Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

Az országgyűlés képviselőházának 17 bá, hogy a jelenlegi 2—3. bekezdés közé új 3—5. bekezdés vétessék fel. A 3. bekezdés így szól (olvassa): »(3) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a székesfőváros környékére vonatkozó ügyekben Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága által választott kilenc taggal kiegészített tanácsban határoz.« A 4. bekezdés szövege a következő (olvassa): »(4) Az előző bekezdés értelmében alakított tanácsban — szavazati jog nélkül — tanácskozási joga vam a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei m. kir. államépítószeti hivatal vezetőjének és az érdekelt megyei városok képviselőtestülete által kijelölt megyei városi tisztviselőnek.« Az 5. bekezdés szövege a következő (olvassa): »(5) Az 1870:X. t. c. J2. §-ának rendelkezését a (3) bekezdés értelmében választott tagokra is alkalmazni kell.« Végül indítványozom, hogy a szakasz eredeti 3—6. bekezdései folytatólag 6—9. új számozást nyerjenek és hogy az eredeti 6., most 9. bekezdés első és második sorában a »Budapest székesfőváros építésügyi szabályzatához« szavak helyébe a következő szavak iktattassanak (olvassa): »A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által alkotott építésügyi szabályzathoz.« Ez a szakasz rendelkezik a szervezeti szabályzatban arról, hogy ki kell egészíteni 9 taggal a Közmunka, Tanácsot és be kell oda hívni tanácskozási joggal Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye államépítészeti hivatalának vezetőjét és az érdekelt városok által kijelölt tisztviselőket is, akik a viszonyokat és szükségleteket közvetlen munkásságuk folytán talán legjobban ismerik. A 27. §-hoz indítványozom, hogy a 27. §. 1. bekezdésének első és második sorában a »két hónapig terjedhető elzárással« szövegrész helyébe a »pénzbüntetéssel« szó, a bekezdés végére pedig folytatólagosan a következő rendelkezés vétessék fel (olvassa): »Ha a kihágást emberi tartózkodásra is használt épülettel kapcsolatban követték el és az fontos közérdeket veszélyeztet vagy sért, a kihágást két hónapig terjedhető elzárással kell büntetni.« Indítványozom továbbá, hogy a 27. '§. 3. bekezdésének második mondata elhagyassák. Az indokolás az, hogy az első bekezdés módosítására azért van szükség, hogy közérdeket kisebb mértékben veszélyeztető, vagy sértő cselekmény esetén csupán pénzbüntetés legyen kiszabható, ne büntessék az illetőt mindjárt elzárással; csak ha lakóházról van szó, akkor lép életbe a két hónapig terjedhető elzárásbüntetés. A 28. §. 2. bekezdéséhez indítványozom, hogy a harmadik sorban a »Budapesten« szó után »és környékén« szavak szúrassanak be. Kérem, méltóztassanak ezeket az indítványaimat majd a részletes tárgyalás során elfogadni. Elnök: Az előadó úr nyilván tévedésben volt (Halljuk! Halljuk!), amennyiben az általános vita megkezdése előtt kellett volna módosító javaslatait a házszabályok értelmében beterjesztenie. Az előadó úr a házszabályok értelmében ugyan bármikor szólhat, de indítványait neki is ugyanakkor kell beterjesztenie, amikor ezt a házszabályok intézkedései előírják. Ezért ezeket az indítványokat r átvettem és házszabályszerű kezelésben részesítem. Az előadó úrnak módjában lesz a részletes vita folyamán az egyes szakaszoknál módosító javaslatait újból előterjeszteni. Szólásra következük? . ülése 1937 január Ê7-én, szerdán. 29 Vásárhelyi Sándor jegyző: Bud János! Elnök: Bud János képviselő urat illeti a szó. Bud János: T. Ház! Pár évvel ezelőtt előadást tartottam Szegeden a magyar városok jövőjéről. Azért hivatkozom erre az előadásra, mert ennek nyomán a legnagyobb örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, amely tárgyalás alatt áll és teljesen szervesen kapcsolódik bele abba a gondolatmenetbe, amelyet annakidején Szegeden kifejtettem. Többet várok ettől a törvényjavaslattól és nem tudom olyan szűk látókörben megítélni, amint azt Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam tette. Én ugyanis nemcsak technikai és jogi szabályozást látok ebben a javaslatban, hanem egy láncszemnek tekintem abban a nagy kérdéskomplexumban, amelynek hivatása és célkitűzése a magyar város életét kifejleszteni, kiépíteni, a megfelelő összhangot a falu felé megteremteni, sőt eljutni — ami végeredményben a legfőbb törekvés kell, hogy legyen — a falu élete kérdésének rendezéséig. Ezt a javaslatot kimondottan mint szakszerű javaslatot ítélem meg, amelyben lehet politikum, — hiszen végeredményben melyik kérdés az, amelybe politikumot belevinni nem lehet. A törvényjavaslatot azonban helyesen és tárgyilagosan, kizárólag csak a szakszerűség szempontjából lehet elbírálni. Éppen ezért sajnálom azt, hogy olyan kimondottan szakember, mint Petrovácz Gyula képviselőtársam a politikum mesgyéjére, sőt síkjára tévedt és megtartva a politikus jellegét, levetkőzte a szakszerűségi jelleget. (Farkas István: A javaslat kényszerítette rá!) Ha az ő felszólalását nézem, azt látom, hogy nem tudott szabadulni a törvényjavaslat rendelkezéseinek hatásától és amikor a törvényjavaslat előnyeit összegezte, kénytelen volt elismerni nemcsak a javaslat szükségszerűségét,... (Zaj a jobboldalon). Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Bud János: ... hanem intézkedései helyességét is. Azokat az indokcsoportokat, amelyek őt arra késztették, hogy állást foglaljon a javaslatai szemben, jórészt a politikum vezette. Kifogásolja igen t. képviselőtársam, hogy sok a felhatalmazás ebben a törvényjavaslatban. Természetszerűleg félti ettől a parlamentarizmust. Jól tudott dolog, ho^y magam is erős híve vagyok a parlamentarizmusnak. Nem tartozom azok közé, akik a parlamentarizmust az utolsó száz év fejlődésének tekintik, hanem éppen a mi történelmi multunkban szervesen kapcsolódik bele az egész ezer év folyamatába egyrészt mint törvényalkotó, de másrészt — amire a leginkább súlyt kell helyezni — mint ellenőrző szervezet. És ha ebből a szempontból ítélem t mee: ezt a törvényjavaslatot, akár más törvényjavaslatokat, amelyek felhatalmazásokat adnak a kormányzatnak, akkor ezekben mindent tudok látni, csak azt nem. hogy ez a parlament munkakörének kisebbítése volna, nem pedisr azért, mert vééeredményben a parlament igazi tevékenységét az jelenti, hogy küzdőtér legyen elvek és érdekek között, hogy kialakuljon ott az egységes állásfoglalás és a^ parlamentarizmus itt is megtartsa a maga bírálati jo^át. A paj-lfimentarizmus lényedében nemcsak összeütközése az egyes nézeteknek, hanem sok tekintetben eey olvan szervezet, — és itt van az ereje minden más hasonló elgondolásokkal szemben — amely hogyha az élet megkövetel bizonyos átalakulást, ami talán nem kimondot5*