Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

290 Az országgyűlés képviselőházának 182 szegény csenevész jegenyefát ültetnek, jelezve, | hogy ott út van és azután, amikor haza akar j menni a jámbor telekparcellavásárló szegény j ember esős idő alkalmával, térdigérő sárban j ér haza, mert nincs rendes út. A legkevesebb j tehát, amit ennél a javaslatnál megkívánna- | tunk, hogy először vízvezetéket létesítsenek az j ilyen parcellázásokon, másodszor pedig rendes, \ ember által járható utak legyenek. Éppen J ezért tisztelettel kérem, méltóztassék indítva- j nyomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloddá- j Ion.) j Elnök: Szólásra következik? ; Rakovszky Tibor jegyző: Pinezich István! ; Pinezich István: T. Ház! Tekintettel az | előadó úr módosító indítványára, a 3. bekez- ! déshez beterjesztett indítványomat vissza- | vonom. Fenntartom azonban az 1. bekezdéshez ; beadott indítványomat, mégpedig azért, mert , lehetséges az, hogy a telekfelosztáskor a fel- I osztandó telkeken megépítendő középületekhez nem elégséges az az Via rész, amelyet a tulajdonosnak kártalanítás ellenében át kell engednie. Kérdem, mi lesz akkor, ha erre az Vis részre a szükséges középületet nem lehet felépíteni? Minthogy kártalanítás mellett történik az ingatlan elvétele, szerintem a tulajdonos nem károsul akkor sem, hogyha a középülethez szükséges egész területet igénybe vesszük. Legfeljebb még az az intézkedés volna megteendő, hogy abban az esetben, ha a fennmaradó terület már hasznavehetetlen, illetőleg a tulajdonos már nem tudja felhasználni, az egész telket kell középület céljaira igénybe venni. Indítványom tehát azt célozza, hogy a középület céljára felosztáskor a szükséges teljes telket lehessen igénybe venni. Kérem indítványomat annál is inkább elfogadni, mert hiszen ezzel a rendelkezéssel a tulajdonos abszolúte nem károsodik. Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Teljesen igaza van Esztergályos t. képviselőtársamnak abban, hogy ebben a szakaszban a telek- ; parcellázásoknál folytatott visszaélések ellen kellene gátat emelni. Tökéletesen igaza van és a magam tapasztalataival szintén alátámasztom, hogy az ú. n. közműves telkek parcellázásainál mennyi visszaélés történik és hogy a szegény kisembereket hogyan forgatják ki vagyonukból azáltal, hogy bizonyos, a parcellázási engedélyben kikötött feltételek teljesítését nem a parcellázási vállalat, hanem a szegény kisemberek kénytelenek magukra vállalni. Engem megnyugtat ennek a szakasznak az a rendelkezése, hogy a felosztásra szánt telek tulajdonosa tartozik a. közműveket az ő telkére is kivezetni, csak egy nem nyugtat meg, az t. i., hogy nincs megmondva, hogy mikor, a parcellázási engedély kiadása előtt, vagy az után. Ha a parcellázási engedély kiadása előtt köteleznők arra, hogy azokat a telkeket, amelyeket parcellázni akar, közművekkel lássa el, akkor ez a szakasz megnyugtatna, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon) mert ki volna zárva, hogy a jövőben ilyen, kisembereket vagyonukból kiforgató parcellázások történjenek. Egészen bizonyos, hogy kevesebb parcellázás történnék, hogy a parcellázóknak kevesebb hasznuk maradna, de az is bizonyos, hogy a kisembereknek viszont sokkal kevesebb gondjuk és a városoknak sokkal kevesebb költségük ' ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. maradna. Az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a telkeket közművekkel a szükséges mértékben kötelesek ellátni és hogy közműveket kötelesek kivezetni, nem fejezi ki azt a kötelezettséget, hogy addig nem adhatnak el egyetlen parcellát sem, amíg ennek a kötelezettségnek eleget nem tettek, (Esztergályos János: Ugy van! Helyes!) vagy hogy ezek a parcellák addig a telekkönyvben nem választhatók szét, nem oszthatók fel, nem jegyezhetők le, amíg ez meg nem történik. A főváros, különösen a régebbi időben, amikor még a viszonyok talán jobbak voltak, kötötte magát ehhez a feltételhez és azok a parcellázások, amelyek az Erzsébet királyné-út vidéken, még tíárczy polgármester alatt történtek, a Káldy-utca, a Czobor-utca parcellázásai mind úgy történtek, hogy teljesen megépítették az utakat, a hidakat, az áteresztőket, a vízvezetéket, a csatornákat, a gáz- és villanyvezetékeket és a közvilágítási lámpákat is felállították, mielőtt egyetlen parcellát kiosztottak. Ez igen helyes és jó rendelkezés volt. Ebiből azután később engedett a főváros is. Nagy örömmel üdvözölném, ha a miniszter úr ebben a szakaszban megvédené a parcellavásárlókat attól, hogy ne utólag ébredjenek arra, hogy ezzel a parcellavásárlással még olyan közüzemi kötelezettséget is vállaltak, amelyről a fürge szavú ügynökök elfelejtették őket tájékoztatni. Igen gyakran előfordul, hogy amikor lekötötte az üzletet, megadta a foglalót, azután nézi meg a telekikönyvet és akkor veszi észre, hogy 'bizonyos telekkönyvi korlátozások vannak ezekre a parcellákra rávezetve, bizonyos csatorna-, vagy útépítési járulékok, mint kötelezettségek vannak rávezetve és miután már akkor nem léphet vissza, kénytelen olyan terhet is vállalni, amelyek vállalására nem gondolt. (Esztergályos János: Amit később esetleg nem bír el és elvész a pénze!) Ezt a célt szolgálja ez a módosításom, amelyet beterjesztettem, amely tisztára csak azt mondja, hogy imég a felosztás tényleges foganatosítása előtt tartozik a parcellázó a közműveket megépíteni és a telekhez kivezetni. Azt hiszem, hogy az", aki a kisemberek érdekét, sorsát lelkén viseli, aki azt a sok kisembert, aki saját otthonra vágyik, hozzá szeretné juttatni ahhoz, hogy gond és veszély nélkül, eddig .megtakarított pénzösszegének veszélyeztetése nélkül vásárolhasson úgynevezett közműves telket, az ennek a módosításomnak helyességét belátja és a javaslatiba való felvételét nem fogja elutasítani. A másik, amit bátor vagyok a szakasszal kapcsolatban hangoztatni, az, hogy a felosztásra szánt telkeknek út céljaira felhasznált részéért nem jár kártalanítás. Vitatni lehet azt, hogy ez a rendelkezés helyes-e, vagy nem. A parcellázóikkal szemben feltétlenül helyesnek tartom, de aiemcsak közvetlenül út céljaira, hanem a vonalak szabályozásának céljaira is, mert hiszen a telekparcellázással kapcsolatban nemcsak utakat adnak le, hanem rendeznek 'bizonyos határvonalakat, amelyek rendezetlenek voltak és ezáltal leesnek apró »kis terjedékek, amelyeket szintén be szoktak számítani abba a 30%-ba, amelyet útépítés céljaira kell adni. Lehetséges, hogy ilyen parcellázásnál az útra, igénybe vett terület mindössze 23 százalékát teszi ki az egésznek, ellenben az ilyen terjedékekre eső terület még mindig négy-öt