Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. lényegen! — Gr Festetics Domonkos: János, te aludj és ne zavard a szónokot!) Elnök: Kérem, hogy Esztergályos! képviselő úr közbeszólási kedve csökkenjem. (Derültség.) Czirják Antal: Nem (kívánok Esztergályos János képviselő úrral vitába szállani, de hajlandó vagyok ezt megímlagy arázni. (Esztergályos János: Majd, hia hazafelé megyünk, megbeszél- i hetjük! — Derültség.) Igenis, a sorrend meg- I cserélése a hatáskörben is óriási eltolódásit jelent. A belügyminiszter úrnak, nincs szakközege, nincs műszaki osztálya arra, hogy egy városrendezési ügy tárgyalását akár elindítsa, akár a (beérkező terveket jóváhagyja, felülvizsgálja. Nagyon természetes, hogy az így beérkező megkeresések a városoktól úgy, ahogyan vannak, az iparügyi miniszterhez kerüljenek, aki megfelelő műszaki (közegekkel rendelkezik. En igenis, hálásan látom ezt a mi intenciónkra megindult módosítást és ezért különöskép a> miniszterelnök úrnak tartozom köszönettel, aki tegnap a 12-ik órában belátta azt a fonák helyzetet, almiely ebben a törvényjavaslatban volt és a módosításra alikialimiat adott. Nagyon kérem az iparügyi miniszter urat, illetőleg az előadó urat, hogy ezt a sorrendéi; a tovább iáikban is méltóztassék a lehetőség szerint megváltoztatni. r

Vonatkozik ez különösen a hites mérnöki intézményre. Ennek a megváltozott helyzetnek alapjai) természetesen pártoim nevében, lamifooa* ismételten megköszönöm a megértést, a szakaszt elfogadóim. (Esztergályos János: A megfiatalított Vulcanus!) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a

r vitát bezárom. Az iparügyi miniszter' úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T Képviselőház! Az előadó úrnak a 2. § módosí tására vonatkozó indítványát úgy látom, a Ház osztatlan együttérzéssel fogadta. Ezért kérem, méltóztassék azt úgy a hatáskör, mint a Közmunkák Tanácsa jogkörének kiterjesztése tekintetében elfogadni. . Petrovácz Gyula képviselő úr négy indít ványt terjesztett elő a 2. §-szal kapcsolatban. módosítás céljából. Első indítványa az, hogy a városrendezési tervek elkészítésére a törvényjavaslatban megjelölt hat évet a megyei városoknál négy évre csökkentsük és csak a törvényhatósági városoknál hagyjuk meg a hat évet. Petrovácz képviselő úrnak igaza van abban, hogy a kisebb megyei városokban a felmérési munkák elkészítése nem telik olyan hosszú időbe, mint a törvényhatósági jogú városokban, ahol egyrészt a terület kiterjedése, másrészt a sziiksé ges térképezések folytán kétségkívül hosszabb idő szükséges ehhez, azonban ne méltóztassék elfelejteni, hogy a megyei városok két szempontból hátrányosabb helyzetben vannak a törvényhatósági jogú városokkal szemben, mégpedig egyrészt azért, mert ott nincs anynyira előkészítve az anyag, másrészt, mert a törvényhatósági jogú városokban rendszerint voltak már felmérési és térképezési munkálatok és ez az anyag többé-kevéshbé használható, tehát megkönnyíti a törvényhatósági jogú városokban a tervkészítést. Már pedig a tervkészítés előkészítési munkálata ott lényegesen nagyobb. A másik szempont pedig az, hogy figyelemmel kell lenni a városok teherbíróképességére is és ez szintén nem minden esetben a I megyei városok javára billenti a serpenyőt. I ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. 283 Ezért én azt hiszem, hogy helyes a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely a hat évet egyöntetűen állapítja meg a városok részére, azzal a kiegészítéssel, hogy ahol vannak már adatok készen, ott indokolt esetben megrövidíthető a terminus, ott pedig, ahol a városok teherbíróképessége még a hatéves kötelezettséggel sem tud megbirkózni, indokolt esetben kiterjesztjük ezt a terminust. Ez elősegítené azt a törekvést is, amelyet Petrovácz képviselő úr hangoztatott, hogy tudniillik a munkák ne egyszerre zúduljanak a magyar műszaki világ nyakába, bár meggyőződésem, hogy a magyar műszaki kar ezekkel a munkálatokkal teljes mértékben meg fog tudni birkózni. Különben is én nem hiszem, hogy hat év után az ilyen városrendezési munkák megszűnnének, mert akkor fokozatosan sor fog kerülni azokra a községekre, gyógyhelyekre és üdülőhelyekre, amelyekre a törvényjavaslat hatályát talán az első alkalommal nem fogjuk kiterjeszteni. En nem félek attól, hogy a városok nagyon igyekeznek majd elodázni a városrendezési tervek elkészítését. Tudomásom szerint majdnem minden városban megvan már ez a kívánság, mert az építkezések engedélyezésénél kétségtelenül nagy hátrányt jelent az, ha nincsenek jóváhagyott tervek. Ezért ón azt ajánlom, mél! Iztassek nyugodtan elfogadni a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely egyöntetűen hat évben állapítja meg a városokra a tervkészítési határidőit, azzal a kiegészítéssel, hogy indokolt esetben »azt meghosszabbítani, vagy _:egrövidíteni lehet. Petrovácz képviselő úr második indítványa úgy szól, hogy ezeket a tervieket legalább egy hónapra közszemlére (kell kitenni. Ez az indítvány teljes mértékben helyes, a magam részéről elfogadom, ez azonban nem ta törvényjavaslatba való, hanem az eljárási szabályzatba. Majd a végrehajtási utasításban gondoskodni is fogok arról, — amennyiben kétséges lenne, — hogy ezeket a városrendezési terveket közszemlére kitegyék. De nem elég a közszemlére tétel, hanem később is gondoskodni kell arról, hogy a jogkereső közönségnek, a városi polgárságnak és más ileltékeseknek az mindenkor hozzáférhető legyen. Az az indítványa Petrovácz képviselő úrnak, hogy a városok rendezési tervénél a szomszéd város tervét csak akkor lehessen figyelembe venni, amikor az már meg van állapítva és kölcsönösen vegyék figyelembe azt hiszem, teljesen felesleges. Javaslata azt hiszem, nem helyes, még pedig azért nem, mert a városrendezési tervek

r elkészítése egy időben indulna meg minden városban és azt hiszem, éppen kezdetiben fontos az, hogy figyelemmel tegyenek egymás terveire, amikor a szomszéd város terve a dolog természeténél fogva még nincs jóváhagyva. Ugyanis ha azt akarjuk, hogy figyelemmel legyenek egymás terveire, nem lehet a jóváhagyás kritériumát kikötni, mert a munkálatok minden városban egyszerre fognak megindulni; lehetetlenség tehát, hogy osaJk akkor legyenek kötelesek figyelembe venni a másik tervét, ha »az már jóvá van hagyva, mert a, dolog természeténél fogva az még nem lehet jó vágy va. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy kölcsönösen kell figyelembe vennlök, felolvasom a szöveget, (olvassa): »A rendezési terv megállapításban a szomszédos, vagy egyébként érdekelt más város rendezéséinek tervét flgye-