Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183, Kamara beadványa is ezt kéri. Köszönettel veszem tudomásul ezt a módosítást. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ua szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-« a 20. §-t eredeti szöve­gében elfogadni, szemben az előadó úr módo­sító indítványával. (Nem!) A Ház a 20. §-t az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 21. §-t.) Elnök: Szólásra következik Pinezich Ist­ván képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröl­tetik. Szólásra következik Vázsonyi János kép­viselő úr. Vázsonyi János: A 21. §-hoz nem kívánok szólni. Elnök: A képviselő úr nem kíván szólni. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadott­nak jelentem ki. Következik a 22. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 22. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Usetty Béla előadó: T. Ház! A 22. § 3. be­kezdéséhez indítványozom, hogy a 4. sorban a »Budapesten« szó után az »és környékén« sza­vak szúrassanak be; továbbá, hogy e bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg iktassék (olvassa): »A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az építésügyi szabályzatot az illető város polgármesterének, illetőleg község kép­viselőtestületének meghallgatása után álla­pítja meg.« Ennek indokolása az, hogy az előző sza­kaszokba is a Közmunkatanács hatáskörének Budapest környékére való kiterjesztése, — a má­sodik mondat pedig azért vált szükségessé, mert a Közmunkatanács az építésügyi szabály­zatot a város polgármesterének, községben pe­dig nem a bírónak, vagy esetleg a jegyzőnek, hanem a képviselőtestületnek a meghallgatá­sával tartozzék megalkotni. Kérem ennek az indítványomnak az elfogadását. Elnök: r Szólásra következik Müller Antal képviselő úr. Müller Antal: T. Ház! A 22. § 1. bekezdé­sének a) pontjához beadott módosításomat visszavonom, mivel közben meggyőződtem a szöveg helyességéről. A 22, § 1. bekezdésének c) pontjához a kö­vetkező módosítást javaslom (olvassa): »Házi­lagos építkezés csak a falusi lakosságnak en­gedhető meg akkor, ha a tulajdonos, család­tagjai és esetleges szomszédai sajátkezűleg végzik az építkezést, de szakiparos ellenőrzése ilyen házilagos építkezésnél is kötelező, ötezer lélekszámot meghaladó községekben építkezést csak arra jogosított szakiparos végezhet.« Amikor a törvényjavaslatot benyújtó mi­niszter úrnak köszönhetjük, hogy az ipar terén bizonyos rendezettség állott elő bizonyos ipar­ágaknak képesítéshez való kötése folytán, amit az egész országban hálásan köszönnek az ipa^ rosok, hogy nagy lépéssel vitte előre a rendet az ipart gyakorlók között, akkor nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy olyan fontos kérdést, mint a házépítés kérdését, továbbra is. teljesen azokra bízzuk, akik egyáltalában nem értenek hozzá, holott a legkisebb és legszeré­nyebb kézműiparcikkek előállításához képesí­tés szükséges. ülése 1937 február 12-én, pénteken, íilíj Én a szociális szempontokat igenis figye­lembe veszem és belátom, hogy nagyon szegény falusi kisembernek nem telik arra, hogy házá­nak építését szakemberre bízza, de éppen az ő és családja egészségügyének védelmében kell, hogy ilyen esetben is szakiparoshoz forduljon, aki tanácsaival útba igazítja, hogy házát mi­ként építse fel, de szakiparos ellenőrzése alatt. A másik módosításom a nagyobb helysé­gekben történő építkezésekre vonatkozik. Ezt a kérdést felvetettem már a bizottságban is s akkor a miniszter úr azt mondotta, hogy na­gyon nehéz határt vonni abban a tekintetben, hogy milyen nagy lélekszámú helységekben való építkezéseknél vezessük be azt a kötele­zettséget, hogy a házépítkezéseket csak szak­iparossal lehet végeztetni. Nekem mégis kife­jezésre kell juttatnom a szakiparosság érde­keit egyrészt a házépítkezések jövőben való rendesebb volta érdekében, másrészt pedig azért, hogy a városrendezéssel kapcsolatosan rendesebb építkezések történjenek. Ezért tisz­telettel kérem a miniszter urat, hogy erre vo­natkozó módosításomat vegye figyelembe. Ugyancsak javasolnám a 2. bekezdés c) pontjánál, hogy (olvassa): »az építkezések el­lenőrzésére az önkormányzati testületek gya­korló építőmestereket és kőmívesmestereket is alkalmazhatnak«. A javaslat műszaki közegek­ről szól. Attól félek, hogy itt is teljesen kikap­csolják majd az általam említetteket és csak a mérnök fog szerepelni. Az én módosításom egy bizonyos áthidalás lenne. Ma ugyanis úgy ál­lunk, hogy például közvetlenül Pest környé­kén, Hidegkuton, ahol száz és száz házat épí­tenek, amint erről meggyőződtem, az építkezé­seket a községi elöljáróság egyik tagja ellen­őrzi, aki nem is szákiparos. Nagyon helyes a | törvényjavaslatnak az az intenciója, hogy mű­szaki közegek ellenőrzését vezeti be, de kérem, hogy az ellenőrző közegek közé vétessenek fel az építőmesterek és kőmívesmesterek is. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyaő: Pinezich István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat­kozása töröltetik. Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! Ennél a szakasz­nál, amely felhatalmazást ad a miniszter úr­nak arra, hogy az építésügyet rendeletileg szabályozza ... (Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter: Az a következő szakaszban van!) Az az építőipari munka végzéséről szól. Itt az építésügyi törvényről van szó, amelynek főbb rendelkezéseit ebbe a törvénybe kívántam fel­vétetni. Bud János igen t. képviselő úr az általá­nos vita során azt a véleményét fejezte ki, hogy ezt a felhatalmazást meg kell adni, "mert az építésügy törvényben nem szabályozható. A miniszter úr az általános vita bezárása után mondott beszédében szintén ennek az el­járásnak a helyességét hangoztatta; még tré­fásan meg is jegyezte, hogy én talán az abla­kok méreteit is szeretném a törvénybe be­iktatni. A magam igazolására és Bud János kép* viselőtársammal szemben bátor vagyok itt be­mutatni három ilyen törvényjavaslatterveze­tet, amelyeket az előző kereskedelemügyi mi­niszter urak készítettek. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Azok nem jöttek létre!) Ezek közül az első a városok és községek ren­dezéséről és az építészeti rendészetről szóló törvényjavaslat. Itt van azután az a javaslat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom