Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

Az országgyűlés képviselőházának 181. ülése 1937 február lô-ên, szerdán. 249 emberek is ülnek a kormányban, arra nézve csak egy esetet említek fel: azt, ami a kormány becsületessége, tiszta keze ellenére a tej forgalomban történt és most van kirobbanóban. Állami intézmény az a vállalat és mégis mi történhetett meg? Ott van az a bizonyos ismert reí'akciás ügy, valamint a kövezetvam és tarifakülönbözetek elsikkasztása a gazdákkal szemben, amiről a sajtó is írt. A miniszterelnök úr kezében van az Omtk. végrehajtóbizottságának 1937 január 29-én tartott ulesen felvett jegyzőkönyv, amelynek alapján bizonyos, hogy súlyos konzekvenciák fognak támadni, súlyos konzekvenciákat fog levonni a miniszterelnök úr és rendet fog teremteni. Sajnos azonban, visszamenőleg már nem tud azon a tényen változtatni, hogy Budapest fogyasztóközönségének tejéből évenként 10 esztendőn keresztül ez a vállalat 5 vágón vajat vont el. Miért? Azért, mert ezek már azt hiszik, hogy nekik mindent szabad, azt hiszik, hogy egy ilyen korlátlan hatalmú kormány okét mindenkivel szemben megvédelmezi. Igen sokat követnek el a kormány számlájára a kormány tudta nélkül, a becsületes férfiak tudta nélkül és intenciói ellenére, mert bíznak abban, hogy a kormánynak olyan óriási hatalma van, hogy mindezt el lehet követni annak a számlájára, a kormány majd legyint egyet és ők mentve, védve lesznek. Azt gondolják ezek: mi koncessziósok, mi monopóliumosok mindenesetre mindent tehetünk a főváros fogyasztóközönségével szemben. Ugyanezt a túlkapást, szintén a kormány gusztusa ellenére, "látjuk a Faforgalmi R. T.nál, amely a három évvel ezelőtti 65.000 vagónos fafogyasztást, a két évvel ezelőtti 42.000 vagónos fogyasztást egyszerűen lecsökkentette 15.000 vagonos forgalomra, ilyen módon tüzifa-inséget idézett elő, nagy tűzifa hiányt okozott és az árak — amint látjuk — 2.25 pengőről felszöktek 4—5—6 pengőre. Nem lehet tehát a kormánynak sem érdeke, hogy ezt a túlságos nagy hatalmát fenntartsa, mert akkor ő maga sincs védve az ostromlók ellen. Kérem a t. kormányt, méltóztassék már most foglalkozni a gondolattal, hogy a jövőben nem kér magának ilyen fel; hatalmazást, mert méltóztatnak látni, hová vezetett ez. A tisztviselők járandóságait, a nyugdíjasok illetményeit is leszállították, mert a kormány megkapta azt a hatalmat, hogy ilyen pénzügyi rendelkezéseket is tehet, ami eddig mindig a törvényhozásnak volt fenntartva. Arra kérem, a t. kormányt, foglalkozzék azzal a gondolattal, hogy többé a maga szamára ilyen messzemenő felhatatlmazást ne kérjen és ne adasson meg. Azért teszem ezt most szóvá, hogy legyen ideje a kormánynak júliusig, amikor à törvény hatálya lejár, megfontolni, hogy ezentúl törvényhozási úton rendezze mindazt, ami fontos az ország gazdasági életében. Kedvező, megnyugtató választ várok kérdéseimre. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr óhajt szólni. