Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

32Ô Az országgyűlés képviselőházának 18$. Kérem a miniszter urat, fontolja meg ezt a rendkívül fontos érdeket és szíveskedjék ezt a módosító javaslatot nemcsak Budapest székesfőváros, hanem az összes érdekelt városok érdekében elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) .,,. • -<; Ha szólni senki sem kivan, a vitat bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Petrováez képviselő úr első javaslata arra vonatkozik, hogy a városrendezési költségek fedezésére megállapított értékemelkedési és telekértékadóba beszarnittassek a természetben leadott telek értéke- Ez nem tartozik ide, mert a 24. § tulajdonképpen csak jogalapot kíván teremteni arra vonatkozólag, hogy az autonómiák ilyen telekértékadót vagy telekértékemelkedési adót bevezessenek. Az autonómiák ezen adó kivetése nagysága és behajtási módozatai tekintetében majd szabályrendeletben fognak intézkedni. Kérem, méltóztassék a felvetett gondolatot elsősorban az autonómiáknál érvényre juttatni. Mi a magunk részéről mindenesetre helyesnek tartjuk a gondolatot és a szabályrendelet jóváhagyása alkalmával majd figyelemmel leszünk erre. Ami a képviselő úr második javaslatát illeti, hogy az illetékmentességet adjuk meg az ilyen városszabályozási célra igénybevett területek átruházásánál, ez helyes gondolat és értesülésem szerint a pénzügyminiszter úrban meg is van a hajlandóság arra, hogy a készülő illetéktörvényben — mert ez oda való, nem pedig ide — majd erre is kitérjen és az illetékmentességet is biztosítsa. Az illetékre vonatkozó rendelkezéseket — mint méltóztatik tudni — egy ilyen speciálisan szaktörvénybe nehéz felvenni. Mivel a két beadott módosító indítvány elfogadhatatlan, — legalább is véleményem szerint — méltóztassék a 24. §-t változatlan szövegezésben elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel Esztergályos János képviselő úr nincs jelen és indítványát nem indokolta meg, az a házszabályok értelmében tárgytalanná vált. Ennek következtében a kérdést úgy teszem fel, hogy méltóztatnak-e a 24. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Petrováez Gyula képviselő úr indítványával, ig*en vagy nem? (Igen!) A Ház a 24. §-t eredeti szövegezésében fogadta el. Következik a 25. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa a 25, §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Usetty Béla előadó: T. Ház! A 25. §-hoz indítványaim a következők: Indítványozom, hogy az (1) bekezdés 2. pontjának a) alpontjában a »Budapesten« szó után az »és környékén« (2. § (7) hek.) szövegrész iktattassák közbe. Indítványozom továbbá, hogy a jelenlegi (2) és (3) bekezdések közé a követkéz; új (3)—(5) . bekezdések vétessenek fel: (Olvassa): »(3) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a székesfőváros környékére vonatkozó ügyekben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ülése 1937 február 12-én, pénbeken. törvényhatósági bizottsága által választott kilenc taggal^ kiegészített tanácsban határoz. (4) Az előző bekezdés értelmében alakított tanácsban — szavazati jog nélkül — tanácskozási joga van a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei m. kir. államépítészeti hivatal vezetőjének és az érdekelt megyei város képviselőtestülete által kijelölt megyei városi tisztviselőnek. (5) Az 1870 :X. te. 12. §-ának rendelkezését a (3) bekezdés értelmében választott tagokra is alkalmazni kell.« Végül indítványozom, hogy a szakasz eredeti (3)—(6) íbekezdései folytatólag (6)—(9) új számozást nyerjenek és ihogy az eredeti (6), most (9) bekezdés első és második sorában a »Budapest székesfőváros építésügyi szabályzatához« szavak helyébe a következő szavak iktattassanak: »A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által alkotott építésügyi szabályzathoz«. Ennek a módosító indítványnak indokolása az, hogy mivel a Közmunkatanács hatásköre Budapest környékére is kiterjesztetett, szükséges, hogy az érdekeltek is részt vehessenek abban a munkában, amely a Közmunkatanácsnál folyik. Ezért kellett felvenni a törvényjavaslatba azt, hogy közülük is beválasztanak egyeseket a Közmunkatanácsba. Tisztelettel kérem, méltóztassék indítványaimat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Esztergályos János képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik Pinezioh István képviselő úr. Pinezich István: T. Képviselőház! A szakasz harmadik bekezdése szerint a Közigazgatási Bizottság építésügyi albizottságának tagjai között az államépítészeti hivatal főnöke szerepel, mint műszaki képesítésű szakember. Ezt megértem a megyei törvényhatóságoknál, a városokban azonban nem tartom célszerűnek és helyesnek, ott a városi mérnöki hivatal főnökének kellene szerepelnie, mert hiszen egész életét városrendezéssel tölti el. Az államépítészeti hivatal főnöke rendszerint rövidebb időt szokott a városban tölteni, városi dolgokkal különösen nem is szokott foglalkozni, ebből kifolyólag városrendezési ügyekhez talán nem igenis érthet. Valami módot kellene találni arra, hogy az államépíteszeti hivatal főnöke helyett a városi mérnöki, hivatal főnöke kerüljön be a városokban ebbe az építésügyi albizottságokba. Ha nem méltóztatnék indítványomat elfogadni, akkor arra kérem a miniszter urat, hogy legalább a végrehajtási utasításban történjék errenézve valamilyen intézkedés. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem lehet! A városi mérnök az elsőfokú r hatóság, a polgármester szerve, nem lehet másodfokon a bizottság tagja!) Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik Petrováez Gyula képviselő úr. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Azon a nézeten vagyok, hogy a műszaki minősítésű szakemberek részvétele a közigazgatási bizottság építésügyi albizottságában biztosíttassák. Az a módszer azonban, amelyet mélyen t. képviselőtársam javasolt, teljesen helytelen és hibás volna, mert hiszen így a városi mérnök saját ügyeiben másodfokon is határozna, ami teljesen kizárandó, (Pinezich István: Viszszavonom!) Shvoy igen t. képviselőtársam — akinek