Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

40 Az országgyűlés képviselőházának 17 U. ülése 1937 január 27~en, szerdán. lektulajdonosok maguk el nem határozzák azt, hogy az árkokat megássák, de akkor kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy a főszolgabíró megbünteti őket, mert engedély nélkül ásták meg ezeket az árkokat, A kormány rákényszerítette az Oti.-t és a . Mabi.-t arra, hogy két és félmilliót adjanak kölcsön szállodáik építésére és tatarozásara. Olyan kérelmek jöttek, amelyekről itt a nyilvánosság előtt jobb nem beszélni. Mindenki, aki pénzt akar keresni és minden sötét spekuláció, ennek a kölcsönneJi hallatára jelentkezett. (Malasits Géza: Azt hitték, második tyúkkölcsön lesz! — Ügy van, a szélsőbaloldalon.) Tényleg azt hitték, második tyúkkölcsön lesz. Még eddig nem az> legfeljebb ezután lesz azzá. 25 millió pengőt adnak tehát szállodák modernizálására. Én azt mondom, hogy ha ez igény, akkor a magánkapitalizmus elég élelmes arra, hogy ilyen szállodák modernizálására tőkét ad. Miért kell erre közpénzeket venni igénybe olcsó kölcsön formájában? Miért nem fordítják ezt a 2'5 millió pengőt arra, hogy a Balaton mentén csatornát és vízvezetékeket építsenek? (Ügy van! ügy van! half elől.) Állítom ugyanis, hogy a Balaton mentén hiába akarnak idegenforgalmat csinálni mindaddig, amíg ott nem lesz vízvezeték, amíg ott nem lesz csatornázás. Mindaddig nem lehet komoly idegenforgalomról beszélni, amíg a Balaton mentén, Siófokon, vagy Bogláron, vagy bárhol naponta egy pengőt kell kiadni a fürdőzőnek azért, hogy az ivóvizet megyegye a maga részére, Az^ idegenforgalom alapjai a közegészségügyi intézmények, elsősorban a csatornázás, a vízvezeték, a világítás és a jó közlekedés. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Miért kell ócska szállodákat kijavíttatni, kitisztíttatni közpénzeken, amikor ebből a tőkéből, ebből a pénzből lehetővé vált volna a vízvezetéknek legalább egy részen való megépítése'? Az egész Balaton mentén úgyszólván ihatatlan a víz. Főképpen a somosryi parton ihatatlan. Miért nem törekszik a kormány arra, hogy elsősorban ezen a bajon sesrítsen? Az, amit az eaves fürdőtelepek csináltak, kiírúnyolása a vízvezetéknek és nem komoly munka. Én ezt a törvényjavaslatot nagyon sok egyéb kifogásom mellett azért sem fogadom el. mert a fővárost gyámság alá helyezi, (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azért nem fogadom el a törvényjavaslatot, mert a főváros nem szorult rá erre a gyámságra, még a közmunkatanács gyámságára sem. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A közmunkatanácsban nem az Önkormányzat elve érvényesül, mert a közmunkatanácsban a kormány által (kinevezett és sokszor érdekelt tanácstagok ülnék, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.} Ha a törvényjavaslat lehetővé temrá azt, hogy ezekben a kérdésekben az önkormányzati testületek döntsenek, akkor ez helyes volna, de az szinte hihetetlen, hogy a fővárosnak kisebb önrendelkezési joga legyen, mint egy vidéki városnak. (Rupert Rezső: Abszurdum!) Elkéozelhetetlen, hogy például egy vidéki városnak, amelynek sem megfelelő műszaki személyzete, fsem megfelelő műszaki felkészültsége nincsen arra. hogy valamit helyesen meg tudjon alkotni vagy építeni, önrendelkezési jos:ot adnak és ott a kistanáes és az alispán dönt ezekben a kérdésekben, a fővárosban pedis? a legjobb esetben meghallgatják a város polgármesterét, Nem az illetékes közsryűlést, tnem a tanácsot, vagy nem tudom* melyik fórumot, (Bródy Ernő: Bizottságot!) hanem meghallgatják a polgármestert. .Nem azt mondják, hogy ez a polgármester véleménye, hanem hogy csak meghallgatják. Meghallgatják, ha akarják, több mint valószínű, hogy meg is hallgatják, és azután azt csinálnak, amit akarnak, (úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Miért kell a fővárost ennyire gúzsba kötni? A fővárosban kevésbé voltaik meg ebben a tekintetben bajok. Én az előadó úr által begyújtott indítványok egyrészét nem értettem meg, hiszen egyszerű hallásra nehéz- azokat megérteni, de ahogyan kiveszem, szándék, hogy a budapestkörnyéki városok a tanács alá rendeltessenek. Ebben még — nem mondom — van valami praktikusság, mert elképzelhetetlen állapotokat talál mindenki, aki a főváros közvetlen környékén levő városokba megy ki és megnézi ezeket a . városokat, amelyeknek 30.000 és ennél több lakosuk van, hogy miképpen épültek. A telekspekuláció összezsúfolta kis százöles r telkekre^ a (házakat és az egyik előkerttel épített, a másik az utcára épített, az egyik tűzfalat állított ki az utcára, a másik a házat hosszában^ építette az utcára. Semmiféle rendszer, semmiféle rendelkezés, semmiféle egységes elgondolás nincs ezekben az építkezésekben és ezeket a bajokat jóvátenni majdnem lehetetlenség, mert hiszen azok a kisemberek, ^akik ezeket a házakat megépítették, aligha jutnak egy emberi életben mégegyszer ahhoz, hogy még egy házat tudjanak maguknak építeni. Ezek a bajok jóvátehetetlenek és jóval a háború előtt, a parcellázási terv engedélyezésével egyidejűi eg- kellett volna megállapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett ezeket a házakat építeni lehessen. Mindezek a rendelíkezéisek olyanok, amelyeket én egyrészt az önkormányzati elvvel nem tudok összeegyeztetni (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), másrészt pedig nem értek egyet azzal a rendelkezésisel, hogy itt egy kerettörvényt kapunk, aímielynek alapján rendeletekkel lehet olyan intézkedésekeit végrehajtani, (amelyeik talán -nem is voltak a törvényben elgondolva és mert van egy egész osocmó olyan rendelkezés a ^ javaslatban, amelyet én nem tudosk magiamévá tennii, a törvényjavaslatot általa

nosiSagbam nem fogadóin el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! A napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalására szánt idő letelt. Tegnapi határozatunknak anegfelelőleg 6 órakor térünk át az interpeliliáoióikna. Mielőtt napirendi javaslatomat ímegteninéim, jelentem a t

% Háznak, hogy az összeféíhetliemségi '.bizottság elnökétől jelentés érkezett (hozzám, amelyhez mellékelve van a vitéz Kozma Miklósi országgyűlési képviselő úr által önmaga ellen tett ö szisze férihetlenségi bejelentés ügyében az állandó össaaf ér hetién séigi bizottságnak maii ülésében hozott hiatiároziaita. A háziszaíbályok 75. §-a értelnmélhien a Háznak ezt he.jelenteim. A jegyző urat kérem, hogy az ösiszeférhetleniségi bizottság határozatát indokaival együtt felolvasni szíveskedjék, vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeiféirhetlenségi bizottsága 1937. évi január hó 27-ém tartott üléséiben vitéz Kozma Miklós országgyűlési képviselőnek az 1901. évi XXIV. t. c. 5. §-ának 4., illetőleg 7. pontjára való hivatkozással önmaga ellen bejelentett összeférheti enségi ügyében a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott