Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

248 Az országgyűlés képviselőházának IS erről az oldalról sohasem elhitetni a t. túl­oldallal, hogy legyen bár akármilyen kirívó esetről szó, ha a kormány ezzel a rendelkezéssel él, az nem a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása érdekében történt. Pedig majd leszek bátor rámutatni, hogy bizony semmi köze nem volt a gazdasági és hitelélet rendjének meg­óvásához mindannak a sok rendelkezésnek, amelyet a t. kormány tett. Ez az 1931 : XXVI. te. azonban még tovább megy: teljes budget jogot ad a t. kormánynak. A t. kormány, ha úgy látja, hogy az, állam­háztartás egyensúlyának helyreállítása, vagy megóvása végett szükség van rá, akkoir meg­változtathatja a pénzügyi törvényeket is, fel­emelheti a közszolgáltatásoknak törvényben megbatározott mércékét, sot új közszolgálta­tási terheket róhat rá az országra. Most éppen abban a szerencsés helyzetben vagyok s annak a 'boldog pillanatnak vagyok részese, hogy úgy értesülök: a holla.ndd trón örökösnője és férje megjelent a Ház karzatán. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. — A Ház tagjai felállónak.) Mi annál ünnepélyesebbnek tarthatjuk ezt a pillanatot, mert igen sokszor, amikor alkot­mán y küzd elm et folytatunk, vagy gazdasági szabadságunkért küzdünk, a nagy Hollandiára hivatkozunk. Mi azonban ezt a szép országot fehér országnak is nevezzük azért, mert ami­kor a magyar kisgyermekek erre rászorultak, ezer és ezer magyar kisgyermeket fogadott be Hollandia vendégül. (Elénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Felhasználom tehát ezt pillanatot, hogy mély hódolattal és tisztelet­tel üdvözöljem itt a trónörököspárt, amikor a Házat látogatásukkal szerencséltettók. (Elénk eijenzés és taps a Ház minden oldalán.) T. Ház! Semmi kétség nincs abban s azt hiszem, a t. kormány seim tagadja, hogy ebben az 1931 : XXVI. te.-ben a t. kormány teljes törvényhozási jogkört kapott. Ennek egyetlen korrektívuma csak az, hogy ez a törvény egy évre szól. Annakidején 1931-ben, amikor a nagy gazdasági összeomlás jött, csak egyetlen esz­tendőre tervezték ezt a törvényt. Azóta a t. kormány kényelmi szempontból annyira hozzá­szokott ahhoz, hogy neki ilyen korlátlan^ fel­hatalmazása van, hogy minden évben kéri e törvény hatályának meghosszabbítását. T. Képviselőház! Nem gyanúsítom meg a mai kormányt és at. miniszterelnök^ urat az­zal, hogy ezt a rendkívüli horderejű, sőt al­kotmányellenes felhatalmazást magának szin­tén meg akarja adatni, csak mivel esetleg megint fenyegethet bennünket ilyen veszély, fel akarom hívni a t. kormány figyelmét arra, hogy még mielőtt a törvény hatálya lejárna, gondolkozzék ezen és vessen véget ennek az alkotmányellenes állapotnak. Hiszen egyene­sen alkotmányunk alapelvébe ütközik az, hoigy egy kormánynak ilyen rendkívül messzemenő jogköre, felhatalmazása legyen. Ezért emelem fel most óvó és figyelmeztető szavamat, hogy a törvényhozás igen t. tagjai is már most fog­lalkozzanak ezzel a témával és lássák, milyen súlyos, hatalmas problémáról van szó. Állítom, hogy törvénykönyveinkben, a ma­gyar Corpus Jurisban a legutóbbi évtizedek­ben nincs még egy ilyen messzemenő hord­erejű és ilyen veszedelmes törvény. Kívánatos, hogy a képviselőház és a felsőház figyelme erre irányulván, olyan szellem alakuljon ki bennük, hogy a kormány