Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-183
312 Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1937 február 12-én, pénteken. ványát, de legyen szabad ezt még más szempontokkal is megindokolnom. Szeretném, ha a miniszter úr megnyugtató kijelentést tenne arra nézve, hogy a városrendezési javaslat elfogadása után a városrendezés tényleg bekövetkezik. Eddig tudnillik az volt a helyzet, hogy városrendezési tervek készültek és ezek alapján a főváros bizonyos területein nem lehetett építkezni. Később a terveket megváltoztatták, ele ez 20 év múlva történt és megint nem lehetett építkezni. Ez az Erzsébet-sugarút tervére vonatkozik, amelyről ma mint Madáchsugárútról van szó. Csak egyetlenegy esetre akarok utalni. A Dob-utcában például már 1910-ben készítettek terveket. Az építtetni szándékozóknak a Bob- és Vörösmarty-utcák sarkán való építkezés iránt beadott kérelmeit annakidején a tervezett sugárút miatt elutasították. 1922-ben újra megkísérelték, újra elutasították. 1926-ban végre kiderült, hogy a sugárút egyáltalában nem abban az irányban fog vezetni. így tehát egy olyan elgondolás miatt, amelyből semmi sem lett, az egész városrész még mindig éppen olyan rendezetlen, mint 26 esztendővel ezelőtt volt. Az építőipari szakma rengeteg kárt szenvedett, kárt szenvedett maga a város a rendezetlenség folytán, végezetül pedig az államkincstár is kárt szenvedett, mert hiszen az új építkezések folytán újabb adóalanyokat nyert volna és ezáltal újabb bevételekre tett volna szert. Ebből a szempontból szeretném, ha jövőre nézve ilyesmi elő nem fordulhatna és ezt értettem a városrendezés rendezése alatt, amire nézve a miniszter úr elvi jelentőségű kijelentését kérem. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház: Petrovácz Gyula képviselő úr indítványát, hogy az építési engedély megadása előtt a hatóság bekövetelhesse a terveket, természetesnek tartom, úgyhogy a tör- "\ vény javaslatnak általa kívánt ilyen értelmű kiegészítését elfogadom. Másik indítványa tulajdonképpen helyes gondolatot vet fel, hogy időbelileg korlátozzuk a hatósági engedély nélkül és az építési szabályrendeletek: ellenére létesített régi épületekkel szemben hozandó rendelkezéseket. Az ő indítványa azonban nem egészen fejezi ki azt a gondolatot, amelyet szeretnék megvalósítani, úgyhogy Ember Sándor képviselő úr indítványát, amely lényegében ugyanezt a kérdést szabályozza, megfelelőbbnek tartván, ezt vagyok bátor a képviselőháznak elfogadásra ajánlani. Müller Antal képviselő úr felvetette azt a gondolatot, hogy azokat a városrészeket, amelyeken a városrendezési terv elkészítéséig építési engedélyt nem lehet kiadni, meg kell jelölni és ezt a kijelölést hozzáférhető helyen közhírré kell tenni. Az indítványt lényegében helyesnek tartom, azt hiszem, azonban nem itt volna a helye a kérdés rendezésének. Minthogy ezeknek a városrészeknek kijelölése az autonómia vagy a város feladata, talán helyesebb lesz, ha az építésrendészet rendelettel (megállapítandó részletes szabályainak keretében fogunk intézkedni arról, hogy ez a kijelölés és közhírrététel minden esetben megtörténjék, amivel tulajdonképpen Vázsonyi képviselőtársam kívánságát is honoráltam. Végeredményben tehát ebben a rendeletben fogok rendelkezni úgy, hogy a városok jelöljék meg és tegyék közhírré azokat a városrészeket, amelyeken a városrendezési terv elkészítéséig építési engedélyt nem adnak ki. Az építtető közönség tehát előbb tájékozódhatik, hogy hol kaphat és hol nem kaphat építési engedélyt. Kérem a mélyen t. Képviselőházat, hogy a 19. j-t az előadó úr, Ember Sándor képviselő úr és Petrovácz Gyula képviselő úrnak a második bekezdéshez fűzött módosításával méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szavazás egyszerűbbé tétele végett a szakaszt bekezdésenként fogom szavazás alá bocsátani. Az első bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrovácz képviselő úr módosító indítványával 1 ? (Nem!) A Ház tehát a 2. bekezdést Petrovácz Gyula képviselő úr módosító indítványával fogadja el. A 3. bekezidés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e a 4. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr törlési indítványával? (Nem!) A Ház a 4. bekezdést az előadó úr törlési indítványával fogadja el. Az 5. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. A bekezdés végére Müller Antal képviselő úr pótlásként új szöveg felvételét javasolja. (Müller Antal: Visszavonom!) Kérdem, méltóztatnak-e a képviselő úr indítványát elfogadni? {Felkiáltások: Nem! Visszavonta!) A Ház a képviselő úr indítványát elvetette. Kérdem, méltóztatnak-e a 6. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrovácz Gyula és Ember Sándor képviselő urak módosító indítványával? (Nem!) Kérdem, méltóztatnak-e a 6. bekezdést Petrovácz Gyula módosító indítványával elfogadni, szemben Ember Sándor képviselő úr módosító indítványával? (Nem!) A Ház a 6. bekezdést Ember Sándor képviselő úr módosításával fogadja el. A 7. és a 8. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 20. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 20. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Usetty Béla előadó: T. Ház! A 20. §-hoz indítványozom, hogy a 6. bekezdés 2. mondata — »Ez a felelősség... áll fenn« — elhagyassék. Ennek indokolása az, hogy a 6. bekezdés első mondatában említett felelősség büntetőjogi felelősséget jelent. Az építési szabály megszegésével elkövetett kihágásért az eljárás hat hónap alatt indítható meg és a kiszabott büntetés egy év alatt évül el, amint ez a kihágásí rendelkezésekben vam A bizottságnak a második mondat beiktatásával nem lehetett az a célja, hogy az említett elévülési időt a kihágásra vonatkozólag három évre meghosszabbítsa, bűncselekimény esetében viszont van törvényes rendelkezés a büntetőtöryénykönyv- • ben. Ezért kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Ház! A 20. §-hoz ugyanazt akartam indítványozni, amit az előadó úr indítványozott. A Budapesti Ügyvédi
