Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. alább ebben a, törvényben, kellett volna valami módot és lehetőséget adni arra, hogy ez lehe­tővé váljék. (Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter: Erre vonatkozik a 22. § (2) bekezdé­sének c) pontja.) Belenyugszom. A miniszter úr felvilágosítása után a kö­vetkezőket akarom még kijelenteni. A múlt­kor, amikor erről a kérdésről beszéltem, a ke­reszténypárt részéről Müller képviselő úr kiál­tott felém, hogy az én kívánságom, hogy min­den építési rajzot hites mérnököknek mutas­sanak be és annak hozzájárulása nélkül az építkezést ne lehessen megkezdeni, antiszociá­lis kívánság. Ki kell jelentenem, hogy pártál­lásomnál fogva sem fogadhatok el semmiféle antiszociális intézkedést; de meggyőződésem is, hogy amit kértem, az szociális intézkedés. Mert ma az a helyzet és a múltban még inkább az volt a helyzet, hogy ugyanabból az anyag­ból, ugyanabból a mennyiségből lehet építeni egy házat, amely egy családot az egész életre nyomorékká tesz és lehet építeni egy házat, amely egy családot egy egész életre boldoggá tesz. Az embereket nemcsak fejszével lehet agyonütni, nemcsak tőrrel lehet agyonszúrni, nemcsak puskával agyonlőni, hanem házzal is agyon lehet embereket verni. (Ügy van! bal­felől.) Aki a falvakban jár, úgy mint én, az látja, hogy különösen a Faksz.-házaknál ugyan­abból az anyagból, ugyanabból az anyagmeny­nyiségből egészséges házat is lehetett volna építeni, amivel szemben ma a falusi építőmes­terek, illetőleg kőművesmesterek — tisztelet a kivételnek —• abból az anyagból, abból a meny­nyiségből olyan^ házakat építettek, hogy bor­zalom azokra ránézni. (Dinnyés Lajos: Még borzalmasabb lakni bennük!) Lakni pedig kü­lönösen borzalmas. Visszautasítom tehát azt a kijelentést, hogy én antiszociálisán gondolko­zom. Ellenkezőleg, az a felfogásom, hogy mi­nél több műszaki képzettségű ember kerül a megyékbe és a járásokba, annál egészségesebb lesz az építkezés. Ezt a törvényt is csak úgy lehet végrehajtani, csak úgy lehet egészséges városrendezést végezni, ha a házak építését, a telekrendezést, a városok és a falvak^ rende­zését műszaki képzettségű emberekre bízzuk. Egyébként a miniszter úr felvilágosítása után a szakaszt elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Igen t. Ház! Malasits képviselő úr felszólalására csak röviden reflektálok. A 22. § második be­kezdésének c) pontja rendelkezik úgy, hogy a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően az önkormányzati testületeket mű­szaki közegek alkalmazására kötelezheti. Ezt a rendelkezést úgy értelmezzük, hogy olyan já­rásokban, olyan közigazgatási egységekben, ahol kellő számú műszaki ügy kerül hatósági elintézés alá, ott természetesen ennek a rendel­kezésnek az alapján egy végleges állású ható­sági személy, tisztviselő alkalmazására kötelez­zük az illető hatóságot. Amint említettem, a magyar viszonyok mellett az egyes vármegyék területi különbözősége és a lakosság foglalko­zási különbözősége folytán nem egyöntetűen adódnak elő műszaki ügyek és vannak várme­gyék, ahol például az ipartörvény hatálya alá tartozó ügyek száma egy évben alig 60—70. Ilyen helyen külön szakembert alkalmazni nem célszerű, itt tehát az építésrendészet keretében hites mérnökök alkalmazását kontemplálja a Mese 1937 február 12-én s pénbekev. 323 törvény, ami azt hiszem, kisegítő megoldás­nak átmenetileg megfelelő lesz. Minthogy más indítvány nem érkezett be, — az előadó úr indítványán kívül — azért ké­rem, méltóztassék a szakaszt az előadó úr mó­dosításával elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Miután a 26. §-hoz az előadó úr mó­dosító indítványt nyújtott be, kérdem, méltóz­tatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szem­ben az előadó úr módosító indítványával? (Nem!) Ha nem, akkor kimondom, hogy a Ház a 26. §-t az előadó úr módosító indítványával fogadta el. Petrovácz Gyula képviselő úr a 26. § után új szakasz felvételét javasolta. Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Az az új szakasz, amelynek a 26. § után való beszúrá­sát indítványozom, nem annyira az én kéré­sem, mint inkább à magyar mérnöki kamaráé. A magyar mérnöki kamara azt szeretné elérni, hogyha már a miniszter úr tervpályázati sza­bályzatot bocsát ki, akkor azok a magánfelek is, akik tervpályázat útján kívánják létesí­tendő épületeik terveit beszerezni, kötelesek legyenek a tervpályázati szabályzat alapján eljárni. A magánfelek tudniillik szintén ren­deznek néha tervpályázatokat, azonban egyéni feltételekkel, amelyek a legtöbbször nem fedik azokat az elveket, amelyeket a miniszter úr a tervpályázati szabályzatban lefektet, vagy a kitűzött díjak nincsenek arányban a létesí­tendő épület költségeivel, vagy pedig a döntés tekintetében tartalmaznak olyan rendelkezés seket, amelyek nem felelnek meg a tervpályá­zati szabályzat rendelkezéseinek. Ezért szeretné a magyar mérnöki társada­lom azt, hogy ha a magánosak tervpályázatot hirdetnek, akkor reájuk is kötelező legyen az a tervpályázati szabályzat, amelyet a minisz­ter úr előír, A másik kérés kapcsolatban van ezzel a kérésemmel. A városrendezéssel kapcsolatban ugyanis nemcsak építési tervpályázatról lehet beszélni, hanem városrendezési tervpályázat­ról, az egyes városrészek problémájának, vagy külön-külön városrendezési problémáknak megoldására szükségesi tervpályázatok tartá­sáról is és ma még nincs ezekre vonatkozólag érvényes tervpályázati szabályzat. Azt kérik tehát, méltóztassék ebben a szakaszban kimon­dani, hogy az iparügyi miniszter úr az épí­tési tervpályázaton kívül a városrendezési tervpályázat szabályzatát is rendeleti úton megállapíthatja az érdekelt társminiszterek­kel egyetértésben. Ezek olyan kérések, amelyeknek honorá­lása, azt hiszem, nagyobb nehézségbe nem ke­rül. (Rassay Károly: Az elsőt m3m lehet meg­valósítani!) Amennyiben a miniszter úr he­lyesli ezeket, méltóztassék a törvénybe fel­venni, ha pedig a törvénybe nem tudja fel­venni, akkor kérjük, hogy a végrehajtási uta­sításban méltóztassék ezekre nézve intézkedni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Nagyon sajnálom, hogy Petro­vácz képviselő úr módosító indítványát nem tudom magamévá tenni, éspedig abból az ok­ból, mert tervpályázatot a törvény alapján csak városrendezési tervre és csak középületek tervezésére lehet hirdetni. Magánosokra tery*

Next

/
Oldalképek
Tartalom