Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-179

182 Az országgyűlés képviselőházának 170. ülése 1937 február 5-én, pénteken. független képviselőtestületi taig tesz szóvá vala­miilyen kérdést a képviselőtestületben. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! En csak két esetet hoztam fel, amelyről közvetlen tudosmásioím van, de az egész vonalon ilyen az eljárás és az önkormány­zat kezelése, az önkormányzaft önadimiinisztrá­lása. Azt hiszem azonban, nagyon sok hely van, ahol ínég nem jöttök rá a bajokra, meg nem fedték fel a 'hibákat és a 'bűnöket. ; Az önkormányzatot maguk a kormányok kezdték ki. Az 1920. év óta egymást felváltó kormányok valamennyije végzett egy-egy csá­kányütést a megmaradt önkormányzaton, a megmaradt romokat pedig a helyi reakciós klikkek aknázták alá és továbbfolytatják ezt a tevékenységet. Egészen természetes, hogy a helyi családoknak, a helyi klikkeknek, a helyi érdekeknek (Kéthly Anna: A helyi dinasztiák­nak!) nem felelhet meg egészen az egészséges önkormányzat. Az ő szempontjaik szerint sok­kal helyesebb a meghamisított önkormányzat, ahol ott ül a berendelt Fejbólintó Jánosokból álló képviselőtestület, amely mindent a vilá­gon, ami elébe ikerül, amit elébe tesznek, meg­eszik és megszavaz kritika nélkül, még a sa­ját halálos ítéletét is aláírná, ha elébe raknák, azt sem merné megtagadni. Az ellenzéki han­gulat, ellenzéki hang, lehetőség az ellenzéki bí­rálatra, ösztönzésre pedig — amint nagyon jól tudjuk — hiányzik, mert a jobboldal expo­nensei, akiket jelöltek és bevittek oda hatósági segédlettel és nem a nép bizalmából, nem bírál­nak, azoknak nem szabad, azok azt nem is akar­ják, hanem képviselőtestületi tagok akarnak lenni, esetleg részesedni akarnak az önkor­mányzat belső jótéteményeiben, de hogy ^fel­álljanak bírálni, ösztönözni és számonkérni, azt ezektől nem lehet elvárni. A kormány nagyon rosszul teszi, ha ezt az állapotot sokáig tűri, mert ez a magyar köz­viszonyok teljes megrothadására fog vezetni. Ha nem nyitják ki az ablakokat és nem bocsá­tanak be friss levegőt az önkormányzatok szel­lemébe, akkor ez a folyamat, amely már meg­indult és amelynek néhány lápvirágját kény­telenek voltak kiteríteni az ország előtt, foly­tatódni fog, ami azonban egyáltalában nem kí­vánatos sem abból a keresztényi szempontból, amelyet soksor hallunk hirdetni, sem abból a nemzeti szempontból, amelyet a keresztényi gondolattal összekapcsolva hirdetnek. A kormányoknak az önkormányzatok iránti magatartása eddig általában az volt, úgy fog­ták fel az egész önkormányzati kérdést, hogy előbb kasztrálták az önkormányzatokat, azután pedig tudva, hogy az ilyen alakulatokban nem lehet bízni, gyámság alá helyezték az önkor­mányzatokat. Persze ez a gyámság nem járt mindenhol a kellő eredménnyel. A kormánv nagyon jól tudja miért helyezi gyámság alá az ilyen önkormányzatokat. Nagyon jól tudja, hogy r az ilyen önkormányzatokban nem lehet •megbízni. A kormány tehát a maga szempont­ját nézi. Igaz, hogy a bajt bajjal tetézi, (mu­lasztást mulasztással akar pótolni, a bizalmat­lanság azonban az ilyen önkormányzatokkal szemben indokoltnak látszik, mert nem bízhat ilyen önkormányzatokban, azért helyezi őket gyámság alá, igen sok esetben, ismétlem, ered­mény nélkül, mert a bajok megtörténnek. (Bu­chingerManó: Az ilyen kormányt kellene gyám­ság alá helyezni!) En tehát azt tartom helyesnek és azt