Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. százalékot tesz ki. Sokkal helyesebb volna, ha nemcsak az út céljára, hanem a szabályozási vonal létesítésének céljára szükséges területrészeknek ilyen módon való átengedése is biztosítva lenne és így lehetséges lenne, hogy azokat a telkeket szabályozzuk és rendezzük, vagyis ha a parcellázásokkal kapcsolatosan felmerülő szabályozási és rendezési kérdések is megoldást nyernének ebben a szakaszban. Az a módosításom, amelyet a bizottságban a miniszter úr nem fogadott el és amelyet, azt hiszem, itt sem fog elfogadni, ezt a célt szolgálja« hogy tehát a felosztásra szánt teleknek út vagy szabályozás céljára felhasznált részéért egyharmadáig ne adassék kártérítés. Azt hiszem, hogy ezzel nagyon sok helyen ki lehetne húzni a dolognak a méregfogát és a szabályozás végehajtása könnyebb lenne. Nem tettem^ ugyan rá indítványt, de módosítását kérném annak a rendelkezésnek, hogy az igénybevétel elrendelésének jogerőre emelkedésekor

r kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül ez a terület azonnal közterületté válik és a telekkönyvi bejegyzést akár a városok, akár a telekkönyvi érdekeltek megkérdezése nélkül foganatosítani lehet. Ezt én jogérzékemmel összeegyeztetni nem tudom. Hogy a telekkönyvi érdekelt ne tudjon arról, hogy lejegyzik egyharmadát annak a teleknek, amelynek egészére ő adott ^bizonyos kölcsönöket, az lehetetlen. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: ö kéri a parcellázást!) A telekkönyvi érdekelt nem kéri, csak a telekkönyvi tulajdonos kéri. A telekkönyvi érdekelt csak azután tudja meg, amikor le van jegyezve, hogy az ő fedezete kétharmad részére redukálódik. Az, hogy ez igénybe vehető, helyes és ha a miniszter úr azt mondja, hogy a szabá- I lyozás végrehajtását nem akarja meggátolni, I hanem amely pillanatban àz jogerőre emelke- I dik a telek igénybe vehető: eddig a pontig I teljesen követni tudom a miniszter urat. De azt, hogy a telek a kisajátítási eljárás mellőzése nélkül bejegyezhető legyen az érdekeltek meghallgatása nélkül és ezáltal egyes érdekeltek károsodhassanak, jogérzékemmel nem tudom összegyeztetni és éppen ezért ezt a i szakaszt nem tudom elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Dinnyés Lajos! ; Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése-töröltetik. Szólásra következik 1 Rakovszky Tibor jegyző: Vázsionyi János! | Vázsonyi János: Az 5. § 4. bekezdését már i aiz általános vitában szóvátettem és 'akkor a ' miniszter úr azt mondotta, hogy tévedek kriti- J kantban. {Bornemisza Géza iparügyi miniszter: , Most is!) Méltóztassék megengedni, hogy az 5. j § 4. (bekezdésének, azt ia részét, ímelyet kritizál- | tam, felalvasisain, Ihogy kiderüljön az, hogy j nem tévedek ebben a kritikámban. Azt mondja ez a bekezdés (olvassa): »A ' felosztásra szánt teleknek út céljára felhasznált azért a 'részéért, amely a telek egyharmadát nem haladja meg, valamint az említett célra felhasznált területen lévő épületért és egyéb alkotórészért kártalanítás nem jár. A. tulajdo- j nos az ilyen épületet és egyéb alkotórészt le- ! (bonthatja és elviheti«. Ezt tetteim kritika tár- , gyáva. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Általánosítani méltóztatott, az volt a baj!) Csak azt tettem kritika tárgyává, hogy ennek kapósán imályen esetek adódhatnak elő és hogy , előadódhat olyan [méltánytalanság is, hogy j valaki például 6000 pengő értékű telikén épít { egy 50.000 pengő értékű villát, <háironi méterre ülése 1937 február íl-én, csütörtökön. 291 a; jelenlegi úttól, amikotr pedig az út kiszélesítését ^rendelik el, akkor nem kap eemimi kártalanítást. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az más eset, képviselő úr!'Tessék csak megnézni! Itt van a tévedés! Itt parcellázásiról van szó!) Ezt mondja a bekezdés. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Egészen más ! Tévedni méltóztatik!) Most, olvastam fel a Ibekezdést. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Majd mindjárt felolvasom!) Ez a bekezdés, amelyet mind-' olvastam, azt mondja, hogy a telek egyharmad, részéért nem jár kártalanítás, osiak laz épületet és az egyéb alkotórészeket viheti el a tulajdonos. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez a parcellázásira vonatkozik, de nem az útkiszéiesítésire!) A teleknek út céljára felhasE,nált azéirt a részéért, 'amely a tellek egyharmadát nem halad ja meg, nem jár kártalanítás. Ezt mondja a bekezdés, az 5. § 4. bekezdése. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Majd iniind j árt válaszolok ! ) Erre szeretnék megnyugtatást kapni. Azért hoztam fel ismételten 'ezt a kérdést itt a részletes vitánál, hogy a miniszter úr tökéletesen megvilágítsa. Elnök: Kíván még valaki szólni'! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezáróan. A imiiniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Kép viselőiház! Méltózltaissék megengedni, hogy rögtön Vázsonyi képviselő úr felszólalására válaszoljak. A képviselő úr teljesen félreértette a törvény javaslat rendelkezését. Ez a rendelkezés, kifejezetten és kizárólag a parcellázásokra vonatkozik és már az általános vita befejezésénél hangsúlyoztam, hogy neon tudom elképzelni— csak egy kis jogérzékkel is — azt, hogyan Lehessen a közületnek áldozatot hozni eigy olyan házért, amelyet a parceMázómak le kell bontatnia azért, hogy területét parcellázhassa. Arról van itt sízó, Ihogy ha valaki a saját "területét parcelláztatja és nem tudja a parcellázási tervet úgy elkészíteni, hogy a rajta lévő ház változatlanul átmenthető legyen, ezért a közületnek áldozatot ne kelljen hoznia. (Vázsonyi János: A kisajátításira neim vonatkozik!) Ne méltóztassék másról beszélni. Az út céljaira történő kisajátításról egy másik szakasz, a 15. § rendelkezik, amely megmondja, hogy a kisajátított területen az út céljaira mit lehet kisajátítani kártalanítás nélkül. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Majd meg fogom keresni és be fogom bizonyítani a képviselő úrnak, hogy az út céljaira történő kisajátítás esetén áldozatul eső épületekért teljes kártalanítás jár, tehát ne méltóztassék mégegyszer összetéveszteni a parcellázás utáni kártalanítást az út céljaira történő kisajátítással. Ott csak a szabadonálló teleknek díjtalan igénybevétele van bizonyos esetekben biztosítva jogerős városrendezési terv alapján; minden egyéb esetben, még ilyen esetben is, az épületért teljes kártalanítás jár. Ez volt az a fogalomzavar, amelyre rámutattam, s amely, sajnos, most is fennáll. Erre nézve a pontos szöveget be fqgom mutatni a képviselő úrnak. Az 5. §-hoz az előadó úr tett indítványt; kérem, méltóztassék azt elfoadni. Ez a módosítás tulajdonképpen csak azt célozza, hogy ahol a városnak van közüzeme, ott ne a parcellázó vezesse ki saját hatáskörében, saját munkájával az egyes közüzemeket, hanem a közüzemi hatóság építhesse meg a, szükséges üzemet és a költséggel terhelhesse tnèg á párcellázót,