Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

286 Az országgyűlés képviselőházának 182, szívem melegével beszéd közben üdvözöljem az újonnan megválasztott Griger Miklós tisztelt képviselőtársunkat. (Taps a baloldalon. — Rassay Károly gr. Festetics Domonkos felé: Nyugodtan tapsolhat, gróf úr! — Farkas Ist­ván: Csak vitéz Endrének tapsol! — Zaj. — Esztergályos János: Es Grósz bácsinak, ami­kor a maceszt hozza! — Derültség és zaj.) A javaslathoz visszatérve, azt tartom, he­lyesebb volna, há a miniszter úr a tervpályá­zat tartását abban az esetben rendelné el, ha á város a városrendezési tervet, nem tudja megcsinálni, vagy ha a miniszter úrhoz felter­jesztett tervek nem megfelelők. Ahhoz tehát hozzájárulnék, hogy renitenciával vagy impo­tenciával szemben a miniszter úr tervpályázat tartását rendelje el, • ellenben abban, '' hogy a miniszter úr kikeressen egy várost és annál elrendelje tervpályázat tartását, egy másik városnál pedig nem, akkora diszkrecionális jogot látok, hogy ezt nem tudom a miniszter úrnak megadni. Azt a felhatalmazást, hogy a város költ­ségére elvégeztetheti a miniszter a felmérést, az esetben, — mint a (2) bekezdés mondja — ha a város »kellő ( idő alatt egyáltalán nem, vagy nem megfelelően« készítette azt el, a mi­niszter úrnak készséggel megadom, ehhez hoz­zájárulok. Azt is elfogadom, hogy a városszabályozási tervet megállapíthatja abban az esetben, ha a város nem végzi el ezt a feladatot, vagy nem megfelelően végzi el, vagy renitenciát tanúsít. De a tervpályázatnál miért nem méltóztatik ugyanehhez a kritériumhoz kötni az intézke­dést í Méltóztassék elfogadni azt a* módosítá­somat, amelyet benyújtottam, hogy tudniillik nemcsak az e) és f) pontok után van a reni­tencia előfeltétele kikötve ahhoz, hogy a mi­niszter úr intézkedhessek, hanem a tervpályá­zat tartásának kötelezettségénél is ez a reni­tencia vagy alkalmatlanság legyen a krité­rium. *'•'' Azt ihiszem, a miniszter úr ebbe a módosí­tásba igen könnyen belemehet, mert nem hi­szem, hogy Önkénykedni kívánna. Azt (hiszem, hogy a .miniszter úr tervpályázat tartását csak akkor akarja elrendelni valamely községre nézve, ha látja, hogy a rendezési tervet az a község vagy város nem tudja megcsinálni. Hogy miért ne lehetne ez benn a törvényjavas­latban úgy, amint a szakasz későbbi részében van, azt nem tudom megérteni. Azt viszont mint technikus kifogásolom, hogy egy értelmetlen mondat van a (3) bekez­désben. Ez a bekezdés azt mondja, hogy (ol­vassa): »Minden telek tulajdonosa vagy birto­kosa köteles tűrni, hogy telkén^ a rendezési terv elkészítéséhez szükséges munkát elvégezzék« — eddig értelmes a szöveg — »saszükséges beren­dezést ott tartsák«, — ez már ,nem értelmes do­log. A felmérésnél ugyanis semmiféle szüksé­ges berendezés nincsen. Ha a miniszter úr arra kötelezné a telektulajdonost, hogy azokat a fix pontokat, amelyeket a mérnökök megállapítot­tak, változatlanul megőrizni tartozik, ennek volná értelme, mert igenis közérdek az, hogy egy város* felmérésénél kitűzött pontok sértet­lenül és változatlanul helyükön megmaradja­nak. De .így e nélkül minden birtokos, akinek alkalmatlan az a pont, megteheti, hogy azt a pontot 30 centiméterrel odább teszi és esetleg csak tréfából vagy egy méterrel hátrább helye­zi, vagy, ha magassági pont, ráver kettőt a kala­páccsal és ezáltal egy centiméterrel lesüllyeszti. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. Ez ellen nem védi meg a miniszter úr a felmé­rést. Ellenben arra nézve, hogy »a szükséges berendezést ott kell tartani«, azt kell monda­nom, hogy nincsen olyan felmérési berendezés, amelyet egy telektulajdonos területén lehetne tartani. A műszerek sokkal kényesebbek, sem­hogy ott hagyhatnák bármely birtokos telkén. A műszereket mindig nagyon óvatosan elviszik és őrzik saját maguk a szakemberek, úgyhogy ennek a rendelkezésnek semmi értelme nincsen. Ezért e helyett azt a módosítást javaslom, hogy »köteles a telken elhelyezett jelzőeszközö­ket változatlanul megőrizni«. Ennek van értel­me, ez olyan kívánság, amelyet helyes volna elfogadni. (Zaj.) T. Ház! Bár abszolúte egy hajszálnyi remé­nyem-sincs arra, hogy bármilyen józan módosí­tást is elfogdadnának, ennek ellenére mégis ké­rem a mélyen t. Házat, méltóztassék módosító indítványaimhoz hozzájárulni. (Helyeslés a bal­oldalon.) Elnök: Szólásra következik Pinezich István képviselő úr. Pinezich István: T. Képviselőház! A 3. § 4. pontja szerint a felmérési adatokról, térké­pekről és leírásokról, továbbá a teleknyilvántar­tásról bárki részleges másolatot, illetőleg kivo­natot kérhet és ezek díját a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg. Készemről ezt az intézkedést sein célszerűnek, sem gyakorlatinak nem tartom. Szerintem he­lyesebb volna, ha ezeknek a díjaknak megálla­pítása a városok, a községek kezében volna, hiszen a helyi viszonyokat, szempontokat figye­lembe kell venni. Lehetnek olyan városok, ame­lyek olcsóbban vagy ingyen vagy drágábban adják ezeket a másolatokat, aszerint, ahogyan azt viszonyaik követelik. Ezeket a díjakat, sze­rintem, nem lehet az egész országra nézve egy­öntetűen megállapítani és azért sem tartom he­lyesnek ezt az intézkedést, mert nem szeretném, ha az önkormányzatok itt egy bizonyos tűszú­rást éreznének, mintha ilyen kisszerű dolgok­ban is bele akarnának nyúlni az önkormányzat dolgaiba. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék azt a módosításomat elfogadni, amely szerint a 3. § 4. bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat iktattassék (olvassa): »A másolatokért, illetőleg kivonatokért a város (község) a szabályrendeletben megállapítandó díjat szedheti.« Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kérdem, kíván-e »még valaki a 3. §-boz 'hozzászólni. (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A 'miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! A 3. §-boz az előadó úr javasolt egy módosítást, amelynek értelmében az a ha­tásköri kérdési, amelyet a Ház miniden oldaláról sürgetni méltóztatott, elintézést nyert;. Petrovácz képviselő úr fűzött ezenkívül méig néhány módosítást a javaslathoz. Mielőtt ezekre áttérnék, (méltóztassék -'• megengedni, hogy Petrovácz képviselő úrnak felszólalása elején hangoztatott és az általános és; részletes rendezéjsi tervvel kapcsolatos megjegyzéseire reflektáljak. Még egyszer hangsúlyozom, — és ne méltóztassék ezt félremagyarázni óhajtani — hogy. minden olyan 'tervváltoztatás, amely a törvény szerint a részletes rendezési terv ha­tálya alá tartozik, tehát a részletes; rendezési terv változtatása,. nem kell, hogy miniszteri jóváhagyás alá kerüljön, azt csak át kell ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom