Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183, Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Az előkertek kérdésében nem egészen úgy áll a helyzet, amint a miniszter úr azt előadta­Sehol a világon nem mondták ki azt, amikor zártsorú előkertes építkezést létesítettek. hogy az előkertet abból a célból létesítették, hogy később az úttesthez csatolják. A telek­tulajdonosok ezzel soha nem számolhattak sem a Retek-utcában, sem a Rottenbiller-utcában. mert tudtommal Budapesten csak ebben a két utcában van engedélyezve zártsorú és egyben előkertes építés. Sem a retekutcai, sem a Rottenbiller-utcai telektulajdonosok nem szá­mítottak arra, hogy ezeket az előkerteket le fogják kapcsolni. Helyesnek és szükségesnek tartom azt, hogy ott, ahol a forgalom annyira megnövek­szik, hogy szükséges az előkerteket az úttest­hez csatolni, ott ezeknek az előkerteknek a ki­sajátítása végrehajtassák. Én azonban a kisa­játítást teljes kártalanítással tartom végre­hajtandónak, mert hogy utólag magyarázzák be, hogy az előkerteket csak azért engedélyez­ték, hogy később az úttesthez csatoltassanak, ezt akceptálni nem tudom. Igenis, van mód arra, hogy •• az utakat ki tudjuk szélesíteni ott is, ahol előkertek vannak, hiszen nehezebb az utat ott kiszélesíteni, ahol előkertek nincse­nek, ez logikus dolog. T)e van a dolognak egy másik része is. Az út kiszélesítése nemcsak ott probléma, ahol előkért és zártsorú építkezés van, hanem a szabadonálió, villaszerű építkezésnél is. A Thököly-úton például ma már olyan nagy a forgalom, hogy az út mai szélessége mellett azt nem lehet rendben lebonyolítani, pedig a Thököly-úton nem a zártsorú és előkertes épít­kezés van előírva, hanem szabadonálló villa­szerű építkezés. A Thököly-utat most ki kell szélesíteni, a kiszélesítés céljaira pedig csak az előkerteket lehet igénybevenni, vagy csak az egyik olda­lon vagy mind a két oldalon. Ennek következ­tében rendelkezésnek kellene lenni a törvény­javaslatban, amely meghatározná, hogy ilyen esetben milyen eljárás történjék, mert most a törvényjavaslatban csak a zártsorú építkezés­ről van rendelkezés, már pedig ezenkívül kü­lönösen a budai hegyvidéken, ahol most az autóforgalom megkönnyítése szempontjából rendkívül fontos volna az utak kiszélesítése. szintén szükség lesz az előkertek igénybevéte­lére. Ezek megint nem zártsorú építkezések, hanem szabadon álló villaépítkezések, ezekről is kell tehát valami formában gondoskodnunk, hogy^ itt miképpen történjék. Igaz, hogy a kérdés részben meg van oldva azáltal, hogy a miniszter úr elfogadta a 8. $-nál előterjesztett azt a módosításomat, hogy az utaknak nem­csak építésére, hanem bővítésére szükséges te­rületeket is ki lehet sajátítani, ez benne van most már a törvényben, ennek következtében van rá mód, hogy ezt végre lehessen hajtani, szerintem azonban a törvény világosságául az szolgálna, ha ezek a rendelkezések kifejezetten meglennének itt, ennél a szakasznál, amely az előkertről beszél. Ezek azok a részek, amelyek­nél a kisajátított területért kártalanítás nem jár. Egy út létesítése vagy szabályozása cél­jaira kisajátított területért és az előkertekért nem jár kártalanítás. Én nemcsak az előker­tekre céloztam akkor, amikor a hitelezők érde­keit előtérbe állítva, azt mondottam, hogy ezentúl a hitelezők nem fogják az egész telek­értéket számításba venni, hanem annak csak kétharmadát, mert sohasem tudják, hogy út ülése 1937 február 12-én, pénteken. 307 céljaira nem fogják-e a telek egyharmadát el­lenszolgáltatás nélkül igénybevenni és hogy a telekkönyvi érdekeltek nem jönnek-e abba a helyzetbe, hogy az általuk nyújtott hitel alap­j-i kétharmadrészére csökken le. Ez előfordul­hat minden ilyen esetben, amikor kártalanítás nélkül vehetnek igénybe területeket. Ebben a szakaszban van egy bekezdés, a 3. bekezdés, amely egy speciális esetre vonat­kozik és nem egy általános esetre. Azt mondja ez a bekezdés (olvassa): »Ha az 1. bekezdésben megjelölt célra valamely telekből szélesebb részt kell igénybevenni, mint a szembenlevő telekből, a város köteles a különbözet felét az 1. bekezdés rendelkezésére tekintet nélkül v kár­talanításként megfizetni.« Egy út kisajátításá­val kapcsolatban csak akkor lehet erről a spe­ciális esetről beszélni, ha két szomszédos telek­ről van szó, akkor lehet erről beszélni, ha két szomszédos telket körülbelül párhuzamosan metsz ez az út és ezeknél a telkeknél az egyik­hez közelebb van az új tengely, mint a másik­hoz, tehát nem egyformán viselik az út kisajá­tításának a terhét. Az általános eset azonban az, hogy az -út és a határ nem párhuzamos egy­mással. Az általános eset az, hogy az út nem két telket, hanem három-négy-öt telket is érint. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy az egyik telekből kevesebbet kell igénybevenni út céljaira, mint a másikból s ekkor, akitől kevesebbet vesznek el, azt kártalanítani tarto­zik a másik. En tehát csak a szomszédos telkeket tud­nám a magam részéről itt érinteni és az én módosításom éppen arra szolgál, hogy azt az egy szót, hogy: »szomszédos« méltóztassék ebbe a szakaszba felvenni, mert akkor annak általános értelme van és akkor a speciális esetből általános leset válik olyan telkeknél, amelyek nem közvetlenül szomszédosak. Ezek nem kártalaníthatják egymást a kisajátított területért, ha közbeékelődik egy harmadik telek, amelyet egészen kisajátítottak, figyel­men kívül maradna, ellenben a kevesebb kisa­játítást szenvedő a több kisajátítást szenve­dettet kártalanítani tartoznék. Csak az értelem helyreállítását szolgálja tehát az én módosításom, amelynek elfogadá­sát kérem. Elnök: Szólásra következik 1 ? Veres Zoltán jegyző: Pinezich István. Elnök: Pinezich István képviselő urat illeti a szó! Pinezich István: T. Képviselőház! A sza­kasz 4. bekezdéséhez előterjesztett indítványo­mat visszavonom, az 5. bekezdésnél tett indít­ványomat azonban fenntartom. Az 5. bekezdés szerint ugyanis az^ út léte­sítésére vagy szabályozására kisajátított tel­ken levő épületért és alkotórészeiért feltétle­nül kártalanítás jár. Nézetem szerint azonban megeshet, hogy a telek egyharmadrészénél ki­sebb kisajátított terület egészen csekély is lehet, úgyhogy végeredményben a telek értéke a rendezés folytán jelentékenyen emelkedik. A teleknek ezt az értékemelkedését tehát az épületért járó kártalanítási összegből le kel­lene vonni, mert indokolatlan gazdagodást je­lentene a telektulajdonos számára, ha a telek­nek az értékemelkedését az épületért járó kár­talanítási összegből le nem vonnók. Ezért tisz­telettel kérem, méltóztassék ezt a kiegészítő i n dit vány ómat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A

Next

/
Oldalképek
Tartalom