Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183, Kamara beadványa is ezt kéri. Köszönettel veszem tudomásul ezt a módosítást. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ua szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-« a 20. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával. (Nem!) A Ház a 20. §-t az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 21. §-t.) Elnök: Szólásra következik Pinezich István képviselő úr. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: A 21. §-hoz nem kívánok szólni. Elnök: A képviselő úr nem kíván szólni. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 22. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Usetty Béla előadó: T. Ház! A 22. § 3. bekezdéséhez indítványozom, hogy a 4. sorban a »Budapesten« szó után az »és környékén« szavak szúrassanak be; továbbá, hogy e bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg iktassék (olvassa): »A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az építésügyi szabályzatot az illető város polgármesterének, illetőleg község képviselőtestületének meghallgatása után állapítja meg.« Ennek indokolása az, hogy az előző szakaszokba is a Közmunkatanács hatáskörének Budapest környékére való kiterjesztése, — a második mondat pedig azért vált szükségessé, mert a Közmunkatanács az építésügyi szabályzatot a város polgármesterének, községben pedig nem a bírónak, vagy esetleg a jegyzőnek, hanem a képviselőtestületnek a meghallgatásával tartozzék megalkotni. Kérem ennek az indítványomnak az elfogadását. Elnök: r Szólásra következik Müller Antal képviselő úr. Müller Antal: T. Ház! A 22. § 1. bekezdésének a) pontjához beadott módosításomat visszavonom, mivel közben meggyőződtem a szöveg helyességéről. A 22, § 1. bekezdésének c) pontjához a következő módosítást javaslom (olvassa): »Házilagos építkezés csak a falusi lakosságnak engedhető meg akkor, ha a tulajdonos, családtagjai és esetleges szomszédai sajátkezűleg végzik az építkezést, de szakiparos ellenőrzése ilyen házilagos építkezésnél is kötelező, ötezer lélekszámot meghaladó községekben építkezést csak arra jogosított szakiparos végezhet.« Amikor a törvényjavaslatot benyújtó miniszter úrnak köszönhetjük, hogy az ipar terén bizonyos rendezettség állott elő bizonyos iparágaknak képesítéshez való kötése folytán, amit az egész országban hálásan köszönnek az ipa^ rosok, hogy nagy lépéssel vitte előre a rendet az ipart gyakorlók között, akkor nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy olyan fontos kérdést, mint a házépítés kérdését, továbbra is. teljesen azokra bízzuk, akik egyáltalában nem értenek hozzá, holott a legkisebb és legszerényebb kézműiparcikkek előállításához képesítés szükséges. ülése 1937 február 12-én, pénteken, íilíj Én a szociális szempontokat igenis figyelembe veszem és belátom, hogy nagyon szegény falusi kisembernek nem telik arra, hogy házának építését szakemberre bízza, de éppen az ő és családja egészségügyének védelmében kell, hogy ilyen esetben is szakiparoshoz forduljon, aki tanácsaival útba igazítja, hogy házát miként építse fel, de szakiparos ellenőrzése alatt. A másik módosításom a nagyobb helységekben történő építkezésekre vonatkozik. Ezt a kérdést felvetettem már a bizottságban is s akkor a miniszter úr azt mondotta, hogy nagyon nehéz határt vonni abban a tekintetben, hogy milyen nagy lélekszámú helységekben való építkezéseknél vezessük be azt a kötelezettséget, hogy a házépítkezéseket csak szakiparossal lehet végeztetni. Nekem mégis kifejezésre kell juttatnom a szakiparosság érdekeit egyrészt a házépítkezések jövőben való rendesebb volta érdekében, másrészt pedig azért, hogy a városrendezéssel kapcsolatosan rendesebb építkezések történjenek. Ezért tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy erre vonatkozó módosításomat vegye figyelembe. Ugyancsak javasolnám a 2. bekezdés c) pontjánál, hogy (olvassa): »az építkezések ellenőrzésére az önkormányzati testületek gyakorló építőmestereket és kőmívesmestereket is alkalmazhatnak«. A javaslat műszaki közegekről szól. Attól félek, hogy itt is teljesen kikapcsolják majd az általam említetteket és csak a mérnök fog szerepelni. Az én módosításom egy bizonyos áthidalás lenne. Ma ugyanis úgy állunk, hogy például közvetlenül Pest környékén, Hidegkuton, ahol száz és száz házat építenek, amint erről meggyőződtem, az építkezéseket a községi elöljáróság egyik tagja ellenőrzi, aki nem is szákiparos. Nagyon helyes a | törvényjavaslatnak az az intenciója, hogy műszaki közegek ellenőrzését vezeti be, de kérem, hogy az ellenőrző közegek közé vétessenek fel az építőmesterek és kőmívesmesterek is. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyaő: Pinezich István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! Ennél a szakasznál, amely felhatalmazást ad a miniszter úrnak arra, hogy az építésügyet rendeletileg szabályozza ... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az a következő szakaszban van!) Az az építőipari munka végzéséről szól. Itt az építésügyi törvényről van szó, amelynek főbb rendelkezéseit ebbe a törvénybe kívántam felvétetni. Bud János igen t. képviselő úr az általános vita során azt a véleményét fejezte ki, hogy ezt a felhatalmazást meg kell adni, "mert az építésügy törvényben nem szabályozható. A miniszter úr az általános vita bezárása után mondott beszédében szintén ennek az eljárásnak a helyességét hangoztatta; még tréfásan meg is jegyezte, hogy én talán az ablakok méreteit is szeretném a törvénybe beiktatni. A magam igazolására és Bud János kép* viselőtársammal szemben bátor vagyok itt bemutatni három ilyen törvényjavaslattervezetet, amelyeket az előző kereskedelemügyi miniszter urak készítettek. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Azok nem jöttek létre!) Ezek közül az első a városok és községek rendezéséről és az építészeti rendészetről szóló törvényjavaslat. Itt van azután az a javaslat,