Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-173

22 Az országgyűlés képviselőházának 1 zatni. Most, ha rendelettel szabályozza a miniszter úr azt, hogy a tűzfalba közibiztonsági és egyéb okoikból nem szabad taiblakot vágni, és valaki mégis ezt csinálja, a ibíróság feltétlenül a magánjogi törvénynek a rendelkezései szerint fog ítélni, nem pedig a miniszteri rendelet szerint^ amely nem helyezheti hatályon kívül a magánjogi törvénynek ezeket a szakaszait. Ha rendelettel szabályozzuk azt, ami más szempontból már törvénnyel van szabályozva, akkor itt egy jogbizonytalanság fog előállni. Erre vonatkozólag az előadó úr azt méltóztatott mondani, hogy miután a technika állandóan fejlődik, tehát ezért nem lehet az építési ügyet törvényben szabályozni. Az elektromosság is fejlődött és mégis hoztunk a múltban egy elektromossági törvényt és fejlődnek egyéb dolgok is: a gyógyszerészet fejlődik, hozunk egy gyógyszerészeti törvényt, fejlődik az erdőgazdaság, hozunk egy erdőtörvényt. Minden törvény abban leli magyarázatát és okát}, hogy valami túlfejlődött az eddigi törvényes rendezési állásponton, tehát igenis a technika fejlődésével is lépést tarthat a törvény, mert egy generális rendelkezéshez egy speciális rendelkezést novellával mindig hozzá lehet tenni. így megmarad az anarchia, amely ma van az építkezés terén, nem lesz egyöntetű az építkezés szabályozása, a helyi szabályzatok és az építkezési szabályzatok labirintusán keresztül nem fogja kiismerni magát senki, semmiféle szakértő. Vannak alapelvek, amelyek igenis törvénybe valók, és vannak alapelvek, amelyek speciálisak, amelyek helyi szabályozást igényelnek. Például az építési törvény alapelvei közé tatftozik, hogy a lakások világosságát biztosítsa, hogy a direkt úton való megvilágítást kikösse, hogy a levegőjárást és az átszellőzést biztosítsa, hogy a lakások térfogatának minimumát megkívánja, hogy a legkisehlb szobaméretet és a legkisebb mellékhelyiségméreteket megszabja, hogy a ház nyugalmát megvédje a zavaró üzemekkel szemben, hogy a ház biztonsága szempontjából tűzbiztos és jó szerkezeteket követeljen meg és előírja, hogy melyek azok a szerkezetek. Igenis, törvénybe való, hogy a, ház egészséges alakításánál a pincelakásokat és padláslakásokat a törvény tiltsa el, hogy az oldalszárnyak és hátsóépületek létesítését törvény korlátozza. A telkekre vonatkozólag szükséges az, hogy a telkek beépítésének módját a törvény szabályozza és megállapítsa a beépítési hányadot. Szükséges az, hogy az udvaroknak az arányát az épületekhez és az udvarok minimális méretét, igenis, törvény szabályozza, hogy a kerteknek a minimális méretét, igenis, törvény szabályozza. ^Szükséges, hogy törvény állapítsa meg a házak közötti távolságot, hogy fellazítva legyenek az építkezések, hogy ne építkezhessek egyik a másik hátára, hogy törvény szabályozza a kilátás védelmét és a rálátás védelmét. Szükséges, hogy az utcák jövőbeli kiszélesítése céljára már előre gondoljon a törvény, szükség van arra, hogy a (beépítési sűrűséget is megszabja, szükség van arra, hogy a törvény az épületekben a rendnek és ízlésnek bizonyos normáját állapítsa meg

% Az épületek szilárdságának és biztonságának érdekében szükséges statikai számítási módszereknek megállapítása ugyancsak törvénybe való, az engedélyezési és használati feltételeknek egyöntetű szabályozása törvényhozási feladat. Az építési törvénynek kell megszabnia, hogy hány százalékot szabad beépíteni, hogy hányemeletes épület az a maxi73. ülése 1937 január 26-án, kedden. mum, amelyet egy-egy övezetben létesíteni lehet, hogy az udvar beépítése mikor és hogyan engedtetik meg, hogy milyen aránynak kell lenni az emeletek száma és utca szélessége között. Gondoskodni kell a törvényben olyan intézkedésekről, amelyek az építkezések egészséges kivitelét biztosítják. Az épületek homlokzati és tetőkiképzésének legalább a-z alapelveit biztosítani kell. A kerítési kötelezettséget szintén törvényben kell szabályozni, a párkányés emeletmagasság és tetőképzés arányait és méreteit szintén törvényben kell szabályozni, általában azt, hogy egyes építkezési részek hogyan és miként tartandók fenn a jelenlegi állapotukban. T. Képviselőház! Ezenkívül törvényijén szeretném megállapítani a telkek legkisebb méretét is, amelyre építési engedélyt lehet adni, és ha azt 100 négyszögölben állapítja meg a törvény, akkor legalább van egy norcnji, amelyhez irányulni lehet. Szükséges volna, hogy a törvény megállapítsa a telkek maxjjnális homlokzati méretét, hogy például 10 maternél, vagy 6 méternél kisebbet ne lehessen esinálni. Törvényben kellene megállapítani, hogy ezeknél a minimális méreteknél kisebbre sem telekosztást, sem lakásépítést engedélyezni nem lehet. Olyan helyeken, amelyek falusias szabályozást igényelnek, ezeket a minimális méreteket természetesen fokozni lehgk de kizárni szeretném azt, hogy ezeket a méneteket még csökkenteni lehessen. A minimáljf méreteknek kell megvédeniük a telekuzscrájfcól a telekvásárlókat, a lakásuzsorától a lakhat. E nélkül teljesen ki vannak annak szolgáltatva. Törvényben szabályoznám az ablakterületnek a szoba területéhez való arányát, hogy ne lehessenek kelőképpen meg nem világított helyiségek. EJz közegészségügyi kérdés. Törvényben állapodnám meg a hosszúság és a szélesség arányét, hogy ne lehessen például két méter széh|à és hat méter hosszú, egészségtelen szobákjtt létesíteni a quadratura betartásával. Törvényes szabályozást szeretnék az indirekt világítás és indirekt szellőzés kérdésében is, mert ami ma az indirekt világítás és szellőzés tekintetében folyik, minden józan mértéket túlI halad. Ezek az alapelvek éppúgy érvényesek a vidéken, mint a fővárosban, falun éppúgy, mint városiban. Szeretném, ha kimondaná a törvény, hogy építkezni csak olyan telken lehet, amelyet közforgalmi út határol, és megszüntetné a nyúlványtelkeket és különleges telkeket, amelyeiknek homlokzatuk nincs, amelyek csak szolgalom útján jutnak homlokzathoz. Szeretném, ha előírná a teleikszabályozások során a törvény azt, hogy a telekből mennyinek kell az utcára derékszögben állni, hol kezdődhet r a ferdeirányú beosztás. Törvényben szeretném szabályozni az építés alatti ellenőrzés módszereit és rendszerét; a statikai számítások rendszerénél is legalább egy utalást arra, mennyi az a minimális, illetőleg maximális követelmény, amelyet fee kell tartani ezen a téren. Törvényben, szeretném szabályozni, ki hivatott arra, hogy megállapítsa a terhelés, az igénybevétel normális mértékét, hogy ki tartja nyilván iaz engedélyezett szerkezeteket, és hogyan kell esetleg újabb szerkezeteket engedélyezési eljárás alá vonni. A következő súlyos hiba, amelyet még a törvényjavaslatban látok, az, hogy az építőipari hatáskörök megállapítását is rendeletre