aján­lom a imiélyen t. kormány szíves figyelmeibe, hogy új törvényes rendezésre adjon alkalmat a törvényhozásnak, az önkoraiányzatok válasz­tásánál vezesse be a titkos szavazást és ezzel irtsa ki a közéletből ezeket a klikkeket, vagy járuljon hozzá, hogy a 'helyi közkereseti társa­ságokat kd lehessen gyomlálni a magyar közélet területéről. (Gr. Festetics Domonkos: ijgy van! Propperrel együtt! — Kassa y Károly: Mi az már megint?) T. Képviselőház! ízetlen közibeszólásokra nem vagyok berendezve. Kulturemberek közibe­szólására szívesen hajlandó vagyok reflektálni, mindenkivel vitába szállok, de kulturátlan, — nem akarok inparlamentáris szót használni, mert látom, hogy az elnök úr nagyon néz rám (Gr. Festetics Domonkos: Csak miondja meg!), várja, hoigy mit fogok most mondaná — illet­lenkedő, ízetlen, gyerekes közibeszólásokra nem szoktam válaszolni, felmentve érzem magamat ez alól. (Buchinger Manó: Sajnos, olyan finom voltál, hogy nem érti!) T. Képviselőház! A folytatás azután az anyagi eszközök előteremtése volna, a mi sze­rény felfogásunk szerint igazságos és progresz­szív adózás útján, a telek értékadó bevezetésé­vel. Igen érdekes és furcsa dolog, hogy egy egész törvényjavaslatot tárgyalunk, a város- és falurendezésről, sok mindenről van benne szó, benne van a betterment is, igaz, hogy nem im­perativ îormában, ami hiba, de nines benne a teleikértékadó. (Sándor István: Az is benne van!) Bocsánatot kérek mines benne! Engedel­met kérek, ne tessék azt mondani, hogy benne van. Ha benne van,, akkor el van dugva vala­hol a sorok között, vaigy a gyereknek, más nevet adtak, hogy ne ismerjenek majd rá, amikor szükség lesz rá. Ez lehet, de szó szerint, egye­nesen megmondva nincsen <benme a telekérték­adó és én kérdem, lehet-e 1937-ben városrende­zési, falurendezési, építészeti javaslatot tár­gyalni, törvényt alkotni anélkül, hogy ne ve­gyék figyelembe a telekértékadó lehetőségét és szükségességét? (Usetty Béla előadó: A 24. § második bekezdésében van!) Tessék megnézni előadó úr, átadom az én példányounat, oldal­jegyzeteim lis vannak rajta, nincs benne. Ne adjanak más nevet a gyereknek, nem őszinte dolog, ha (más nevet adnak neki, nem őszinte dolog, ha a lehetőség megvan, de kifejezetten és elfogadhatóan a telekértékadó megoldási lehe­tősége ebből a javaslatból hiányzik. A helyi igazgatás költségét, amint tudjuk, a kereseti és forgalmi adókból és természete; sen pótadókból veszik. E két antiszociális adó ellen annakidején küzdöttünk és küzdünk ma is, de ha már megvan ez a két antiszociális adó, akkor miért nem hagyják meg ezeket a közületeknek, az önkormányzatoknak? Pest környéke ebből a szempontból egészen rossz pozícióba került, hallatlan pénzügyi zavarok­kal küzd azért, mert Budapest székesfőváros közönsége egy miniszteri rendelet alapján Bu­dapest környékétől elszippantja, elvonja, el­fogja, elveszi a keresetiadó tételeket. Ezt is szóvátettem már többször itt a Házban. Az történik, hogy Budapest környékén a Buda­pesten dolgozók kereseti adója Budapest pénz­tárába folyik be. De az a helyzet, hogy ezek ott laknak a környéken, ott élik le életüket, odakapcsolja őket a mindennapi élet, ott kí­vánnák kielégíteni helyi igazgatási érdekei­ket és szükségleteiket, ott akarnának kultúrát felépíteni a főváros tövében, ott szeretnének fürdőt, csatornázást, vízvezetéket, egyszóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom