Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-183
Az országgyűlés képviselőházának 183. Amit ennél a városrendezési, illetőleg építésügyi törvénynél legjobban sérelmezünk, ez az, bogy a miniszter úrnak felhatalmazást ad a 23. § arra, bogy majd rendeletekkel szabályozza az egész építésügyet. Mi a miniszter úr eddig tett intézkedéseivel szemben mindig bizalommal voltunk, és ez a bizalom feljogosít bennünket arra a reményre, bogy most a miniszter úr — amint ezt kijelentette a Házban — a szerzett jogokat nem fogja érinteni és az iparosság érdekeit szem előtt fogja tartani és ezt a kiadandó miniszteri rendeletben biztosítani is fogja. De nekem, mint törvényhozónak, semmi garanciám sincs arra, hogy ha a miniszter úr elmegy a helyéről, — végeredményben a miniszterek sem örökéletűek — jön majd egy utóda, aki azt mondja, hogy: én ezt a rendeletet megváltoztatom. Nekem pedig, mint törvényhozónak, ebbe beleszólnom módomban nem lesz. ^Vagyis ez azt jelenti, hogy a törvényhozók elől elkonfiskáltatik ez a fontos kérdés. Minthogy ez engem aggállyal tölt el, tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy még fontolja meg az utolsó percben és fogadja el az én módosításaimat. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Ennél a szakasznál az építőipari munka gyakorlásáról szóló rendelkezés a legsérelmesebb. Amint az előbb az építésügyről igazoltam, hogy az építésügyről készültek törvényjavaslatok, itt a kezem között van két törvényjavaslat, amely az építőipari munkák szabályozásáról szól. Az egyik a Bud képviselő úr által miniszter korában beterjesztett 58.203/933. számú törvényjavaslat, amely az építőipar gyakorlását törvényben kívánta szabályozni. A másiknak pedig az az érdekessége, hogy éppen húsz esztendeje annak, hogy én az akkor benyújtott ilyen építőipari törvénytervezethez a megfelelő módosításokat összeállítottam egy testület nevében és annakidején egy ankéten előterjesztettem. Ez a kérdés tehát igenis az én közéleti praxisomban már húsz esztendőre tekinthet vissza. Mélyen t. Képviselőház ! Tudom, hogy nem lehet a miniszter urat meggyőzni arról, hogy ennek a kérdésnek szabályozása csak törvényben van helyesen megoldva. Önmagának okoz a miniszter úr nagy nehézségieket azáltal, hogy egészen bizonyos, hogy azok az elégedetlenségek, amelyek egy törvénnyel szemben feltétlenül elhallgatnak, egy miniszteri rendelettel szemben nem hallgatnak él, hanem állandóan revíziót fognak követelni. Amennyiben ez a szakasz keresztülmegy, a miniszter úr el lehet készülve arra, hogy minden építőipari grémium a magsa sérelmeit meg fogja találni az ő rendeletében és azok megváltoztatására mindent meg fog tenni, amit csak meg lehet tenni. Köztem éá Müller Antal igten t. képviselőtársam között abszolúte nincs ebben a kérdésben semmi differencia sem. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) En is azt vallom, hogy az építőipar gyakorlása elsősorban az építőiparosok joga és én is azt vallom, hogy a szellemi munkavégzés az építőipari kérdésekkel kapcsolatosan az építészek, illetve mérnökök jogköréhez tartozik. En is azt vallom, hogy ahol a magasabbrendű KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. ülése 1937 február lé-én, pénteken. 31? építkezés olyanfokú szellemi munkát kíván meg!, r amelyhez a szakképzettséget mem lehet másképpen, mint főiskolai végzettséggel megszerezni, meg kell kívánni, hogy főiskolai végzettségű építész működjék közre, ellenben egyebütt mindenütt az építőiparosnak legyen módja az építést végrehajtani. Az az állítás, hogy a két érdekeltség egymással nem tud megegyezni, szerintem nem helytálló, mert hiszen a Bud-féle javaslat tárgyalásánál a differencia a kettő között két pontra redukálódott, s ebben a két pontban kellett volna a miniszter úrnak határozattal döntenie, és így a törvény már létrejöhetett volna. Mélyen t. Képviselőház! Ezteket az. aggodalmakat a plénum előtt itt osak azért juttattam kifejezésre, nehogy az érdekelt építészmérnökök ési (mérnökök, valamint az érdekelt építőiparosok között valami különbséget lehessen konstruálni abban a tekintetben, hogy valamelyik fél nem kívánta ennek a kérdésnek törvényes szabályozását. Az általános vitáiban bátor voltam ismertetni különféle testületek véleményét, amelyekben ugyanez a vélemény van megállapítva. Ebben a felhatalmazásban ismét egy többletet szeretnék a miniszter úrnak biztosítani, azt tudniillik, hogy jogában legyen a miniszter úrnak tervpályázati szabályzatot is kiadni. Az 1. bekezdés a) pontja ugyanis azt mondja, hogy a miniszter úr határozza meg, hogy hol kell egy építkezésnél tervpályázatot tartani. Azt szeretném, ha belekerülne a törvényszövegbe, hogy milyen formák között kell a tervpályázatot tartani, vagyis a tervpályázat kiadására adjunk a miniszter úrnak felhatalmazást ebben a törvényben. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Van!) Ez az összes kérésem ehhez a •szakaszhoz, miután tudom; hogy magán a szakasz érdemén semmiféle változtatás nem történik. Elnök: Szólásra következik Esztergályos János képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése tehát töröltetik. Következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Képviselőház! A 23. § 1. bekezdésének a) pontjában szeretnék egy stiláris módosítást keresztülvinni, mégpedig azt, hogy a »tervpályázatot tartani« kifejezés helyett oda a »tervpályázatot kiírni« kifejezés kerüljön. Ez felelne meg. Azonkívül szeretném, ha igen t. miniszter űr arra vonatkozólag kijelentést tenne, — ami nem annyira az építészeknek, hanem az építtetőknek érdeke — hogy a város modern és szép kialakítását csak hozzáértő tervező művészek végezhetik. Én azt szeretném, ha százezer pengőn felüli középületeknél mindenütt tervpályázat volna kiírandó. Szeretném továbbá a miniszter úr elvi kijelentését hallani arra nézve is, hogy minden emeletes ház építésénél tervező építész legyen alkalmazandó. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Senki sincs feljegyezve ! Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter urat illeti a szó. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! A 23. §-hoz Müller Antal képviselő úr terjesztett elő egy indítványt, amelynek értelmében ki szeretné kapcsolni a különleges szakértő alkalmazását. Miután az építkezésekkel kapcsolatban igen gyakran előfor46