Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-187

452 Az országgyűlés képviselőházának 18 amikor a magyar alkotmány épületét fogjuk megépíteni, amikor a szó szoros értelmében fogalomzavarokat keltenek a közvéleményben s a teljesen kialakult fogalmak és felfogások tekintetében is zavarokat látunk. így ma inár szinte azt is vita tárgyává teszik, hogy mit értünk keresztény politika, mit értünk nemzeti politika, mit értünk liberalizmus, mit értünk jobb oldaliság vagy haloldaliság alatt; olyan alapfogalmakat vonnak tehát bele a fogalmak zűrzavaraiba, amelyek eddig szinte kialakult, kijegecesedett és kitisztult fogalmakként éltek a közvéleményben. Szerény nézeteim szerint ez a helyzet semmi körülmények között sem készíti elő a politikai atmoszféra tekintetében fontos közjogi és alkotmányjogi törvények tárgyalását abban az időiben, amikor azt látjuk, hogy a kormány részéről is minden igyekezet az ellentétek áthidalásara, a lelkek megbékítésére és a kedvező politikai atmoszféra, a kedvező politikai hangulat megteremtésére irányul. Helytelennek és aggasztónak tartom, hogy a politika háttérbe szorítja a szociális és gazdasági problémákat, az egyes kijegecesedett, szinte fogalmakká vált tételeket is zavarossá teszi s a személyi kérdések és politikumok vonulnak előtérbe olyan mértékben, hogy az semmiképpen sem lehet ^megnyugtató. Az én felfogásom az, hogy arról, mi előbbrevaló: a kenyér kérdése, vagy ezeknek a politikai, közjogi kérdéseknek a megoldása» ilyen formában vitázni nem lehet. Az előbbrevaló politikai és közérdekű kérdések megvalósításának szükségessége erősebb, de az egymással való legszorosabb összefüggés folytán ezek nem is választhatók el egymástól, itt nem lehet sorrendet megállapítani, nem lehet elsőbbséget adni ezeknek a kérdéseknek; egymás mellett kell haladni^ és egymást kiegészítve kell keresni a megvalósítás útját- Az általános titkos választójogot sem tekintem célnak; az tisztán és kizárólag csak eszköz a nemzet jövője és boldogulása építésére, fejlesztésére. Ha pedig a titkos választójog csak eszköz, akkor annak megvalósításánál ügyelnünk kell arra, hogy annak gyakorlati életbe lépése ne történjék olyan ictőr ben, amikor a szociális és gazdasági elégedetlenség feszültsége tölti meg a nagy tömegeket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ma már nem eszmeáramlat, hanem abszolút korszellem az, hogy a politikai, a szociális és a gazdasági gon-„ doskodásnak a tömegekre kell kiterjeszkedniök, a tömegek megnyugtatására kell építeni az ország sorsát és jövőjét. A magam részéről egyenesen politikai bűnnek, sőt hazaárulásnak tartanék bármilyen politikai divatok, vagy polikai szempontok nyomása alatt a titkos választójog alapján való sötétbeugrást olyan időben, amikor annak gyakorlati megvalósítását egy erőteljes, cselekvő gazdasági és szociálpolitikával a törvényihozás és a kormány kellően elő nem készítette. Ennek a parlamentnek kötelessége a felelősséget viselni azért, hogy a titkos választójog nem sötétbeugrás, nem olyan kísérlet lesz, amelynek következményeit előre látni nem tudjuk. Minket az ország közvéleménye úgy küldött be ide, hogy hűek legyünk ahhoz a reformpolitikához, amely Gömbös Gyula programmja volt; a reform jegyében állt az egész választási küzdelem, a reformpolitika jegyében állt minden jelölt és a reformpolitika jegyében küldte be a nemzeti közvélemény a képviselőket a parlamentbe. (Felkiáltások a baloldalon: így