Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 18Ê. A következő bekezdések eggyel magasabb sorszámot kapnak. Javaslom végül, hogy a szakasz (4), ezután (5) bekezdésének utolsó két sorában »a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel« szavak helyébe: »az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel« szavak vétessenek fel. Ennek indoka az, hogy [méltóztatott már az előző két szakaszban is a »belügyminiszter« szót az »iparügyi miniszter« szavakkal felcseréLni, egyébként pedig csak a csioportosítás történik helyesebb formáiban, mint ahogyan volt az eredeti szövegben Azért kérelmi, méltóztassék módosító inidtványoanat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következük Petrovácz Gyula képviselő úr! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Visszatérve az előző szakaszra, nagy öröimmel állapítom meg, hogy a miniszter úr annak ellenére, hogy nem fogadta el a (módosításomat, aat mégis elfogadta. Tudniillik, hogyaz általános szabályozási tervben történő változások tehát nem tartoznak miniszteri jóváhagyási alá, méltóztatott elfogadni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ne méltóztassék félirielmlagyarázni! Itt olyan terv változtatásiról van szó, amely a részletes rendezési terv hatálya alá tartozóik!) A részletes terv r módosítása tehát nem tartozik (miniszteri jóváhagyás alá, ainnak ellenéire, hogy az az általános szabályozási terven keresiztüLvezetendő. Lesz tehát jóváhagyott általános városrendezési terv, amelyen keresztül lesznek vezetve a jóvá nemi hagyott részletes módosítások. Ezzel a (miniszter úr lemondott arról a jogról, hogy a részleteket módosíthassa. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ha ezt így méltóztatik felfogni, rendben vám!) Köszönöm, én teljesen megértettem, hogy eszerint lesz a kérdés! a gyakorlatban megoldva. A 3. §-nál vannak azok az aggályok, amelyeket főként a miniszter úrnak adott nagy felhatalmazások tekintetében az általános vitában többen kifejtettünk. Ebben vannak azok a rendelkezések, amelyek a yárosszabályozási terv elkészítésében az autonómiák közegein felül a miniszter úrnak túlzott jogokat 'biztosítanak. Nem tudom most követni azt a szöveget, amer lyet az előadó úr terjesztett elő, imert — sajnos — az nekünk semilyen formáiban nem áll rendelíkezésünikre, úgy értettem azonban, hogy egyes pontokat felcserélt és lami azelőtt a) pont volt, az most lett e), ami azelőtt b) pont volt, 'az most lett c). En kénytelen, vagyok ahhoz a szöveghez tartani Imagamat, amely előttem vian, és kénytelen vagyok a lényegről beszélni. Azt a rendelkezést, hogy egy megállapított szabályozási tervnek a megváltoztatására kötelezheti a miniszter úr a várost vagy községet, én az autonómiával szöges ellentétben álló rendelkezésnek tartom. A belügyminiszter úrnak joga van a jóváhagyását megtagadni valamely szabályozási tervtől, joga van arra utasítani a közületet, hogy egy másik szabályozási tervet mutasson be, de arra, hogy egy várost a szakközegei által elkészített szabályozási terv megváltoztatására kötelezzen, amely tervet például Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsának szakértő tagjai részletesen tárgyaltak és amelyet a székesfőváros közgyűlése a maga részéről elfogadott, szerintem nincs joga. Ez a törvény szerintem túlmegy az autonómiának minden határán akkor, amikor a miniszter úrnak ilyen jogot ad. (Egy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. 285 hang jobbfelől: Közérdek!) Ha a város egész közönsége ilyen vagy olyan módon kíván egy útvonalat szabályozni, akkor nem mondhatja azt a miniszter úr, hogy: én ehhez nem járulok hozzá, akárhány szakértőt hallgattatok meg, akárhány fórumon tárgyaltátok le, akármennyire érdekében áll a városnak, akármennyire kívánja a közönség, én sic volo, sic jubeo; megváltoztatom ezt a tervet. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ott van az 'elején, hogy »közérdekből!«) Az van benne, hogy a miniszter a várost a szabályozási terv megváltoztatására kötelezheti. Az lehet, hogy a miniszter úr a közérdekre hivatkozik, de a közérdeket mégis jobban tudja az a város, amely azt a szabályozási tervet csinálja, mint a miniszter úr, aki nem él ott. Azt hiszem, hogy minden városban nagykorú emberek ülnek és minden város törvényhatósági bizottságát nagykorú férfiak vezetik és a miniszteriális bürók talán nem hivatalból okosabbak, mint azok az urak, akik a városi ügyeket intézik. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem erről van szó!) Én tehát azt, hogy a miniszter úrnak a városok saját igényeik szerint megállapított rendezési tervének megváltoztatására jogot adjunk, szavazatommal támogatni nem tudom és ennek törlését javaslom. Ennek a szakasznak az a része, amely szerint a miniszter a várost valamely közmű tervének bemutatására kötelezheti, igenis, egyezik intenciómmal. Forszíroztam és forszírozom mindenütt a közművek kiépítését, a városodást és ha ezen a téren a miniszter úr a városodás előmozdítására valami módon nemcsak a tervek bemutatására való kötelezéssel, hanem valami segítséggel is rendelkezésére állana a városoknak, azt nagy örömmel üdvözölném. Egy városi közmű egész tervének bemutatási kötelezettsége azonban rendkívül nagy pénzáldozatot igényel, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki városokban is. Egy közmű hálózatának általános és részletesterve, »egész terve« — ez alatt csak az általános és részletes tervet érthetem — olvasatlan tízezrekbe kerül egy városnak. Ha a miniszter úr a várost csak ennek bemutatására kötelezi, nem pedig a létesítésére, akkor azt hiszem, fölösleges terhekkel rója meg a várost. Mert ha az volna benne, hogy »közmű építésére kötelezheti a városokat«, azt megszavaznám, de azt, hogy csak »egész« terveket készíttessen el azzal a várossal és azoknak a terveknek bemutatására kötelezze a várost, túlzott és költséges rendelkezésnek tartom és éppen ezért ennek a c) pontnak szintén törlését javaslom. Ezután jönnek azok a beavatkozások, amelyekre a miniszter úr magának jogot kíván adatni a városokkal szemben. így például a d) pont azt mondja, hogy »az általános rendezésre tervpályázat tartását rendelheti el« a miniszter úr. Egy város est meg tudja a saját hatáskörében csinálni, a törvényjavaslat szerint azonban a miniszter úr elrendelheti, hogy a városrendezési terv elkészítése nem a város saját közegeivel, nem a saját megbízott emberével, hanem tervpályázat útján történjék. (Grig

er Miklós megjelenik az ülésteremben. — Elénk éljenzés és taps a baloldalon. — Griger Miklóst sokan üdvözlik. — Gr. Festetich Domonkos: Ezen is átestünk! — Horjváth Zoltán: Nem tetszik? — Buchinger Manó: Csak vitéz Endrét üdvözölné!) Engedtessék meg, hogy a tárgytól eltérve, 42