Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-183
Az országgyűlés képviselőházának 183, Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Az előkertek kérdésében nem egészen úgy áll a helyzet, amint a miniszter úr azt előadtaSehol a világon nem mondták ki azt, amikor zártsorú előkertes építkezést létesítettek. hogy az előkertet abból a célból létesítették, hogy később az úttesthez csatolják. A telektulajdonosok ezzel soha nem számolhattak sem a Retek-utcában, sem a Rottenbiller-utcában. mert tudtommal Budapesten csak ebben a két utcában van engedélyezve zártsorú és egyben előkertes építés. Sem a retekutcai, sem a Rottenbiller-utcai telektulajdonosok nem számítottak arra, hogy ezeket az előkerteket le fogják kapcsolni. Helyesnek és szükségesnek tartom azt, hogy ott, ahol a forgalom annyira megnövekszik, hogy szükséges az előkerteket az úttesthez csatolni, ott ezeknek az előkerteknek a kisajátítása végrehajtassák. Én azonban a kisajátítást teljes kártalanítással tartom végrehajtandónak, mert hogy utólag magyarázzák be, hogy az előkerteket csak azért engedélyezték, hogy később az úttesthez csatoltassanak, ezt akceptálni nem tudom. Igenis, van mód arra, hogy •• az utakat ki tudjuk szélesíteni ott is, ahol előkertek vannak, hiszen nehezebb az utat ott kiszélesíteni, ahol előkertek nincsenek, ez logikus dolog. T)e van a dolognak egy másik része is. Az út kiszélesítése nemcsak ott probléma, ahol előkért és zártsorú építkezés van, hanem a szabadonálió, villaszerű építkezésnél is. A Thököly-úton például ma már olyan nagy a forgalom, hogy az út mai szélessége mellett azt nem lehet rendben lebonyolítani, pedig a Thököly-úton nem a zártsorú és előkertes építkezés van előírva, hanem szabadonálló villaszerű építkezés. A Thököly-utat most ki kell szélesíteni, a kiszélesítés céljaira pedig csak az előkerteket lehet igénybevenni, vagy csak az egyik oldalon vagy mind a két oldalon. Ennek következtében rendelkezésnek kellene lenni a törvényjavaslatban, amely meghatározná, hogy ilyen esetben milyen eljárás történjék, mert most a törvényjavaslatban csak a zártsorú építkezésről van rendelkezés, már pedig ezenkívül különösen a budai hegyvidéken, ahol most az autóforgalom megkönnyítése szempontjából rendkívül fontos volna az utak kiszélesítése. szintén szükség lesz az előkertek igénybevételére. Ezek megint nem zártsorú építkezések, hanem szabadon álló villaépítkezések, ezekről is kell tehát valami formában gondoskodnunk, hogy^ itt miképpen történjék. Igaz, hogy a kérdés részben meg van oldva azáltal, hogy a miniszter úr elfogadta a 8. $-nál előterjesztett azt a módosításomat, hogy az utaknak nemcsak építésére, hanem bővítésére szükséges területeket is ki lehet sajátítani, ez benne van most már a törvényben, ennek következtében van rá mód, hogy ezt végre lehessen hajtani, szerintem azonban a törvény világosságául az szolgálna, ha ezek a rendelkezések kifejezetten meglennének itt, ennél a szakasznál, amely az előkertről beszél. Ezek azok a részek, amelyeknél a kisajátított területért kártalanítás nem jár. Egy út létesítése vagy szabályozása céljaira kisajátított területért és az előkertekért nem jár kártalanítás. Én nemcsak az előkertekre céloztam akkor, amikor a hitelezők érdekeit előtérbe állítva, azt mondottam, hogy ezentúl a hitelezők nem fogják az egész telekértéket számításba venni, hanem annak csak kétharmadát, mert sohasem tudják, hogy út ülése 1937 február 12-én, pénteken. 307 céljaira nem fogják-e a telek egyharmadát ellenszolgáltatás nélkül igénybevenni és hogy a telekkönyvi érdekeltek nem jönnek-e abba a helyzetbe, hogy az általuk nyújtott hitel alapj-i kétharmadrészére csökken le. Ez előfordulhat minden ilyen esetben, amikor kártalanítás nélkül vehetnek igénybe területeket. Ebben a szakaszban van egy bekezdés, a 3. bekezdés, amely egy speciális esetre vonatkozik és nem egy általános esetre. Azt mondja ez a bekezdés (olvassa): »Ha az 1. bekezdésben megjelölt célra valamely telekből szélesebb részt kell igénybevenni, mint a szembenlevő telekből, a város köteles a különbözet felét az 1. bekezdés rendelkezésére tekintet nélkül v kártalanításként megfizetni.« Egy út kisajátításával kapcsolatban csak akkor lehet erről a speciális esetről beszélni, ha két szomszédos telekről van szó, akkor lehet erről beszélni, ha két szomszédos telket körülbelül párhuzamosan metsz ez az út és ezeknél a telkeknél az egyikhez közelebb van az új tengely, mint a másikhoz, tehát nem egyformán viselik az út kisajátításának a terhét. Az általános eset azonban az, hogy az -út és a határ nem párhuzamos egymással. Az általános eset az, hogy az út nem két telket, hanem három-négy-öt telket is érint. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy az egyik telekből kevesebbet kell igénybevenni út céljaira, mint a másikból s ekkor, akitől kevesebbet vesznek el, azt kártalanítani tartozik a másik. En tehát csak a szomszédos telkeket tudnám a magam részéről itt érinteni és az én módosításom éppen arra szolgál, hogy azt az egy szót, hogy: »szomszédos« méltóztassék ebbe a szakaszba felvenni, mert akkor annak általános értelme van és akkor a speciális esetből általános leset válik olyan telkeknél, amelyek nem közvetlenül szomszédosak. Ezek nem kártalaníthatják egymást a kisajátított területért, ha közbeékelődik egy harmadik telek, amelyet egészen kisajátítottak, figyelmen kívül maradna, ellenben a kevesebb kisajátítást szenvedő a több kisajátítást szenvedettet kártalanítani tartoznék. Csak az értelem helyreállítását szolgálja tehát az én módosításom, amelynek elfogadását kérem. Elnök: Szólásra következik 1 ? Veres Zoltán jegyző: Pinezich István. Elnök: Pinezich István képviselő urat illeti a szó! Pinezich István: T. Képviselőház! A szakasz 4. bekezdéséhez előterjesztett indítványomat visszavonom, az 5. bekezdésnél tett indítványomat azonban fenntartom. Az 5. bekezdés szerint ugyanis az^ út létesítésére vagy szabályozására kisajátított telken levő épületért és alkotórészeiért feltétlenül kártalanítás jár. Nézetem szerint azonban megeshet, hogy a telek egyharmadrészénél kisebb kisajátított terület egészen csekély is lehet, úgyhogy végeredményben a telek értéke a rendezés folytán jelentékenyen emelkedik. A teleknek ezt az értékemelkedését tehát az épületért járó kártalanítási összegből le kellene vonni, mert indokolatlan gazdagodást jelentene a telektulajdonos számára, ha a teleknek az értékemelkedését az épületért járó kártalanítási összegből le nem vonnók. Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a kiegészítő i n dit vány ómat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A
