Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-183
ál 8 Az országgyűlés képviselőházának 18, dúlnak különleges szerkezetek, amelyek felülvizsgálatára különleges szakképzettség szükséges, Müller Antal képviselő úr ebbeli módosítását elfogadni nem tudom. A másik javaslata a t. képviselő úrnak az, hogy vétessék fel a törvényjavaslatba az a rendelkezés, hogy az építési munka ipari végzésének szabályairól külön törvényjavaslatot terjesszünk a Ház elé. A képviselő úrnak ezt a javaslatát szintén nem tudom elfogadni azon indokok alapján, amelyeket az általános vitában már volt alkalmam igen bőven kifejteni. Azok az érvek, amelyeket Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam felsorolt, hogy a múltban történtek már kísérletek az építőipari munka törvényi szabályozására, mellettem szólnak. A több mint öt évtized óta folyó tervezgetések dacára nem sikerült ezt a törvényjavaslatot benyújtani, pedig szükséges volt, sürgős volt, és nemcsak az építőipari érdekeltek, de talán egyéb érdekeltek; is sürgették azt. Mondom, megvoltak a tervezetek, mindig eljutottak néhány kérdésben a megegyezéshez s a végén mindig a miniszternek kellett volna dönteni egyes kérdésekben, de eddig a miniszterek — úgy látszik — nem vállalták a felelősséget, hogy olyan részletkérdésekben, amelyekről méltóztatott említést tenni, de amelyek igenis rendkívül súlyos kérdések, döntsenek. Mint mondottam, ez volt az oka annak, hogy ez a törvényjavaslat nem kerülhetett több mint öt évtized óta a Ház elé. Már az általános vitában is mondottam, hogy látom ezeket a nehézségeket és szándékomban is van rendezni a kérdést s azt is megmondottam, milyen alapon. Elsősorban olyan alapon, hogy igyekezzünk az építőipar gyakorlása terén is a magasabb képzettségnek fokozatosan érvényt szerezni; a második elv pedig az, hogy a szerzett jogokat tiszteletben fogjuk tartani. Ha ezt a két alapelvet betartjuk, akkor ez a rendelkezés nem lehet akasztófaszakasz a kisiparosság számára, hanem a suum cuique elvének megfelelően min denkinek megadjuk a megélhetési lehetőséget. Azt mondotta Müller Antal igen t. képviselőtársam, hogy képesek lesznek fél nap alatt Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársammal megegyezni. Amíg csak elvekről van szó, természetes dolog, hogy az urak meg tudnak egyezni, mikor azonban a megegyezést papírra kell tenni és a munkakörök elhatárolása megtörténik precízen, akkor nem fél napot, hanem egy hónapot is hajlandó vagyok koncedálni az uraknak a megegyezésre. Rendkívül megkönynyítené számomra a helyzetet az építőipar gyakorlásának szabályozása terén, ha az ilyen két különböző érdekeket képviselő úr megtudna már egyezni egymással. (Petrovácz Gyula: Jó a tervezet!) És mégsem volt megegyezés és mégsem került a parlament elé. Ne rajtam méltóztassanak tehát reklamálni egy Öt évtizedes mulasztást. Egyébként pedig meggyőződésem szerint úgysem tudtak volna az urak eredményre jutni. Az én megítélésem szerint az én elgondolásom helyesebb és arra irányul, hogy az említett két nagy elv alapján igyekezzünk a munkaterületeken a rendezést végrehajtani legalább is ott, ahol kisebb ellenkezésre találunk, mégpedig igyekezzünk a munkaterületet fokozatosan rendelettel rendezni. Vannak az építőiparnak olyan területei, ahol könnyű a. megegyezés, például a beépítésnél stb., ahol nem kell a szerzett jogokat érinteni és ahol átmeneti nehézség sem lesz. Ezeknél végre fog >. ülése 1937 február 12-én, pénbeken. juk hajtani a rendezést. Ahol azonban a kérdés nagyobb érdekeket érint és ahol a szerzett jogokra figyelemmel kell lennünk, ott egy megfelelő átmeneti idő beiktatásával fogjuk elérni azt, hogy ezeken a munkaterületeken is végrehajtsuk a kívánt rendezést. Éppen ezért nem tudom a képviselő úrnak azt a javaslatát elfogadni, hogy ez a kérdés törvényileg szabályoztassék, mert meggyőződésem az, hogy a cél érdekében a törvényjavaslatban foglalt megoldási mód a megfelelőbb. Müller Antal képviselőtársain másik indítványában azt javasolja, 'hogy az építési munka fő- és alvállalkozója által a munkából folyó an támasztott követelések biztosítására kiadandó közigazgatási természetű rendelkezések irányelvei már e törvényben fektettessenek le. Bátor vagyok rámutatni arra, hogy e tekintetben az indokolás a következőket mondja (olvassa): »A törvényjavaslat az alvállalkozó (kielégítése tekintetében megfelelő gyakorlat kialakításához kíván jogalapot teremteni, amikor felthatalmazza az iparügyi minisztert, hogy a mutatkozó visszásságok kiküszöbölésére alkalmas közigazgatási rendelkezéseket állapítson meg. A kínálkozó módozatok közé tartozik például az alvállalkozásnak az ipartestületnél bejelentése.« Ez világosan azt mutatja, hogy ez csak egy felmerült gondolat a tekintetben, hogy mik lesznek azok a közigazgatási természetű rendszabályok, amelyekkel igyekezni fogunk az alvállalkozók követelését biztosítani, a nélkül azonban, hogy az állampolgároknak elvegyük azt a jogát, hogy, ha valaki nem akar ötven alvállalkozóval tárgyalni egy házépítés tekintetében, akkor azt megtehesse egy generálvállalkozó útján. Meg kell itt jegyeznem, hogy maguk az érdekeltek sincsenek tisztában azzal, thogy a közigazgatási rendszabályok tekintetében milyen határokig lehet elmenni. En mindenesetre helyesnek tartom ezt a rendelkezést, azt biszem, a képviselő úr is, és ez az első lépés lesz abboz, ihogy azt a rendkívüli viszszásságot, amely az alvállalkozói követelésekterén előfordul, legalább is mérsékeljük és amennyire lehet, kiküszöböljük. Azt' a gondolatot, ihogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban a fővállalkozó követelését biztosítsuk az építtetővel szemben, azt hiszem, a t. képviselő úrnak nem méltóztatott indítvány formájában előterjeszteni, mert ez egyáltalában nem tartozik a törvényjavaslat keretébe. Petrovácz képviselő úr egy módosítást terjesztett elő, amely szerint a tervpályázatra nézve, írjuk elő, hogy az milyen szabályzat alapján történjék. Azt biszem, magától értetődik, hogy tervpályázatot csark a tervpályázati szabályzat alapján lehet tartani. Ilyen szabályzat már van is. Êz a szabályzat azonban bizonyos módosításra szorul és ezt munkába is vettük. A felhatalmazás már is megvan f arra, hogy a tervpályázati szabályzatot az egész országra szóló érvénnyel kiadhassuk. Még egy indítvány van, mégpedig Esztergályos képviselő úr indítványa, amely arra vonatkozik, hogy a szerzett jogok sérelime nélkül valósítsuk meg az építőipari munkakörök szétválasztását, rendezését. Ügy az általános vita végén tartott beszédemben, mint most is kifejezésre juttattam, bogy természetesen ez a szempont irányadó szempont lesz a munkakörök rendezésénél. Éppen ezért az indítvány « elvetését javasolom.