Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-173
Az országgyűlés képviselőházának 173, ülése 1937 3ammr 26-án, kedden. 21 ter, és mindhárman ugyanannak a pártnak a Jelvényét-viselik hivataloskodásuk közben is (Úgy van! Ügy van! balfelől.), én nem vagyok nyugodt abban a tekintetben, hogy ezek a rendelkezések nem lesznek-e hatalmi eszközök bizonyos célok szolgálatában. Csak egy pár mondatot olvasók fel. Azt mondja a 12. § első bekezdéséhek c) pontja, hogy (olvassa): »A város részére kisajátítható az olyan telek, amely általában à városkép elonyösebb alakításához szükséges.« A d) pont pedig azt mondja, hogy kisajátítható az olyan telek, (olvassa): »amely közmű üzemi telepe, illetőleg hálózata, vagy közcélú épület vagy berendezés létesítéséhez, illetőleg bővítéséhez szükséges.« Hol vagyok én biztosítva, hogy annak a főszolgabírónak nem jut eszébe az, hogy X. Y. háza helyén akarja a községi bikaistállót mint közcélú épületet létesíteni és èzzél \ már kisajátítási jogot ükap arra a helyre. ' A 13. § (2) bekezdése szerint (olvassa): »Az építésügyi hatóság csupán díszítésre szolgáló torony vagy más ilyen épületrész lebontását a városkép előnyösebb alakítása céljából kisajátítási eljárás nélkül is elrendelheti. A lebontásért kártérítés nem jár.« El tudom képzelni, hogy a főszolgabíró egy helyen azt mondja: No, megállj, leszedetem a tornyot a házadról, — amire megvan neki a joga, anélkül, hogy ebbe bárki beleszólhatna. Azután azt mondja a 13. § (3) bekezdése, hogy ki lehet sajátítani _ egy ipartelepet, ha nagy kiterjedésénél, zajos, bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes üzeménél fogva, vagy egyéb okból a később jóváhagyott városrendezési terv végrehajtását lényegesen akadályozza. Tehát: »vagy egyéb okból!« »Egyéb okból«.— ez olyan tág fogalom, amelyet úgy lehet csavarni, ahogy akarnak. A 7. § (1) bekezdése azt mondja, hogy telekhatárrendezésnek van helye akkor, ha egy vagy több telket alakja miatt nem lehet a szabályoknak megfelelően beépíteni. De nincs a törvényben szabályozva az, melyek azok a telekalakok, amelyek szabályosak. En tudom, hogy Magyarországon ezzel is vissza lehet élni. A 8. § első bekezdése szerint telekátalákításnak van helye (olvassa): »Ha a város beépítésre kijelölt részén valamely telekcsoport az egyes telkek fekvése, alakja vagy kis terjedelme miatt a szabályoknak megfelelő beépítésre nem alkalmas.« A telkek »kis terjedelme« szintén olyan labilis fogalmazás, amelynél a miniszter úr egészen mást gondol és a végrehajtó közigazgatási szervek talán szintén mást gondolnak. Azt mondja továbbá a javaslat, hogy a közérdek súlyosabb veszélyeztetése esetén a hatóság lebontathat épületet. Szerintem lehetséges az is, hogy valaki, kimondja, hogy,, az épület állaga, a közérdeket súlyosan veszélyezteti, és azért azt leibon ta tja. ; ;'•."": Azt hiszem, hogy a 19. § (7) bekezdése is igen labilis. Ez a bekezdés azt mondja, hogy (olvassa): »Ha valamely épület állapota a városképét rontja...« Ennek megítélése szintén a közigazgatósági hatóság kezében van. Azt mondja továbbá ez a törvényjavaslat, hogy (olvassa): »Ha az épület olyan áthatást gyakorol, amely a közönségesnek tartott mértéket meghaladja.