Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-189
510 Az országgyűlés képviselőházénak féle mellékteikintet nélkül, az érdemesség- fokait és szempontjait tartva szem előtt, fogja ezeket az összegeiket szétosztani. (Élénk helyeslés. — Gr. Festetics Domonkos (Friedrich István felé): Meg vagy nyugodva! — Friedrich István: Meg Dózsi, meg vagyok elégedve í — Elénk derültség.) T. Ház! Mint méltóztatnak .Judmi, többször volt szó arról itt a Házban is, hogy a magánvállalkozást felszólítottuk az eddigi tisztviselői létszámon felül újabb tisztviselők alkalmazására. A magángazdaságok ezt a kívánalmat vállalták is esi felajánlották, hogy 500 fiatalembert fognak alkálmiazni, akiknek elhelyezése jelenleg folyamatban van. Azt hiszem, a jövő hónapban ez az akció be is fog fejeződni. Az állam maga is» a mostani nehéz költségvetési viszonyok mellett, a lehetőség szerint iparkodik arra, hogy hozzájáruljon ugyancsak ennek az elgondolásnak végrehajtásához. Szükséges az is, hogy a szaporodó' gyermeklétszámnak megfelelően újabb elemi iskolákat létesítsünk; a pénzügyminiszter úr a most benyújtandó költségvetésben természetesen lehetővé fogja tenni azt, hogyha segédtanítói állások is részben az állami, részben a nem állami iskolákban, szaporíthassanak. (Elénk helyeslés.) Es amint majd méltóztatnak hallani a pénzügyminiszteir úr expozéjában, száz állalmi és tszázl nem állanii segédtanerő kinevezéséről lesz szó, vagyis 200 új állásra való kinevezés válik lehetővé. Tudom, hogy ez nem nagy szám, de mindenesetre megfelel az állam anyagi helyzetének, másfelől a szükségleteknek. T. képviselőtársam érdekes beszédében felvetette még az agglegényadó bevezetésének gondolatát. (Altalános élénk helyeslés. — Müller Antal: Igazságos dolog!) Abban a tekintetben, hogy ezt a gondolatot milyen alakban fogjuk megvalósítani, illetőleg milyen javaslattal jövünk majd a Ház elé, méltóztassék megengedni, hogy véglegesen még ne nyilatkozzam. Meg is mondom miért. (Halljuk! Halljuk!) Lehetséges, hogy olyan alakban fogjuk ezt a kérdést előhozni, (Egy hang a baloldalon: De sürgősen!) mint azt igen t. képviselőtársunk javasolta, hogy tudniillik agglegényadóval jövünk. De lehetséges az ás, hogy a jövedelemadó követéseméi fogjuk tekintetbe venni azt a körülményt, hogy valaki agglegény-e, vagy pedig családos. (Tauffer Gábor: És egykeadót!) Ez ugyanazt a célt szolgálná, mint amelyet t. képviselőtársam elérni kíván. Ami a külföldi példákra való hivatkozást illeti, ezek közül különösen azt tartom járható útnak, — és ezt meg fogom beszélni a kormány illetékes tagjaival is, nem volna-e nálunk is lehetséges egy olyan akció — mint amilyenre t. képviselőtársam is rámutatott. Ilyen akció van Svájcban. Eszerint bélyegakeiót kezdeményeznénk. Nem valószínű ugyan, hogy ezzel olyan eredményeket tudnánk elérni, mint aminőket Svájc elért. (Egy hang a középen: Ki van zárva!) De ha évenkint más-más ilyen bélyegsorozat kiadásával részben a filatelisták figyelmét felhívjuk, részben pedig a társadalom hazafias áldozatkészségét ilyenmódon valamivel szintén fokozzuk, ha kevesebb és szerényebb összegek folynának is be az említett célra, ezek sem volnának lekicsinylendő eredmények. (Helyeslés jobb felől.) T. képviselőtársam ama javaslata tekintetében, hogy az egész problémát tulajdonképpen törvényjavaslat alakjában hozzuk ide a Ház elé, most nem kívánok rögtön nyilatkozni. Min189. ülése 1937 február 2Jf-én, szerdán. denesetre ezt is megfontolás tárgyává fogom tenni. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Interpelláló képviselőtársunkat illeti a szó. Toperczer Ákosné: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr szavait hálás köszönettel és bizalommal veszem tudomásul. Abban a nagy megértésben, amelyet ő az egyes problémák iránt tanúsított a maguk halálos komolyságában, látom a garanciáját annak, hogy a »Pro Juventute«-mozgalom maholnap tető alá kerül és állástalan fiataljaink nem fognak koldusok módjára járni házról-házra és pártról-pártra. Ebben a reményben köszönetet mondok a minisztelenök úrnak és válaszát tudomásul vej szem. (Éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen! — Egy hang a jobboldalon: Egyhangúlag!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Patacsi Dénes képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. 'miniszterelnök úrhoz a vadkárok megtérítése tárgyában. Miután az érvényben levő vadászati tör^ vény nem ad módot a vadkárok megtérítésére, szükség volna a vadászati törvény oly módosítására, amely lehetővé tenné a hosszadalmas és költséges eljárás nélküli megtérítését a nagyvadak által okozott károknak. Kérdem azért a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök urat: 1. szükségesnek tartja-e a vadászati törvény módosítását oly irányban, hogy a vadkárok valóban megtéríttessenek? 2. mit szándékozik tenni, hogy a vadkárok hosszadalmas utánjárás és költség nélkül megtéríttessenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Patacsi Dénes: T. Képviselőház! Oly sok beszéd és kérés hangzott el ma a^ nemzet szempontjából úgy az ifjúság kérdését, mint a csecsemőhalandóságot és egyéb szociális kérdéseket illetőleg, hogy engedje meg a t. Ház, hogy én is egy szociális munkát igénylő kérdéssel jöjjek ide a falu népe nevében. Olyan nagy erdős vidékeken, ahol mezőgazdasági . művelés alatt álló földek vannak az erdők mellett, a nagyvadak úgy elszaporodtak, hogy a szegény földmíves nép hiába, fizeti az adót, (Mozgás. — Elnök oäenget.) hiába végzi munkáját, sem termékeinek r birtokába nem juthat soha, sem padiig kártérítésit nem kaiphat. (Drozdy Győző: A vadat sem ő eszi miéig!) Jgaz, hogy a vadak által okozott károk megtérítéséről ezidőszerint az 1883 : XX. te. 7. §-a azt mondja, hogy mindazok a tulajdonosok, akiknek erdejében ezek a nagyvadak tenyésznek, az okozott kárért kártérítéssel tartoznak, a továbbiakban azonban kimondja ugyanez a szakasz, hogy »megkívántatik, I hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől
