Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. felszólalásával azért foglalkozom, mert az előadó úr módosításával is összefüggő téma — éppen azt kérte, hogy a törvényhatósági városok ügyei másodfokon kerüljenek a Közmunkák Tanácsához, úgy, amint Pest környékére nézve a törvényjavaslat rendeli. Azt mondotta, hogy erre azért van szükség, mert ugyanaz a városi műszaki tanácsnok, vagy műszaki főtanácsos határoz elsőfokon és javasol másodfokon, sőt harmadfokon is ő teszi a felterjesztést, kell tehát, hogy itt egy tőle független fórum legyen, amely az ő elgondolásait felülbírálni alkalmas. Erre Shvoy képviselő úr, Szeged város képviselője, találta alkalmasnak a Közmunkatanács hatáskörének a törvényhatósági jogú városokra való kiterjesztését. Ebből a szempontból nézve a dolgot, teljesen hibás Pinezich igen t. képviselőtársam elgondolása. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Visszavonta !) A magam részéről a bizottság vitájában azt kértem a miniszter úrtól, mondassék ki, hogy az építésügyi albizottságban kizárólag műszaki képzettségű törvényhatósági bizottsági tagok vehessenek részt. A miniszter úr ezt a módosításomat nem fogadta cl. Most enyhítem a kérést és csak azt kérem, hogy lehetőleg műszaki minősítésű tagok legyenek ebben az albizottságban. Ez már olyan minimális kérés, amelyet szerintem el lehetne fogadni. Azt kérem tehát, hogy ne az államépítészeti hivatal főnöke — aki hivatalból^ tag — legyen az egyetlen műszaki minősítésű szakember egy olyan építésügyi hatóságnál, amely másodfokon építési és városszabályozási ügyekben dönt. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat ilyen útmutatást ad a törvényhatósági bizottságoknak, hogy lehetőleg műszaki minősítésű szakembereket válasszanak be a Közigazgatási Bizottság műszaki albizottságába, ez a törvény helyes végrehajtásának érdekében ^történik és a törvény végrehajtására csak előnyös lehet. Elnök: Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Esterházy Móric gróf képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Csak pár pillanatra kívánom a t. Ház idejét igénybevenni. A 25. § az építésügyi hatóságokról szól és tény az, hogy ebben a tekintetben ma egységes fórumrendszer — amennyire én a helyzetét és a kérdést ismerem — nincsen. De attól tartok, hogy a kontemplált rendezés gyakorlati szempontból és a gyakorlati közigazgatás kívánalmait tekintve igen gyakran öszszeütközésekre és — hogy úgy fejezzem ki magamat — hatásköri villongásra fog vezetni, ha legalább a végrehajtási utasításban nem történik e téren intézkedés. • Ebből a szempontból vagyok bátor az igen t. (miniszter úrtól felvilágosítást kérni. A szakasz tudniillik megállapítja, hogy elsőfokú hatóság kis- és nagyközségben a főszolgabíró, másodfokú hatóság pedig az ~ alispán. Ettől eltérőleg 'a törvényhatósági városokban nem az alispán, hanem a Közigazgatási Bizottság építésügyi albizottsága a megfelelő fórum. Tudjuk, hogy a törvényhatóságok közigazgatási bizottságának már van útügyi, kisajátítási és telepítési albizottsága is. Feltehető és nagyon valószínű, hogy éppen azok az ügyek, amelyek másodfokon az alisiilése 1937 február 12-én, pénbeken, 321 pán elbírálása alá kerülnek, egyúttal egy és más vonatkozásban vagy az útügyi, vagy a kisajátítási vagy a telepítési vagy talán mindhárom albizottság elé kerülnek. Nem lehet tehát szeme thúnyni az előtt a tény előtt, hogy ugyanabban az ügyben három albizottság lehet illetékes és ebből kifolyólag természetesen összeütközések történhetnek, amelyek az ügy elintézését késleltetik. Arra vonatkozólag vagyok bátor felvilágosítást kérni, hogy ha talán az egész rendszer megváltoztatása nélkül az alispánt, mint másodfokú hatóságot eliminálni ma nem is lehet, legalább a végrehajtási utasításba nem lehetne-e felvenni olyan intézkedést, hogy olyan esetekben, amikor a másik három albizottság is érdekelve van, legalább együtt kelj lene a bizottságoknak dönteniük; illetőleg bizonyos sorrendet állapítanának meg ugyanannak az ügynek a tárgyalására nézve, nehogy azután a hatásköri összeütközésekből kifolyólag a bürokratikus eljárás útvesztőjébe kerüljenek az ügyek. Másik megjegyzésem ehhez a -;:;akaszhoz az (5) bekezdés utolsó sorára vonatkozik, amelyben az áll, hogy a Közigazgatási Bizottság kebeléből választott két tag lesz az építésügyi bizottság tagja. Azt hiszem, jó lenne ide belevenni azt, hogy a Közigazgatási Bizottság választott tagjaiból kell ezt a két tagot megválasztani, nehogy esetleg félremagyarázás következtében azok delegáltassanak az építésügyi albizottságba, akik mint tisztviselők hivatalból tagjai a Közigazgatási Bizottságnak, Harmadik megjegyzésem pedig — és ezt sajnos, tapasztalatok alapján vagyok kénytelen idehozni — az, hogy méltóztassék a végrehajtási utasításban záros határidőt fixirozni, amely időpontig az új építésügyi bizottságot meg kell alakítani. U/talok ezzel kapcsolatban az 1935:1 V. te. 217. és 237. §-aira, amelyek szerint bizonyos tanácsokat meg kellett volna alakítani és jól lehet a törvény már mésfél éve kihirdettetett és életbe lépett, ezeket a tanácsokat a mai napig sem alakították meg, annak ellenére, hogy a miniszter köteles bizonyos esetekben ezeket a tanácsokat megalakítani, s azoknak hiánya az adminisztrációnak nagy hátrányára van. Ezeket voltam bátor a miniszter úrnak figyelmébe ajánlani. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólaniBornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Minthogy Pinezich képviselő úr indítványát visszavonta, erre nem ' szükséges reflektálnom. Petrovácz Gyula képviselő úr azt kívánta, hogy a vidéki törvényhatósági jogú városokban alakítandó másodfokú építésügyi hatóság, tehát az építési albizottság lehetőleg műszaki minősítésű tagokból alakuljon meg. En mint műszaki ember az indítványt a magam részéről teljes mértékben helyesnek tartom, azonban ilyen fogalmazást nem tudnék elfogadni, mert hiszen itt nem a minősítés, hanem a képzettség a fontos és legfeljebb csak arról lehet szó, hogy műszaki képzettségű tagok szerepeljenek. De ennek a kötelezettségnek a törvényjavaslatba való felvételétől kénytelen vagyok elzárkózni azért, mert hiszen éppen a túloldalon ülő képviselő urak hangsúlyozták a vita alkalmával, hogy minden ilyen előírás az autonómia sérelmét jelenti. Ügy, hogy csak a végrehajtási utasításban vagyok hajlandó