyi Lóránt, Pest megye alispánja folyó hó 12-én a vármegye közgyűlésén kijelentette, hogy a kenyér drágaságát a nagy \ közterhek, a magas adók okozzák. Ha felelős helyről egy felelős tényezőnek, Pest vármegye alispánjának ajkáról a megyeháza közgyűlési. termében elhangzik az a kijelentés, hogy^ a j legszükségesebb élelmieikket (Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: Olvassa él a kamara jelentését!) — de : miniszter úr, én leszek bátor igazolni, hogy ténvleg igaza van Erdélyi Lorántnak — a legszükségesebb táplálékot, a kenyeret az adók, a közterhek drágítják, akkor magától értetőU. ülése 1937 január 27-én, szerdán. # dik, hogy itt a kormánynak sürgősen intézkednie kell. Azt mondhatják, hogy ott van a barnakenyér, f az nem drága, azonban barna Kenyeret a pékek egyáltalán nem sütnek, mert erre ráfizetnejk. Mi okozza a kenyér drágaságát? Elsősorban a búza árának felemelkedése. (Hertelendy Miklós: Az semmiesetre sem okozza! A pékek drágítanak!)^ Tessék várni, képviselőtársam, meg lesz elégedve fejtegetésemmel. A liszt 7 pengőről 21 pengőre, tehát háromszorosára emelkedett, és mindig halljuk, 'azt, hogy a pékek drágítanak. Nézzünk szembe ezzel az állítással. Mert ha tényleg a pékek drágítanak, akkor annak ellenére, hogy én az ipari érdekéket képyiselő ember vagyok, mégis azt mondom, hogy aki drágít, legyen az bárki, a legerélyesebben kell vele szemben eljárni. (Helyeslés.) 1936 júniusában a búza métermázsája 1415 pengő volt, a négye« liszt, amelyből a kenyér készül 28'50 pengő, a kenyér 32—34 fillér. Ez ment júniustól egészen novemberig, amikor már a búza métermázsája 17 70 pengő volt, a 4 es liszté 3317 pengő, a kenyér kilója pedig 34—36 fillér. Ez megint 1937 január 9-én jváltozott, amikor a búza métermázsája már 20'8U pengő volt, a 4-es liszté i36'40 pengő, a kenyér kilója pedig 36—38 fillér. Január 23-án megmaradjtak a kenyérárak, a búzaárak pedig felemelkedtek 21Stí-ra, a liszté pedig 37 80-ra. A búza ára tehát a múlt év június havától, a kampány kezdetétől ' számítva! \ méter mázsánként 7'65 pengővel, tehát 403%-kai emelkedett, a liszt ára métermázsánként 9'75 pengővel, tehát 34'8%-'kal. A kenyér ára ugyanakkor — a kisipari árat alapul véve — 34 fillérről 38 fillérre emelkedett, ami 11'8%-na'k felel meg. T. Ház! Figyelembe véve a, búza áránaík ilyen nagymérvű emelkedését, indokolatlannaJk tartom azt, hogy a búza métermázsája után fizetendő 4 pengő 50 filléres őrlési adó — ami a lisztnél métermázsáúként 7 pengőt és a kenyérinél kilogrammonként 4 és fél fillért jelent — továbbra is fennmaradjon és hogy ezenfelül még az élesztőnél, melyet a kenyérhez használnak, kilogrammonként 40 fillér adó terhelje a sütőipart, amit ugyancsak a 'bolettakasszába fizetnek be. (Hertelendy Miklós: A 3 és fél pengős rozsár és a 6 pengős búzaár mellett éppen olyan volt a kenyér ára, mint a 30 és 35 pengős búzaár mellett! A 21 pengős búza nem okoz árdrágítást.) Nem erről beszélek képviselő úr. Amikor alacsony volt a búza ára, akkor hozta be a kormány a bolettaalapot, hogy a mezőgazdákat megsegítse. Ezt helyeseltem, de kérdem a képviselő urat, hogy ebből a felemelt gabonaárból részesedike a magyar mezőgazda. Hiszen ma már régen eladták azt a gabonát, amelyet eladhattak, ma már csak az van meg nekik, ami a vetésre és családjuknak életszükséletére kell. (Bornemisza Géz^ a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: A holettaalapból fizetik ia közmunkaváltságot és a földadót!) De ez csalk 15 millió, a bólettaalap pedig 50 millió. (Zaj balfelől. — Rakovszky Tibor: A kartelek exporttámogatása ebből lesz fizetve! — Bornemisza Géza a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: Ne tessék már ilyet mondani, a holettaalapból a mezőgazdaság lesz segítve! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Müller Antal: T. Ház! Több érdekeltség