IH? jöhessen^ elénk újból ilyen felhatalmazás kérésével. Ezért hív­• ülése 1937 február 10-en, szerdán. tam fel most a kormány szíves figyelmét arra, hogy szüntesse meg az eddigi abuzust, s mindazokat a kérdéseket, amelyeknek rendezése szükséges lesz, törvényhozási úton rendezze. (A holland trónörököspár távozik a karzat­ról. — Elénk éljenzés és taps. — A Ház tagjai felállanak.) Azok a rendeletek, amelyeket az évről-évre meghosszabbított felhatalmazási törvény alap­ján adtak ki, sok tekintetben befejezett té­nyeket teremtettek és ezeknek a rendeleteknek hatálya sokszor évekre, sőt talán egy évtizedre is kiterjed. Ezeknek a rendeleteknek törvény e­sítésére volna szükség és véget kellene vetni annak, hogy ezzel a felhatalmazási törvény­nyel továbbra is operálni lehessen. T. Képviselőház! Egyenesen alkotmány­veszedelem és^— ezt be kell látnia mindenki­nek — a törvényhozás feleslegessé tevése egy ilyen felhatalmazás, hiszen ha a kormány ke­zében ilyen törvény van, akkor nincs más tennivalója csak az, hogy évről-évre összehí­vatja egyetlenegyszer az országgyűlést, meg­adatja magának egy-egy esztendőre újból ezt a r felhatalmazást, meghosszabbíttatja ezt a tör­vényt és akkor egy esztendeig tehet a világon mindent, amit akar, törvényeket hozhat, — ezt tartalmilag értem, hiszen formailag termé­szetesen nem alkothat törvényeket. Igazán csak a kormányok tisztességén és szerénységén mú­lott eddig az, hogy ezzel a törvénnyel mesz­szebhmenőleg nem éltek, bár sérelmezem, hogy sok kérdésben messzebb mentek még annál is, amit a törvényhozásnak szalbad. Kö­vetkező interpellációmban egy konkrét esettel kapcsolatban leszek bátor erre rámutatni. Ennek a törvénynek köszönhetjük azt is. hogy gazdasági életünket a t. kormány las­sanként gúzsba kötötte, mert sajátmagával szemben sem volt elég óvatos» sajátmagának olyan hatalmat adatott, hogy azután befolyá­sos egyének és csoportok kierőszakolhattak olyan előnyöket és olyan koncesziókat, ame­lyeket nyilván nem a saját ízlése szerint adott meg. T. Képviselőház ! r A régi időiben sokszor akartak egyes kormányoknak messzemenő fel­hatalmazásokat adni hizonyos kérdésekben. Deák Ferencre például rá akarták bízni a képviselőválasztások felett való bíráskodást, ő azonban ezt elhárította és tiltakozott az ellen, hogy a kormánynak ilyen messzemenő hatalmat adjanak. De a kormány szempontjá­ból sem kívánatos, hogy ilyen kényelmetlen, messzemenő hatalmat kapjon, hiszen akkor azokkal szemben, akik megostromolják, nem tud rámutatni a törvényre, hogy: nekem a törvény ezt tiltja. Ellenkezőleg, ha megvan a kezében a hatalom és a hívei megostromol­ják, akkor sok minden olyat visz keresztül, sok olyan szabályozást hoz létre, ami, ismét­lem, neki sem a gusztusa szerint való. Lehetetlenség, hogy a t. kormány akarta volna azt, ami létrejött, hogy ennek a tör­vénynek alapján, a felhatalmazás alapján, melyet évről-évre meghosszabbítunk, lassan­ként egykézrendszer keletkezett itt, megszűnt a gazdasági forgalom szabadsága, itt minden a szindikátusok, a monopóliumosok, vagy pe­dig a bizottságok, a Faforgalmi Kt.-k, a Tej­központok és egyebeknek a kezébe került, így most már a paprika is. Látjuk ennek a súlyos gazdasági visszahatását. Hogy mire vezet az, ha a kormány ilyen túlhatalmat kap, még ha a legbecsületesebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom