Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

322 Az országgyűlés képviselőházának IS olyan rendelkezést felvenni, hogy az autonómia igyekezzék ezekbe a bizottságokba műszaki képzettségű egyéneket delegálni. (Helyeslés half elöl,) Kernelem, hogy ennek a rendelkezésinek meg lesz a foganata anélkül, hogy a túloldalról szemrehányást kapnék azért, hogy megint (belenyúltam az autonómia egy régi jogába. (Malasits Géza: Ha csak ennyit nyúlnának bele, nem volna baj!) Gróf Esterházy Móric képviselő úr felszólalásával kapcsolatban azt jegyzem meg, én is úgy gondolom, hogy az építési albizottságba a Közigazgatási Bizottság által választott tagoknak nem kell tisztviselőknek lenniök, hanem a Közigazgatási Bizottság más tagokat válaszszon. Ezt is hajlandó vagyok a végrehajtási utasításba felvenni. {Helyeslés.) Ami gróf Esterházy Móric képviselő úrnak a fórumrendszer tekintetében tett észrevételeit illeti, itt a, helyzet az, hogy ma az építésügyi hatóságok fórumrendszere a lehető legzavarosabb. A törvényjavaslat ezen a téren bizonyos egységesítést hajt végre. Annak magyarázata» hogy a vármegyékben miért az alispánt jelöltük ki ilyen másodfokú építésügyi hatóságnak, az, hogy az alispán abból a jogkörből, amelynek elintézésére a törvényjavaslat másodfokon kijelöli, már ma is egy igen nagy részt gyakorol, mint építésrendészeti hatóság, úgyhogy talán mint az alispáni jogkör sérelmét lehetett volna felfogni, ha az alispántól elvettük volna annak a jogkörnek további gyakorlását, amelyet már eddig is gyakorolt. Ami a törvényhatósági jogú városokat illeti, itt méltóztassék úgy felfogni a helyzetet» hogy a törvényhatósági jogú városokban, ahol nincs alispán a polgármester felett, kellett egy másodfokú' jellegű hatóságot kreálni. Ezt a hatóságot nem tudtuk másban megtalálni, mint a közigazgatási bizottság építésügyi albizotságában. Miután a közigazgatási bizottság tulajdonképpen a polgármester felett áll, ez a szerv alkalmas arra, hogy itt megfelelő másodfokú hatósággá tegyük. Ha a törvényhatósági jogú városokban alispán lett volna a polgármester felett, akkor gondolkodás nélkül itt is az alispánt tettük volna meg másodfokú építési hatóságnak. Minthogy azonban a mi közigazgatási berendezkedésünk szerint törvényhatósági jogú városokban alispáni állás nincs, itt tehát más szervre kellett ruházni azt a szerepet» amelyet a vármegyéknél az alispán játszik. Nem félek attól, hogy ez az új fórumrendszer valami nehézséget fog jelenteni, sőt meggyőződésem szerint a jogkereső közönségnek nagy könnyebbséget fog jelenteni, ha azonban bárminő tekintetben valamilyen új rendezésre volna szükség, a legnagyobb készséggel fogok rendelkezésre állani. Ami gróf Esterházy Móric képviselő úr harmadik megjegyzését illeti, hogy ezeket az építési albizottságokat záros határidőn belül alakítsák meg, ezt teljes mértékben helyeslem. Ezek között a bizottságok és azok között a tanácsok között, amelyeket említeni szíves volt, az a különbség, hogy azoknak a tanácsoknak nincs hatósági jogkörük, talán nem olyan nagy baj tehát» ha nem alakultak meg. De ez az albizottság hatósági jogkört gyakorol, úgy, hogy véleményem szerint a törvény végrehajtási utasításával kapcsolatban minden törvényhatósági jogú városban azonnal meg kell alakítani ezt az albizottságot és a végrehajtási utasításban természetesen rögtön fel fogjuk 3. ülése 1937 február 12-én

t pénteken. hívni a törvényhatósági jogú városok figyelmét arra, hogy ezt az albizottságot, miután nélkülözhetetlen közhatósági funkciókat lát el, alakítsák meg. Miután említettem, hogy úgy Petrovácz Gyula, mint gróf Esterházy Móric képviselő urak egyéb indítványait, amelyek az albizottság összetételére vonatkoznak, a végrehajtási utasításban kívánom honorálni, kérem a t. Házat, hogy a 25. %-i változatlanul, illetőleg az előadó úrnak azzal ia módosításával •méltóztassanak elfogadni, amely a fővárosi Közmunkák Tanácsa jogkérénefc kiterjesztésével kapcsolatos. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Miután Esztergályos János képviselő úr nincs itt, nem indokolta meg indítványát, az tehát tárgytalanná vált, Pinezich képviselő úr indítványát visszavonta, házszabályszerű indítvány kettő (maradt, az előadó úré és Petrovácz Gyula képviselő úré. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a: 25. !§-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr és Petrovácz Gyula képviselő urak módosító indítványával? (Nem!) Hiai nem, felteszem & második kérdést, méltóztatnak-e a 25. !§-t az előadó úr módosító indítványával elfogadni, szemiben Petroiva.cz Gyula képviselő úr indítványával

1

? (Igen!) A Ház a 25. §-t az előadó úr módosító indítványával fogadta el. Következik a 26. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Rakovszky ' Tibor jegyző (felolvassa a 26. §-t). Usetty Béla előadó! Usetty Béla: T. Ház! A 26. §-nál indítványozom, hogy az (1) bekezdés 1. és 2. sorában »a belügyminiszter és az iparügyi miniszter« szavak helyébe »az iparügyi 'miniszter« szavak iktattassanak íbe; a (2) bekezdés 3., illetve 4. sorában »és a belügyminiszter együtt« szavak (hagyassanak ki, végül a (4) bekezdés 8. sorában lévő »jogviszonyokat« szó után a bekezdés további szövege helyébe a következő szöveg kerüljön, (olvassa): »Az iparügyi miniszter a belügyminiszterré! és az igazságügyminiszterrel egyetértóleg kiadandó rendeletben állapítja meg, illetőié szaibályozza«. Az indokolás az, hogy a hites mérnöki intézmény a szakigazgatás szerve, ennek az intézménynek tehát elsősorban az iparügyi miniszterhez kell tartoznia. Ez az intézmény nincs olyan szoros kapcsolatban az Önkormányzatok háztartási, költségvetési ügyeivel, hogy emiatt a helügyminiszter hatásköre léphessen előtérbe. A belügyminiszter ügykörébe tartozó érdekek megóvása szempontjából teljesen kielégítő az, ha az intézményre vonatkozó jogviszonyokat a belügyminiszterrel egyetértőiéig kiadandó rendelet szabályozza. Kérem ennek elfogadását. Elnök: Szólásra következik 1 Rakovszky Tibor jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: Tisztelt Ház! A szakasznak ez a rendelkezése szerintem nem kielégítő. Ide nem a hites mérnöki intézmény kellett volna, hanem a járási mérnökök intézményét kellett volna rendszeresíteni már régebben és ha minden járás élére nem lehet mérnököt állítani, akkor a helyrajzilag összefüggő járások összevonásával két, esetleg három járásonkint kellett volna egy mérnököt alkalmazni. Ha ez a múltban nem történt meg és ebből kifolyólag a közönséget súlyos károsodás érte, akkor leg-