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr nevében es az ő megbízásából vagyok bátor Rupert Rezső igen t. képviselőtársam interpellációjára válaszolni. Konstatálom, hogy a képviselő ur interpellációját lojális hangon terjesztette elo, úgyhogy magam is igyekszem ugyanilyen módon megadni a választ az ő aggodalmaira. (Dulin Jenő: Nagyon megenyhült a légkor!) Az ellenzéknek kétségtelenül kötelessége a kormányzat figyelmét mindenkor felhívni, ha valamilyen vonatkozásiban a visszaélések lehetőségeit véli látni., A kormányzatnak az ilyen figyelmeztetéseket köszönettel kell tudomásul vennie s a maga részéről meg kell tennie mindent, hogy a visszaélések lehetőségei csakugyan ne forogjanak fenn. Azt hiszem azonban, hogy az 1931:XXVI. tcikk alkalmazása során nem azért fordultak elő esetleges olyan esetek, amelyek kifogás tárgyává tétettek, mintha a kormány ezzel a rendeletalkotási hatalmával visszaélt volna, hanem a gazdsági élet bonyolultsága idézte elő azokat az állapotokat, amelyeket a képviselő úr itt — hogy helyesen vagy nem helyesen, abba nem bocsátkozom — kifogásol. Ami az alkotmányosság tiszteletét illeti, méltóztassék elhinni, hogy ez a kormány az alkotmányosság tiszteletét nemcsak a száján, hanem a lelkében is hordja. (Éljenzés a jobboldalon.) s eszünk ágában sincs bármilyen vonatkozásban olyan intézkedést tenni, amely a magyar alkotmányosságnak akár a lényegével, akár a formájával ellenkezik. (Helyeslés.) Méltóztassék azonban nekem elhinni, az alkotmányosság lényegéhez tartozik az is, hogy a törvényhozó testület, mint az állami élet legfőbb irányító tényezője, olyan feladatokkal foglalkozzék, amilyenek az ő magas funkcióját irányító tevékenységnek megfelelnek.^ Ha elvonjuk az e kérdésekkel való foglalkozás lehetőségétől a törvényhozást és efemer részletkérdésekkel foglalkoztatjuk, akkor a _ parlamentarizmus elveszti azt a súlyát és jelentőségét, amelyet mi kell hogy annak tulajdonítsunk. (Taps a jobboldalon.) Kivonni a parlament ellenőrzése alól a kormány cselekedeteit senki sem akarja. Az 1931:XXVI. tcikk és az azt kiegészítő 1932. évi VII. te. mindig módot ad a törvényhozó testületnek a legteljesebb ellenőrzésre. A félévi jelentések tárgyalása alkalmával, a 33-as bizottság bármely javaslattétele alkalmával, amire a 33-as bizottság fel van jogosítva, módjában van a Háznak dönteni a cselekedetek helyessége és a kormány politikai felelőssége felett. Es én azt hiszem, az ország érdeke az, hogy legyen olyan kormánya, amelynek módjában áll sürgős szükség esetében azonnali intézkedéseket tenni, mert ha ez nem volna a kormánynak módjában, akkor a nemzet mna meg annak a levét, (ügy van! jobbfelol.) Nem óhajtunk semmit elvonni sem a publicitás, sem a parlamenti ellenőrzés alól, de mindaddig, amíg a gazdasági helyzetnek ez a világszerte ismert folytonos változása es bizonytalansága fennáll, ennek a nemzetnek erdeke, hogy legyen módja a kormánynak olyan intézkedésekre, amelyeket az ő gazdasági helyzetének előbbrevitele megkíván. (Helyesles.) Igen t. Képviselőház! Az előbb tanúi voltunk egy jelenetnek, amikor az országgyűlés képviselőháza itt kifejezést adhatott annak a tiszteletnek, mellyel a holland nemzet iránt viseltetik. Méltóztassék elhinni, hogy ezt az országot a nagy összeomlás óta nem kormányozták rosszul, mert ha rosszul kormányoztak volna, akkor nem keresnék fel ma Budapestet es Magyarországot azok, akiknek látogatása itt örömet és megbecsülést okoz. (Taps a jobboldalon és a középen.) Nem fejlődött vissza... (Malasits Géza: Abban, hogy Budapest szép, a kormány ártatlan!) Ennek az országnak eloremenetelében része volt annak a bölcsesegnek,