Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-174
Az országgyűlés képviselőházának 17 U* ülése 1937 január 27-én, szerdán: 33 torn ebben a 1 Örvény javaslatban, (Esztergályos János: Van az is benne! Az is van benne!) de a sarló és a kalapács egyébként nemcsak romboló, hanem teremtő eszköz is és ez a törvényjavaslat mint teremtő törvényjavaslat, mint alkotó erő akar érvényesülni és ebben az irányban fogja kiváltani a maga hatását. (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl és középen.) T. Ház! Én a lényeget, egész őszintén megvallva, az egész törvényjavaslatban abban találom, hogy végre rákényszeríti és kötelezi a városokat határozott városrendezési terv elkészítésére. Én másként ítélem meg ezt a kérdést is, mint t. képviselőtársam. Igen t. képviselőtársam szemrehányásként mondotta, hogy a törvényjavaslatnak egyik nagy hibája, hogy erősen egyenlősít, mondjuk máskép: gleichsehaltol. Hiszen az élet kétségtelenül bizonyos fokig az egyenlősítés felé halad, de igen t. képviselőtársam nagyon helyesen utalt a különböző városok jellegére. En továbbmegyek, s azt merem állítani, hogy nemcsak várostípusok vannak, hanem tulajdonképpen minden város egy-egy önálló egyéniség is. Minden városnak más a struktúrája, más a lélektana, mások a viszonyai és ehhez kell alkalmazkodnia a városrendezésnek is. Ez tehát éppen ellentétes azzal, amit igen t. képviselőtársam mondott, mert a tervet, amelyet el kell készíteni, a sajátos viszonyok szerint kell elkészíteni. (Petrovácz Gyula: Azért nem csinálhatja a miniszter! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A város csinálja! Tessék megnézni! — Petrovácz Gyula: A 3. § szerint a miniszter! — Bornemisza Géza iparügyi miniszier: Ha nem csinálja meg a város!) Ha nem csinálja meg, akkor a miniszter. Én is elolvastam ezt a törvényjavaslatot és éppen ebben találtam a célt, hogy végeredményben egy olyan tervet látok, amely nem mélyül el és nem vonul el annak a tervgazdaságnak "útvonalára, amely teljesen szembehelyezkedik a gazdasági élettel,^ hanem látok egy közérdekből kialakuló, egészséges tervrendszert, amely arra van hivatva, hogy a városok gazdasági, szociális, művészeti -- amint erre nagyon helyesen rá méltóztatott mutatni — és közegészségügyi struktúráját megjavítsa. Ez a terv nem lehet más, mint csak egyéni jellegű és minden város úgy fogja a maga részéről kialakítani, amint a viszonyai előírják. Tehát homlokegyenest más álláspontot foglalok el ebben a kérdésben. Ne méltóztassék rossznéven venni, de én már majdnem azt hittem, hogy a háttérben valami nagy tervei vannak igen t. képviselőtársamnak, olyan szabatosan adta elő a végén, hogy mi mindent kell csinálni. Ezeknek a terveknek valóban az a feladatuk, hogy megoldásra vigyék a felemlített kérdéseket, de ez nem ebbe a törvényjavaslatba való, még a végrehajtási utasításokba sem való, hanem a tervek fogják eldönteni az élet követeléseivel karöltve, hagy hogyan találja meg a maga részéről az a város a helyes fejlődés útját. T. Ház! A vidéki városok egy kérdésével akarok itt foglalkozni, nem mintha erre nem gondolna a törvényjavaslat, mert ez a téma is benne van, de szeretném itt lekötni magát a gondolatmenetet, tudniillik azt, hogy ha a vidéki városok tervrajzai elkészülnek, kivétel nélkül minden város már- most készítse elő csatornázási és vízvezetéki terveit is. (Helyeslés.) Nagy