Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-182
282 Az országgyűlés képviselőházának 182. szakasznál terjesztettem, be az, hogy méltóztassanak a közszemlére való kitételt elrendelni. Ma ugyanis a városszabályozási tervek ismerete csak annál van meg, aki egy konkrét telekkérdésben bemegy a városi hivatalba. Hogy miért nem lehetne egy új városszabályoizási tervet, tamely ezer és ezer érdeket érint, mielőtt az a terv döntés és 'határozathozatal alá kerülne, egy hónapra közszemlére kitenni, amikor is. minden érdekelt telektulajdonos megnézheti, s esetleges aggályait előterjesztheti, azt nem tudóim (belátni. Azt proponálom tehát, hogy méltóztassék ezeket a terveket közszemlére kitenni és akkor igen sok olyan ódium, amelyekre^ az általános vitában célozni bátorkodtam, ki lesz küszöbölve, mert mindenki tudomást szerezhet arról, hogy mit terveznek az ő ingatlanával vagy telkével. Az ötödik bekezdés azt mondja, hogy a szomszédos, vagy egyébként érdekelt városok rendezési tervét egymáshoz képest figyelemibe kell venni., Az eb ben a bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos aggályok nagyrészét éliminai ja az előadó úr határozati javaslata, mert főképpen Budapestnek és Pest környékének vannak olyan összefüggő, összeépült területei, ahol erre a kölcsönösségre, illetőleg erre a figyelembevételre szükség van. Más városoknál azonban, amelyek nincsenek így összeépülve, nem tudom, van-e szükség arra, hogy ezek egymás terveit figyelemibe vegyék. Nem tudom, hogy például Nagykőrös és Kecskemét hogyan fog ebben a vitás kérdésben, egymás tervezetének figyelembevétele tekintetéiben határozni. Az sincs eldöntve, ki tartozik a másik ^ervét figyelembe venni, hogy például Nagykőrös tartozik-e Kecskemétnek, vagy Kecskemét tartozik-e Nagykőrösnek a szabályozási tervét figyelembe venni. Ez nincs benne. Ha a miniszter úr az én 'módosító indítványomat elfogadná, — aimely arra vonatkozik, hogy kölcsönösen tartoznak a szabályozási terveket figyelembe venni — a dolog rendben volna; de ha a »különösen« szó nincsen benne, akkor nem (mondjuk -meg azt, hogy melyik tartozik a másik szabályozási tervét figyelembe venni. Még egy megjegyzésem van itt a 6. bekezdésnél. Ez ugyanis azt mondja, hogy a várossziahályozási általános tervet és annak minden változtatását a miniszter úrnak kell jóváhagynia. (Mozgás.) Az van / a hatodik bekezdésben, hogy a 3—5. bekezdés rendelkezésiéi a terv megváltoztatására is vonatkoznak. Ebben benne van az, hogy a miniszter úrhoz minden ilyen változtatási tervet jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. Igen gyakori eset, hogy egyes konkrét építkezésekkel kapcsolatosan kell változtatást végezni az általános terveken. Az építkezés létesítését messze időre elodázza az. ha minden ilyen konkrét esetben a tervet a miniszterhez kell felküldeni. Ha a miniszter úr hajlandó a javaslatba módosításként belevenne hogy minden nagyobb dolgot fel kell hozzá terjeszteni, ezt ínég megértem, de hogy minden apró kis változtatást fel kelljen terjeszteni, ezt nem tudom megérteni. - A miniszter úr az általános vita végén mondott beszédében azt mondotta, hogy ez csak az általános tervre vonatkozik. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A törvény mondja így!) Tudom, de nem lehet a részletes tervet úgy módosítani, hogy az általános terv is ne módosíttassék. Ezt meg én tudom. Mert ba a részletes tervnél az utca vonalát csak 10 centiméterrel odébb teszem, ezt a változtatást ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. át kell vezetni az általános terven is, mert különben a kettő nem harmonizál egymással. Az általános tervben sem lehet más utcavonalozás, vagy más térkiképzés, mint amilyen a részletes tervben van. Nem lehet, hogy a kettő különbözzék egymástól. Ha pedig azt méltóztatik gondolni, hogy az általános tervet hagyjuk úgy, ahogy van s azon ne vezessük keresztül azokat a módosításokat, amelyeket a részletes terven csináltunk, akkor az általános terv elavult, a viszonyoknak és a helyi körülményeknek meg nem felelő, azokkal összhangban egyáltalában nem álló valami lesz, ami porosan fekszik az irattárban, ellenben a részletes terven tudunk módosítani, ahogy akarunk és ez a miniszter úr jóváhagyása alá nem tartozik. Egészen biztosan ez lesz a vége annak, ha az általános terven nem vezetjük végig a részletes tervben tett módosításokat, mert a részletes terv módosítása nem tartozik miniszteri jóváhagyás alá, azon tehát lehet változtatni, ahogy akarunk. A gyakorlatból erre ezer példát tudok felhozni, amelyeket láttunk. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Összekeverik ia fogalmakat!) Csak' a Madách Imre-utat hozom fel például. Tegyük fel, hogy egy ilyen út az általános tervben, amelyet ma készítenek, ,még nem lesz benne, mert később merül fel létesítésének a szükségessége. Ezt keresztül fogjuk vezetni a részletes terven, de nem fogjuk ke resztülvinni az általános terven. Ez lesz a logikus következménye az előbbieknek, azért, hogy a miniszteri jóváhagyással járó időveszteséget elkerüljük. Itt van továbbá a Borárostéri vagy az óbudai hídfőrendezés, vannak ilyen módosítások, amelyek a már jóváhagyott szabályozási terven történnek s amelyeket a részletes terveken keresztülvezetnek majd, az "általános terveken azonban nem, ha ez a rendelkezés életben marad. Én tehát itt csak a kötőjelnek az »és« szóval való felcserélését indítványozom, vagyis eszerint az általános tervet a miniszter úr jóváhagyja, de a módosítások jóváhagyása nem tartozik a miniszter úr hatáskörébe, legfeljebb a nagyobbaké. Ezeket a módosításokat vagyok bátor előterjeszteni és kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék azokat magáévá tenni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Csírják Antal szólásra jelentkezik.) Czirják Antal képviselő urat illeti a szó! Czirják Antal: Igen t. Képviselőház! Nagy köszönettel és megelégedéssel hallottam az 1. §-hoz és most a 2. §-hoz «benyújtott előadói módosításokait, nevezetesen azokat, amelyek a .minisztériumok hatáskörét feleseréilük és neini; a helügymimíisKteirneík, hanem az.iparügyi miniszternek tartják fenn a kezdeményezés, sőt a döntő befolyásolás jogát. Azért tartozom ezt köszönettel megállapítani, mert ezt a kérdést úgyszólván az utolsó pillanatban sikerült rendeznünk. Ezzel a rendezéssel egyszersmind ez a törvényjavaslat életet is nyer, mert állítom Esztergályos igen t. képviselőtársam közbeszólásával szemben, hogy ha a minisztériumok hatásköre nem cseréltetik fel ebiben a törvényjavaslatban .. . (Esztergályos János: De a hatáskör nem csökkent! A belügyminiszter ugyanolyan hatáskörrel hír, mint ahogyan eddig hírt, esalk megfordítva: először jön az iparügyi miniszter és azután jön a belügyminiszter,' míg az eredetiben először volt a belügymniszter! Ez nem változtat semmit a