« (Dinnyés Lajos: Ki szövegezte!) Ez benne van a régi kisajátítási törvényben'is. Ott is labilis. Teljesen labilisnak tartom ezt, mért ki állapítja meg-' ait. hogy mi a közönséges mérték? (Züj t — glnök csenget.) Én azt tartom, ;.hogy választások előtt a hideg terror kórszakában és választások után a megtorlások korszakában ezeknek a szakaszoknak lehetnék jelentőségei, (Zaj. — Elnök csenget.) ; ] Most annál inkább aggódom ezeknek à labilis fogalmazású szakaszoknak a törvényjavaslatban való bennmaradásán, mert 'a törvényjavaslat szakértők alkalmazásának kötelezettségét seholsem mondja ki. Egy szakaszban kimondja fakultatíve, hogy »szakértőt is alkalmazhat«, a hites mérnöki intézményekről is azt mondja ; hogy »ezek szolgálatát igénybe veheti«,, de egyébként sem a szabályozási tervhez,- sen^ a telekosztási ügykörhöz, sem a határkiigazításhoz, sem ä telekátalakításhoz, sem az építési engedélyhez, sem a kötelező lebontáshoz vagy tatarozáshoz szakértő 'alkalmazása kötélezőleg a törvényjavaslatban sehol sincs előírva. Milyen más például a francia törvény. A francia törvény kimondja, hogy a szabályozási tervek ' felülvizsgálatára minden departementban egy városépítési bizottság alakítandó, amelynek tagjai az illetékes szakértők és négy polgármester: a belügyminisztériumban égy felső városépítési bizottság alakítandó, amelynek még tiégy városépítési szakértő tagja is van, és a terveket és szabályzatokat először a szakértők vizsgálják át. azután közszemlére teszik ki és csak azután foglalkozik velük a köz^ igazgatási hatóság. (Helyeslés balfelől.) " ' . En nem tudtam a bizottságban keresztülvinni azt, hogy legalább a másodfokon bíráskodó szervben legyenek benne szakértő tagok. Még ezt is perhorreszkálja a miniszter úr. Én telhát aggódom a miatt, hogy ha a, közigazgatási emberét szakértő alkalmazásának minden kötelezettségé nélkül döntenek ilyen nehéz (kérdésekben,, ez "az emberi gyengeségnél fogva, visszaélésekre fog vezetni. (Zaj a baloldalon. ^~ Elnökesenget) \ . ' •-'•'--'• , f T. J^épyiselőház!: Ez, a politikai aggályom fennáll még annal fogva is, mert a javaslát teljesen kerüli a nyilvánosságot, sehoj sincs megmondva, hogy valamit nyilvánosság elé, közszemlére ki kell tenni, én pedig fontosnak és szükségesnek tartom, hogy új szabályozási terveket, új szabályozási tervek módosítását legalább egy hónapra közszemlére tegyenek ki azért, hogy mindenki tudomást szerezhessen arról, hogy ani terveztetik az ő telkével szemben. Ma elvileg lehetséges a törvény alapján az, hogy egy új szabályozási vonalat keresztülvezetnek valakinek a telkén, a nélkül, hogy -az illető arról tudomást szerezne, és ha ez a szabályozási terv jóváhagyást nyer és az illetőnek egy közgyűlési tag" sem mondotta meg, vágy a közgyűlés tagjai nem nézték meg a kifüggesztett terveket, az illető csak aíkkor veheti észre magát, amikor a telekkönyvtől megkapja v a végzést, hogy kisajátítás jogcímén már átírták a telkét. . 7 '?'"! T. Képviselőház ! A törvényjavaslat egyik hibája az, hogy egészen elejti az építési törvény javaslatának előterjesztését, holott éveken át számos törvénytervezet készült a miniszter úr elődei részéről, akik ezeket az építési ügyeket mind törvényben kívánták szabályozni,\égység-es elveket akartak megállapítani. Én állítom azt, hogy ez nemcsak lehet, hanem szükséges is, mert ma a magánjogi törvény szakaszai érvényben vannak, és — hogy egy példát mondjak — ha valaki a tűzfalán« egy ablakot nyit a szomszéd felé, a magánjogi törvény rendelke. zései szerint erre joga van, csak a szomszédnak M joga van ez elé- az ablak elé egy falat hu-