hiba az, hogy nálunk a városok javarészében nincsen megoldva ez a kérdés. Mindenesetre készen kell lenni ezekkel a ter vakkel, mert megkívánja a népesség egészsége, hogy ez a kerues lépesről lépesre eloDö-utoDD megoldassák. (B. Yay Miklós: A esökarteiiel kell meëegyezni!) El tuaom képzelni, nogy vegereumenyoen meg az insegniunkákat is teljesen új irányba, helyesebb útra lenét terelni (Rupert Rezső: Az eddig is megvolt!) és igen is lenét oiyan feladatodat megoldani, amelyek ma majanem megoldnatatlanojínak látszanak és segítve a szegény embereken is, előre lehet vinni annak a városnak fejlődését. (Helyeslés és mozgás a baloldalon.) A tervkészítéssel kapcsolatban pár szóval rátérek a belső és a külső telepítés kérdésére. Megjegyzem, sok tekintetben változott a helyzet, miután az igen t. előadó lir olyan módosító indítványokat nyújtott be. (Friedrich István: Uj törvényjavaslatot adott be!) amelyek azon a vonalon mozognak, amelyet én is magam elé képzeltem (Petrovácz Gyula: A bizottsághoz kellene küldeni. — Friedrich István: Ha akarnánk!) T. Ház! Lehet, hogy én túlzásba esek, de én a városi élet jövőjét is csak ugy tudom egészségesnek elgondolni, ha az nem az elproletárosodás gondolatát fejezi ki, hanem ha a városok a polgári gondolat várai lesznek. (Helyeslés a jobboldalon.) Éppen ezért, 'ha lehet is kifogást emelni az ellen, hogy — ez nálunk jórészt csak Budapestre vonatkozik ugyan, de talán kissé vidéki városainkra is — hogy egy kissé külterjesen fejlődtek ki, viszont ez a fejlődés sok tekintetben összhangban áll azzal az iránnyal, amelyet a külföld akar követni, amikor a városi lakosság javarészét és — megbecsülve a munkásosztályt — a munkásosztályt is földhöz és saját házhoz alkarja juttatni. Én örömmel látom, ha villanegyedek alakulnak, de még nagyobb örömmel fogadnám, ha olyan városrészek alakulnának ki, amelyeikben egészséges, tiszta levegő és elegendő fény jut a házakban a munkásosztály tagjainak (Helyeslés a jobboldalon. — Rassay Károly: Lehet látni! A főváros meg is teszi!) és ha végre hozzájuthatnának ahhoz, hogy ha lehet, egy kis gazdálkodás keretében is tudjak kifejtem tevékenységüket. (Peyer Károly: A kormány akadályozza, más nem!) Éppen ezért azt akartam javasolni, hogy ne nézzük tétlenül, miiképpen fejlődik a környék a nagyobb városok körül, hanem kellő időben bele kell abba szólni. Ez elsősorban Budapestre áll és csak helyeselni tudom, ha a közmunkatanács jogköre a környező községekre is kiterjed, amelyeknek lakói a maguk keresetével és jövedelmi forrásukkal végeredményben Budapest életébe kapcsolódnak bele. T. Ház! A gyógyfürdők és az idegenforgalom tekintetében egy kérésem volna az igen t. kormányhoz. (Halljuk! jobbfelől.) Ez elsősorban a fővárost érdekli és azokat, akik ott befolyással bírnak. Nagyon szeretnérn már egyszer látni, hogy a fürdőváros kérdése ne csak tárgyaltassék, hanem tényleg valamely megoldást is lássunk az egész vonalon. Én magam is eleget tettem ebben az irányban. Annak idején szerves egységben akartam az egész kérdést megoldani, és pedig nemcsak úgy, hogy a meleg forrásokat kapcsoljuk be. hanem a kelenföldi keserűvíz és a meglevő sósvízforrásokat is. (Rassay Károly: A Petrichevich-féle Bethlen-udvart beleépítették a szerves megoldás közepébe.) Ki kell azután egyszer próbálni a vizek gyógyító hatását. "Ügy tudom, hogy voltak javaslatok az illető ténye-