Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. 277 Elnök: Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Az 1. §-ban van meghatározva az, hogy a felmérések alapján minden városnak szabályozási tervet kell benyújtania. Abban a beállításban, hogy ez a kötelezettség a közületekre nem a lélekszám, nem a fejlődés foka, nem a kultúrnívó és nem egyéb hasonló szempontok szerint van előírva, hanem közigazgatási minőségiben, ezért az. előttünk fekvő javaslat unikum a törvényalkotások között. Az összes külföldi államok hasonló törvényeiben ugyanis ez a kötelezettség mindig vagy a lélekszám, vagy a fejlődési fok Szerint van előírva. A francia törvényben a tízezernél nagyobb lélekszámú városok és minden olyan ennél kisebb helység, amely három éven belül erős növekedést mutatott, a művészi és történelmi jellegű és fontosabb fürdő- és üdülőhelyek, az új telepek, valamint a háború folyamán elpusztult helységek kötelesek szabályozási tervet bemutatni. Olaszországban csak j a tízezernél nagyobb lakiosszámú helyiségeikre I vonatkozik a törvény, amely kifejezetten a j régi városrészek újjáépítését célozza. Hollan- j diában az 1905-ben készített lakásügyi tör- ; vény szerint minden község, amelynieík tízezer- ! nél több lakosa van, úgyszintén azok a közsé- j gek, amelyek öt év alatt 20 százaléknál na- i gyobb szaporulatot mutattak, kötelesek város- j bővítési tervet készíteni. Csehszlovákiában — j melyre nem szívesen hivatkozom — az áftalá- í nos városrendezési tervet minden olyan város- j nak és községnek el kell készítenie, amely az ! utolsó népszámláláskor kétezernél több lakos- j sal bírt, de az olyan városok, illetőleg közsé- ! gek, amelyek különös közérdekű fontossággal I bírnak, lélekszámra való tekintet nélkül, tehát j 2003 lakoson alul is tartoznak általános rende- j zósi tervet készíteni. Csak pár szemelvényt ismertettem a kül- | told törvényalkotásaiból, amelyek mindegyiké- | bői az csendül ki, hogy a szabályozási terv el- j készítését bizonyos minimális lélekszámhoz, i 10.000-hez, Csehszlovákiában 2000-hez kötik és j ezenkívül az olyan községekre is kötelezővé te- j szik, amelyek fejlődése bizonyos intenzívebb j mozzanatokat mutat fel. Nem szeretném argu- j mentációra kihasználni éppen a csehszlovák l törvényt, mert ebben a törvényhozásban nem | lehet olyan összehasonlítást tenni, amely nem ! Magyarország javára szolgál ezekben a kérdé- | sekben, miután azt külföldön kihasználják, j ezért ezt a kellemes argumentációt, amely ez- | zel kapcsolatban rendelkezésünkre áll, ezekből \ a szempontokból mellőzöm. (Buchinger Manó: j Tanulni minden országtól lehet.) Ellenben j szembeállítom, hogy a mi törvényjavaslatunk szerint micsoda anomália fog bekövetkezni. A mi törvényjavaslatunk lélekszámra való tekintet nélkül közigazgatási formához köti a városszabályozási terv elkészítését és azt mondja, hogy csak a törvényhatósági és megyei városok tartoznak ilyen szabályozási tervet előterjeszteni. A 18. § szerint ki lehet terjeszteni a szabályozást ezekre a községekre is, ha kérik a községek, vagy ha közérdekből a miniszter el akarja rendelni, azonban ebben a törvényben rájuk nézve kifejezetten csak a városszabályozási terv elkészítésének kötelezettsége van kimondva. Ebből tehát az követzik, hogy miután megyei város Szentendre 7200 lakossal, megyei város Komárom 7562 lalakossal. Kőszeg 8537, Magyaróvár 8584 lakossal, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. ezek^ tehát tartoznak városszabályozási tervet készíteni, ellenben, miután nem megyei város, hanem nagyközség Pestszentlőrinc, amelynek 30.000-en felüli lakosa van, vagy Békés, amelynek ugyancsak 28.000-ren felül van lakosia* vagy Szarvas, amelynek 25.000 a lakosa, vagy Orosháza, amelynek 25.500 a lakossizámia, vagy Csepel, amelynek 23.000, vagy Diósgyőr, amelynek 21.000, vagy Mezőkövesd, amelynek ugyancsak 21.000 a lakosa, — tehát felsoroltam pár községet, amelyek nem 10.000, hanem 20.000-nél is nagyobb lakossámmal rendelkeznek — s ezekre nézve ez a törvényjavaslat a kötelezettséget ki nem mondja. En ezt a rendelkezést megérteni és megmagyarázni nem tudom és nagyon szívesen vettem volna, — de láttam a bizottságban, aogy módosításokkal célt úgy sem érünk el *•ha a miniszter úr módosítaná a törvényjavaslatot abban az értelemben, hogy minden olyan város, vagy község, amelynek a lakosszáma 10.000 lakoson felül van, köteles volna ilyen városszabályozási tervet készíteni. Ezenkívül igen helyes a holland törvénynek^ az a megjegyzése, hogy minden olyan város köteles városbővítési tervet készíteni, amely az utolsó tíz esztendőben 20 százalékkal többet szaporodott, mert ott, ahol a szaporodásnak a mértéke ilyen, valóban indokolt volna, hogy ezeknek a városoknak a fejlesztése meghatározott terv szerint történjék. Lehet, hogy a miniszter úr azt fogja mondani, hogy a végrehajtási utasításban majd gondoskodni fog arról, hogy az ilyen községek összeirassanak. hogy ezekre vonatkozólag külön tárgyalás alapján majd el fogja rendelni. Lehetséges, hogy ez lesz a válasza a miniszter úrnak, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem ezt fogom mondani.), azonban szerintem sokkal helvesebb ilyen kérdésekben a már bevált külföldi törvényalkotásokat követni és azok alapján elindulni, mert az, hogy közigazgatási forma szerint történjék a városfejlesztés, szerintem unikum a magyar törvényhozásban. iT. Képviselőház! Ehhez a szakaszhoz én két módosítást voltam bátor előterjeszteni. Az egyik arra vonatkozik, hogy a városokban nemcsak 'egy, a városias kialakításira használható terület van. Vegyük csak azokat a nagy tanyaváros'ainkat, — nem akarom, hogy ezek örök életükben nagiy tanyavárosoknak maradjanak — vegyük például Szegedet, amelynek központján kívül még négy vagy öt helyem van olyan kialakult tanyaközpontja, amely városias kialakításra alkalmas. En tehát nem határoznám meg egyes számban^hogy »...meg kell határozni a városnak »a városias kialakításra szánt területet«, íhanem azt mondanám, hogy »a városias kialakításra szolgáló területeit«, mert »teirületet« alatt én összefüggő területet értek, »területei« alatt pedig! külön szakaszokra tagolt területeket értek. Azokat f a területeket ugyanis, amelyek nincsenek egymással összefüggésben, nem lehet

r egyesszámmal megjelölni, ezeket az én nyelvérzékem szerint tölbibesszámmal kell megnevezni. En nem hiszem, hogy a miniszter úr ki akarnia zárni, hogy Debrecen, Szeged, Hódmeze vásárhely valamikor átalakíthassa városrészekké az eddigi település folyamán már bizonyos központokként kialakult tanyarészeit. Tehát egyik módosításom az, hogy az első bekezdés a) pontjában a »terület« szó helyébe »területeit« szót méltóztassék beiktatni. 41