van! — Rupert Rezső: Csinálják ezt meg minél gyorsabban! — Dulin Jenő: 7. ülése 1937 február 19-én, pénteken. így van! Ez a helyes!) Ha tehát az ország azzal küldött minket ide a parlamentbe, hogy mi a gazdasági és szociális problémák megvalósításán munkálkodjunk, akkor ez nekünk kötelességünk és ennek teljesítéséért felelősek vagyunk. (Ügy van! Ügy van! half elöl. — Dulin Jenő: Volt rá idő, meg lehetett volna csinálni!) Azt hiszem, hogy ennek a parlamentnek felelőssége tudatában a gazdasági és szociális reformok megvalósításával kell a titkos választójogot előkészítenie. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Mojzes János: Először jöjjenek az alkotmányjogi javaslatok és kevesebbet szüneteljen a Ház!) Hallottunk itt arról, hogy a jövő fejlődés csak akkor lesz organikus, biztos, ugrásoktól és kockázatoktól mentes és meggyőződésem az, hogy az úgynevezett kilengéseket is, — amelyekre vonatkozólag éppen az előbb hallottuk, hogy sem jobboldali, sem baloldali kilengésekre szükség nincsen — csak úgy tudjuk elkerülni, ha a középosztály, ennek a nemzetnek szellemi értékei az ország sorsának intézésében meg tudják tartani azt a vezető és irányító szerepet, amelyre hivatottak. Ehhez pedig csak úgy van leheltőség, ha ez a középosztály s ez a reformok jegyében megalakult parlament kötelességét a gazdasági és szociális haladás és politika terén teljesíti is. (Mojzes János: Ne tegyék az alkotmányjogi javaslatokat a munkaprogramm legvégére!) Kétségtelen dolog, hogy az új politikai ciklus a reformpolitika jelszavával indult meg. Ez a politika legközelebb áll hozzám, mert hiszen reformprogrammal, mint pártonkívüli képviselő nyertem mandátumot. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy ezekből a reformokból nagyon kevés valósult meg. Ha pedig tisztában vagyunk azzal, hogy az elmúlt másfél év alatt folytatódtak azok a mulasztások, amelyek ezt a másféléves új ciklust megelőzték, akkor pótolnunk kell a mulasztásokat erős cselekvő akarattal és ennek az erős cselekvő akaratnak kell előkészítenie az általános, titkos választójogot. Az én ímeggyőződésisem az, hogy ebben a ikormánylbian lényegileg ugyanazok a iminiszterek ülnek, alkik a Gamhösi-kormányban m helyetifogllialitak. Vagyok, olyan jóhiszemű, hogy feltételezzem, hogy ainilkor a reformpolitika hangoztatásával idejöttek, egyszerisimind volt elgondolásuk és voltak terveik ;iis, Ha, korábban nem is, de ez alatt a másifél év alatt ezeket az elgondolásokat és terveket elő kellett volna készíteni Ha pedig azokat elő is készítették] és elő iis kellett készíteni, alklkor nem helyezkedhetünk _ mindig a halogatás rpolitikajának álláspontjára, hanem erős akarattal ki kell kényszerítenünk a javaslatok sorozatát, amelyek a gazdasági és szociális igazságtalanságok megoldását hozzák és e tekintetben nyugodt légkört biztasítaniak. Azt imoíndaini, hogy ezek nem lehetnek előkészítve, ezt a kifogást nem fogadóin él, .mert ha a müniisztériumiok illetékes asztáyai azokkal a prdbMimákkal, amelyek a kormány programjában voltak, nem foglalkoztak volna eléggé, akkor (meggyőződésem szerint iaz akaisztóíatörvény, nevezetesen az 1934. I. te. most nyerhetne létjogosultságot, hogy alkalmazást nyerjen azokkal iszemlben, akik az előkészítés munkáját elmulasztották. (Zaj.) Halljuk azt is mindkét oldalról, hogy nines szükség külföldi eszmeáraimlatok importálására. Rendiben van, elfogadom. (Mojzes János: Importáljunk Angliából! — Rupert Rezső: