Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-181
25Ô Az országgyűlés képviselőházának 18 i. ütése 19B7 február lö-én, szerdán. amelyben a törvényhozás a cselekedetek lehetőségét a kormányzat kezébe adta. (Gr. Festetics Domonkos: Rend és nyugalom van! — Malasits Géza: A temetőben is!) Bölcsen és mérséklettel kell élni ezzel a hatalommal. Az ellenzéknek joga és kötelessége ellenőrizni, hogy miképpen él a kormány ezzel a hatalommal, vagy figyelmeztetni, ha valami bajt tapasztal; a kormányzatnak pedig kötelessége az önmérsékletnek azt a bölcseségét tanúsítani, mely eddig ennek a törvénynek alkalmazásánál megnyilvánult. Kérem, méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ilyen értelemben lehet csak élnie egy kormányzatnak ezzel a hatalommal és ha a meghosszabbítás szükségessége felmerül, akkor is csak ilyen értelemben vett alkalmazásról lehet szó. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Rupert képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Rupert Rezső: T. Ház! Sajnálatomra nem vehetein tudomásul az igen t. igazságügyminiszter úr válaszát, mert nem értek vele egyet ezekben a kérdésekben. Nem érthetek egyet mindenekelőtt azzal a felfogásával, hogy a törvényhozás elé efemer kérdések nem valóik. Bocsánatot kérek, minden kérdésről vita támadhat aoban a tekintetben, hogy efemer-e, vagy nem. Alkotmányunk megmondja, hogy mik tartoznak a törvényhozás elé és azt, ami a törvényhozás elé tartozik, nem lehet ef©mernek tekinteni. Például az általános magánjogi viszonyokba való belenyúlás alkotmányunk parancsai szerint mindenkor a törvényhozás elé tartozó kérdés. Azonkívül a t. (miniszter úr miért akarja efemer kérdésnek tekinteni azt, amikor ez a törvény még arra is telhatalmazza a kormányt, hogy a közterheket emelje» sőt, ha ezek a meglevő közterhek nem elegendők, új közterheket rakjon az ország vállára? Miért volt efemer kérdés a magántisztviselői, a köztisztviselői járandóságoknak,, a nyugdíjjárandóságoknak, illetmények leszállítása? Hát engedett valaha is magyar törvényhozás ezekhez a kérdésekhez a kormánynak hozzányúlni? Adott valaha olyan /messzemenő felhatalmazást» /amellyel ezekben a kérdésekben élni méltóztatatott? Sohasem adott. Látjuk azt is, hogy ez a felhatalmazás rosszra vezetett, mert közgazdaságilag is súlyosan káros visszahatása volt e tekintetben a kormány intézkedésének. (Ellentmondás a középen.) De igen, volt, ma is látjuk. Káros visszahatása volt közgazdaságilag ezeknek a fizetéscsökkentéseknek abban a tekintetben, hogy az árnivó is leszorult és a t. kormánynak megint új felhatalmazásokkal, új kivételes intézkedésekkel kellett mesterségesen az árnlvót emelnie, szóval annak a gazdasági műveltségnek, tudománynak elle.nére, amelyről Imrédy Béla legutóbbi beszédében szólt a Nemzeti Bank közgyűlésén. T. Képviselőház! Efemer kérdés az, hogy a gazdákat egyszerűen beterelik értékesítési központokkezébe, paprika-központba, fa-központba és egyebekbe, vagy az állatkereskodelmi forgalomban külön szerveket »egykezeket« állítanak fel? Bocsánatot kérek, ezek mind nem efemer kérdések és annál sajnálatosabb, ha a kormány ezeket efemeréknek tekinti és egyszerűen elvéve a gazdasági forgalom szabadsagát az ország népétől, még a termelőközönsegnek sem jár a kezére, még annak sem szerez hasznot. Hiszen látjuk, hogy a protekcionizmussal a magyar nép semmit sem nyert, sot mindig károsodott, mert mire a jó árak kialakultak, addigra ezek a közvetítő szervek minden terményt kivettek a kezéből és legfeljebb a közvetítő szervek jutottak ezzel .kapcsolatban nagy előnyhöz. . Ugyanezt látjuk a tejkérdés osztályozásánál is. A gazda 8 fillért kap azért a tejért, amelyet mi itt dragan megveszünk. Ebből a 8 fillérből nem sok haszna van a gazdának tisztara amiatt, mert a t. kormánynak ilyen felhatalmazások állnak rendelkezésére. Ki vagyunk szolgaitatva egy-két kéznek a gazdasági lorgalom területén. Ezeket méltóztatik efemer kérdésekként felfogni? Ha helyesnek méltóztatik tartani azt, hogy ezekről a kérdésekről a törvényhozás maga intézkedjék, akkor sajnáw'i .^t. le f fe ]J ebb felfogásbeli különbség le•het köztünk, de ha ez megvan, ez még nem jelenti azt, hogy az igazságügyminiszter úrnak van igaza. Éppen ezért szerettem volna megnyugtatást kapni arról, hogy a t. kormány ezeket a kérdéseket legalább főbb vonásokban a törvényhozás útján óhajtja rendezni, nehogy ujbol önkényesen lehessen ilyen érveket felállítani. Azt a törvényt azonban, amely annak idején ilyen rendkívüli, kivételes, egy esztendőre szóló felhatalmazást adott a kormánynak, ne méltóztassék az alkotmány intézményei köze beiktatni, mert hiába adjuk mi csak egy évre a felhatalmazást, ha egyszer a kormány 10—20^ évre menő hibát is követhet el ennek alapján. . Arra pedig ne méltóztassék hivatkozni, hogy ez a kormány igen jól kormányozta az országot, s hogy ezért keresik fel a külföldiek — mint most a holland trónörököspár is — az országot. Mert ha az országot a természeti szépségei miatt, vagy a nagy alkotások tanulmányozása miatt keresik fel, ez csak azt mutatja, hogy a jó Isten keze, vagy a régi idők emberei kormányoztak jól. Ennek a rezsimnek az idejéből nekünk nincs más emlékünk, mint a bankszünet-napok és egyéb gazdasági csapások, amelyek rásújtottak az országra ennek a kormányzatnak jóvoltából, amely ilyen kivételes^ eszközökkel élt; nincs másunk, mint a nagy és általános nyomor. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az igazságügyminiszter úrnak a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Rupert Rezső képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a Phönix Életbiztosító Társaságra vonatkozó^ kivételes rendeletek visszavonása s a társaság belföldi biztosítottjainak sérelmei tárgyában^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Ver.es Zoltán jegyző (Olvassa): »1. Igaz-e, hogy a Phönix Életbiztosító^ Társaság tartalékalapját el akarják venni és ú. n. köztisztviselői kölcsönökre akarják fordítani? 2. Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy a teleseiket csorbítják, beiizeteseik tőkésítését, kötvényeik visszavásárlását, valamint a biztosítás abbanhagyását lehetetlenné teszik, őket mégis teljes időszaki díjak fizetésére kényszerítik? ,. , • 3. Tudja-e a miniszterelnök ur, hogy a biztosítottakat, akik a kereskedelmi törvény szerint jogosultak a biztosítást abbanhagyni,
