Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-182
Az országgyűlés képviselőházának 182. tuladonosok meghallgatása után határozzon. Azt hiszem, ez méltányos és mégis csak kell annyi joguknak lennie az érdekelteknek, amikor az ő telkükről, az ő .tulajdonukról van szó, hogy meghallgassák Őket. Tisztelettel kérem ennek az indítványnak elfogadását. Elnök: Szólásra kÖvetkezik! Veres Zoltán jegyző: Vázsonyi János. Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Kíván ínég valaki szólni? (Nemi!) Ha szólni senki isem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! r Először talán Pinezich képviselő úr indítványára válaszolok. A gondolatot helyesnek tartom, a végrehajtási utasításba fel fogjuk venni a megfelelő rendelkezést. Petrovácz képviselő úr felszólalásával kapcsolatban elsősorban mély sajnálkozásomnak kell kifejezést adnom azért, hogy Petrovácz képviselő úr is, aki pedig szemmelláthatólag alaposan tanulmányozta ezt a törvényjavaslatot, egy olyan kifejezésmódot használt, amely véleményem szerint a törvényjavaslat intencióihoz és rendeltetéséhez nem illik. (Petrovácz Gyula: Szójáték!) Csúnya szójáték volt, méltóztassék tudomásulvennL Éppen egy olyan érvvel támasztotta alá Petrovácz kép vi selő úr ezt a csúnya szójátékot, mely érvről neki tudomással kell bírnia, hogy nem így van a törvényjavaslatban. Azt mondotta a képviselő úr, hogy a házak értékelését figyelmen kívül kell hagyni a telekátalakításnál és ezért ez a törvényjavaslat olyan lex »Add ide«. A képviselő úr lapozza egy lappal tovább ezt a törvényjavaslatot és akkor a 9. § (4) bekezdésében el fogja olvasni a következőt (olvassa): »A teleknek az a része, amelyen épület van, csak a korábbi tulajdonos beleegyezésével juttatható másnak« és a (7) bekezdésben^ elolvashatja azt, hogy (olvassa): »Ha a telek átalakítás folytán valamely épület új tulajdonosnak^ jut, ez az épület korábbi tulajdonosát r kártalanítani köteles. Ha a telekátalakítás miatt valamely épületet le kell bontani, az épület tulajdonosát az érdekeltek kérelmére elrendelt telekátalakítás esetén a kérelmezők, kérelem nélkül elrendelt telekátalakítás esetén pedig a város köteles kártalanítani«. (Za,j a középen.) Egy telek át alakítású ál feltétlenül a telekértéket kell alapul venni, de ez a megjegyzés olyan színben tünteti, fel a törvényjavaslatot, mintha azt az épületet mindennemű kártalanítás nélkül vennénk el, holott ez nem áll, mert ha a képviselő úr a következő szakaszt elolvasta volna, vagy hivatkozott volna rá, akkor nem követhette volna el ezt a szellemes szójátékot. (Petrovácz Gyula: Higyje el, hogy elolvastam.) Mégegyszer a leghatározottabban tiltakozom az ilyen szellemes szójáték: ellen, mert ez a törvényjavaslat nem visel magán semmiféle bolsevizáló szellemet, ahogyan az igen t. képviselő úr politikai okokból szerette volna a törvényhozás előtt azt beállítani. A képviselő úr indítványára még bátor vagyok megjegyezni azt, hogy az Adickes-féle eljárás tulajdonképpen Magyarországról származik, mert Szeged város árvízkatasztrófája után a telekkommasszálás, telekszabályozás és telekrendezés ilyen elvek alapján először Magyarországon történt. Ami pedig azt a kijelentést illeti, hogy egy ilyen telekátalakítást labilis premisszák után ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. 295 fogunk megindítani, erre azt felelem, hogy Petrovácz képviselő úr, az autonómia nagy védője, méltóztatik tudni, hogy az ilyen telekátalakítási eljárásokat, ha .a kérelmezők túlnyomó töblbsége megvan, .abban az esetben is törvényhatósági városokban a törvényhatósági | bizottság, megyei városokban pedig a képvij selőtestület határozza^ el, tehát nem labilis premisszák alapján történik egy ilyen telekátalakítási eljárás megindítáisa. Abban az esetben tehát, ha az autonómia határozta el a telekátalakítást, természetesen meg kiell állapítani a telekhatárrendezés alá kerülő területnek a kiterjedését is. ' leiekátalakítási eljárás például Óbuda rendezésénél jönne szóba, mert egyébként a telekfelosztásnál a határrendezés az irányadó, a telekátalakításnál pedig elképzelhetetlen az a helyzet, hogy ha van például 25 rossz telek, vannak szabálytalan alakú és beépítésre alkalmatlan telkek és annak közepében vagy egyik szélében van egy szabályos alakú telek, akkor azt vonjuk ki. Mondom, ez elképzelhetetlen, mert telekkommasszálásnál esetleg, ha utakat vezetnek, megváltozik a telek olyan értelemben, hogy amely telek a régi útviszonyok mellett még szabályos telek volt, az az új viszonyok mellett már szabálytalan vagy beépítésre alkalmatlan lehet, azt hiszem tehát, hogy egy ilyen telket kiválasztani és kivenni a szabályozás és az átalakítás hatálya alól, teljesen lehetetlen, mert a telekkommasszálásnál határok vannak megadva és azok felett minden telken az eljárás tekintetében disponálni kell tudni. Az utolsó mondat tehát nem felesleges. Készséggel elfogadom azonban a képviselő iírnak azt a javaslatát, hogy amennyiben a képviselőtestületi, vagy törvényhatósági határozat után változnék meg a területátalakítás területi hatálya, abban az esetben újból a képviselőtestület vagy a törvényhatósági bizottság foglaljon állást e tekintetben. Ami a szakértő igénybevételét illeti, e tekintetben a törvényjavaslat világosan rendelkezik, hogy minden esetben, amikor a hatóság azt szükségesnek látja, szakértőket vehet igénybe. Ez az összes peres eljárásoknál is így van, mert ha a bíróság valamely eljárásban tisztán lát, akkor esetleg nem kell szakértőt igénybe vennie, de ha nem lát tisztán, akkor meg van mondva- hogy milyen esetben és milyen módon kell szakértő igénybevételéhez folyamodni. Ami Petraviácz képviselő úrnaík további indítványait illeti, hogy mennyi ideig köteles a tulajdonos a. telkén elhelyezett pont jelzéseket változatlanul meghagyni, errenézve már mondtam, hogy nemcsak pont^ elhelyezésekre van szükség egy ilyen felmérési műveletnél, hanem esetleg szerszámok otthagyására is. Ezt az indítványt tehát nem lehet elfogadni. Végül Petrovácz képviselő úr azt kívánta, hogy amennyiben a telekátalakítási eljárás nem vezetne sikerre, vagy megszüntettetnék, akkor a háztulajdonosnak az esetleg meg nem adott építési engedélyekért a bíróság kártalanítást adjon. Én ezt nem tudom elfogadni azért, mert a telekátalakítási eljárás elsősorban a tulajdonosoknak az érdeke, a. _ tulajdonos érdekében és állásfoglalása alapján történik annak megindítása és ha valamilyen előre nem látott okból kiderül, hogy egy elháríthatatlan akadály miatt nem lehet azt végrehajtani, akkor a hatóság majd az ilyen kérdésben állást fog foglalni, megszünteti azt az eljárást és a régi, eredeti helyzet áll újra elő s az eredeti helyzetalapján fogják az építési 43*
